„Éktelen zöldségdrágulásnak vagyunk elszenvedői.” Vagy „hiába az eddig brutális zöldségárdrágulás: a magyarok kedvencére további áremelkedés várhat.” Tele vannak a hírek a zöldségek drágulásával, és közkeletű vélekedés, hogy az élelmiszerek közül ezen a termékcsoporton belül szaladtak el a legjobban az árak. Az Agrárközgazdasági Intézet felmérése szerint az idei év 13 hetében például a koktélparadicsom kilója 2150 forintba került, szemben az előző év azonos időszakában átlagolt 1450-nel. A fürtös paradicsom azonban ennél hagyományosan olcsóbb, mérettől függően kilogrammonként 1050–1150 forintba került a múlt hónapban. Ugyancsak drágább lett az itthon termesztett tölteni való édes paprika is, a tavalyinál 32 százalékkal, most ezer forint kilo­grammonként, a hazai kaliforniai papri­kát pedig 1300 forintos kilogrammonkénti áron lehetett beszerezni. Míg tavaly a 400-500 grammos belpiaci kígyóuborka kilogrammonként 550 forintba került, idén már 800-at kellett érte fizetni, és az újhagyma termelői ára is 25 százalékkal emelkedett. A drágulást a KSH adatai is megerősítik, statisztikáik szerint kétéves távlatban nézve, 2020 és 2022 februárja között a gomba és az uborka kilós átlagára több mint húsz, a paradicsomé pedig több mint 15 százalékkal emelkedett. Tíz százalék fölött nőtt az alma, a körte, a fejes káposzta és a sárgarépa átlagára is.

Európai tendencia

Nagyon erős drágulás van, mondja a Demokratának Gazsi Zoltán, a csomagolt, konyhakész salátákat forgalmazó Eisberg Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.

– Az osztrák beszállítónk húsz százalékkal megemelte több saláta-alapanyag árát és közölte, hogy ez nem tárgyalási alap.

Gazsi Zoltán szerint ez elsősorban annak tudható be, hogy a szedés nem gépesíthető, ezért a munkaerőhiány jelentősen megdrágítja. Ez a mi régiónkban azért is jelentős probléma, mert a több ezer hektáros spanyol gazdaságokkal szemben Ausztriában, Lengyelországban és hazánkban is jellemzően ötven-százhektárosak működnek, amelyeket nem kifizetődő gépesíteni, így nagy az élőmunkaigényük. És erre a feladatra már jószerével a kontinensen sem lehet embert találni, ezért egyre több ázsiai munkás érkezik a földekre.

 

Az Eisberg igazgatója szerint az is probléma, hogy az üzemanyagárak miatt a szállítási költségek is nőttek, a műtrágyagyártás pedig rendkívüli mértékben visszaszorult Európában, aminek a hatása még csak ezután fog begyűrűzni. Ez pedig azt jelenti, hogy a csomagolt saláták is drágulni fognak.

– Éves szerződéseket kötünk a beszállítókkal, ezek már a nyári időszakra is megvannak, ennek dacára folyamatosan egyeztetnünk kell velük, miközben a vásárlóink esetében meg kell találni, mi az az árszint, amit még el tudnak fogadni – mondja Gazsi Zoltán. Hozzáfűzi, csak 13-15 százalékos áremelkedést tudtak elérni, ami nem fedezi az általános drágulást. A forintgyengülés hatása tovább nehezíti a helyzetet, hiszen az importidőszakban a 400 forintot is közelítette már az euró.

– Az energiaárakban volt egy kiugró emelkedés, ez pedig drasztikusan megdobta a műtrágyáét is. Az áram az európai piacon ötszörösére drágult, korábban 15–20 forint között mozgott egy kilowattóra, most 80-90 között van, a szállításokat érintő gázolaj pedig harminc-negyven százalékkal drágult. Ez egész Európát érinti. Ami öröm a magyar termelőknek az ürömben, mivel így nem csak őket sújtják az emelkedő termelési költségek. Ha Hollandiából vagy Spanyolországból olcsóbb termékeket lehetne behozni, a nagy- és kiskereskedők értelemszerűen ezeket választanák – mondja lapunknak Gubacsi Zoltán, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke.

Nem lehet olcsón termelni

A hajtatott zöldségfélék, azaz a tv-paprika, paradicsom és a kígyóuborka hazai szezonja februártól december közepéig tart, mutat rá Gubacsi Zoltán.

– Az árak heti-kétheti rendszerességgel változnak, hogy merre mennek, azt leginkább az európai piaci helyzet határozza meg, még a termelési költségek sem tudják annyira befolyásolni az árakat, mint a kereslet-kínálat egyensúlya – fejti ki hozzátéve, Magyarországon az uniós csatlakozás után eltelt tíz-tizenkét év úgy, hogy lényegében nem növekedtek a zöldség­árak, mert kínálati piac volt.

– Csak az elmúlt négy-öt évre tudjuk azt mondani, hogy nagyjából kiegyenlítettek voltak az átlagárak – mondja az alelnök.

A mostani drágulást sem a termelők gerjesztették, jól látható, hogy mindennek, amivel csak dolgoznak, nőtt az ára. A műtrágya, a növényvédő szerek, a fólia, a termesztőközeg, a palánták és a vetőmag is átlagosan 25 és 50 százalék között drágult 2020 januárja óta, ráadásul a munkabérek is folyamatosan emelkednek, évente 10-20 százalékkal. Erre tett most rá egy lapáttal a háborús konfliktus, amely tovább drágította az energiát, és a gabonaárak is az egekbe szöktek. Emiatt sok gazda döntött úgy, hogy a kockázatosabb és munkaigényesebb zöldségtermesztés helyett inkább beveti a földjét búzával, takarmánykukoricával vagy napraforgóval, aminek a csemegekukorica és a zöldborsó látja kárát, de érinti például a nyáron népszerű görögdinnyét is, amelynek már eddig is folyamatosan csökkent a termőterülete Magyarországon.

Lefelé indultak az árak

Arra a kérdésre, hogy egy elhúzódó háborúval kombinált energiaválság hatására még jobban drágulhatnak-e a zöldségek, Gubacsi Zoltán azt mondja, nem tesz jót a hirtelen drágulás vagy ha a zöldségek egy bizonyos árszint fölé mennek, mivel félő, hogy a fogyasztók kevesebbet vásárolnak vagy meg se vennék. A keresletcsökkenés miatt árukészletek halmozódhatnak föl, ám a zöldségfélék jelentős részénél nem lehet megtenni azt, amit a gabonával, hogy eladják fél év múlva. A zöldség ha nem kel el azonnal, tönkremegy.

Ez annak tükrében különösen fontos, hogy a magyar vásárlók a zöldségek tekintetében kifejezetten árérzékenyek. A Dél-alföldi Kertészek Szövetkezetének elnöke, Nagypéter Sándor korábban arról beszélt, túl intenzív, 50-100 százalékos áremelés mellett már a tudatosabb magyar fogyasztói réteg is visszafogja vagy teljesen leállítja a magyar paradicsom vásárlását, végképp az olcsóbb, főleg az unión kívülről érkező importot részesítve előnyben. Pedig az eddigi alacsonyabb árak mellett sem voltunk nagy zöldségfogyasztók, a magyar lakosság mindössze 8,2 százaléka eszik naponta annyi zöldséget és gyümölcsöt, mint amennyit a WHO ajánl.

Gubacsi Zoltán ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy míg húsvét előtt folyamatosan mentek felfelé a zöldségárak, az ünnepek után elkezdtek jelentősen visszaesni, a korábbi évekhez hasonlóan. A kígyóuborka és a paradicsom termelői ára például felére csökkent, és a folyamatot nyilván tovább ösztönzi, ahogy az energiaigényes fóliás termelést lassan felváltja a szabad földi. Azért arra augusztusban se számítsunk, hogy a túlkínálat durván leveri az árakat, de az biztos, hogy a nyári lecsóhoz a mostaninál jóval olcsóbban lehet majd beszerezni az alapanyagokat.