„Brutális fakitermelés kezdődhet Magyarországon, aminek nagy ára lesz”, „a kormány gyakorlatilag minden tilalmat elhárít a fakitermelés útjából, a természetvédelmi területeken is felpörgeti a tarvágásokat” – ilyen szalagcímek és nyilatkozatok terjedtek futótűzként a sajtóban azt követően, hogy augusztus elején a kormány veszélyhelyzeti rendeletben módosította a fakitermelések szabályait. Az ügyre azonnal rátelepedett az ellenzék: Ungár Péter, az LMP frakcióvezetője azt nyilatkozta, hogy a kormány tönkreteszi az erdőket, s azt ígérte, pártja riadólánccal fog fellépni minden fakivágás ellen. A jogszabály módosítását követelve több helyütt tüntettek, az LMP pedig az Alkotmánybírósághoz fordult a rendelet visszavonásáért. Szakértők segítségével jártunk utána, mit is jelent az új rendelet, és hogyan hat erdeinkre. Az általunk kérdezettek között teljes az egyetértés: nincsenek veszélyben a hazai erdők.

Szigorú előírások

A fakitermelés a nemzetközi összehasonlításban igen szigorú erdő- és természetvédelmi törvény előírásai szerint zajlik, hatósági kontroll mellett, védett természeti területek esetében a természetvédelmi hatóság bevonásával – szögezi le a Mandinernek Sulyok Ferenc, a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség elnöke. A veszélyhelyzeti rendelet nem változtat a fenntartható erdőgazdálkodást érintő alapvető szabályokon – teszi hozzá Dobre-Kecsmár Csaba, az Egererdő Zrt. vezérigazgatója.

Mint mondja, a fakitermelés szabályozására vonatkozó kormányrendelet kizárólag vészhelyzet esetére készült: akkor alkalmazzák, ha az energiaellátási krízis miatti tűzifaigény indokolja, ám abban az esetben is szigorúan a fenntarthatósági kereteken belül. Hangsúlyozza továbbá, hogy amennyiben ilyen vészhelyzet nem következik be, az erdőgazdálkodás – benne a fakitermelés – az eredeti 2022-es tervek szerint zajlik.

A Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója, Reinitz Gábor is megnyugtat, a rendeletmódosítás vészhelyzet esetén alkalmazandó, amit az 5/2022. számú agrárminiszteri utasítás az állami erdőgazdálkodók számára külön megerősít. Ez utóbbi intézkedés az állami erdőkben továbbra is tiltja az oltalom alatt álló, őshonos fafajú erdők tarvágását, és pontosan megjelöli, mikor van lehetőség a vegetációs időn belüli fa­kitermelésre. Megerősíti továbbá, hogy a többlet-tűzifaigényt az elsősorban gazdasági célú akácosokban rejlő tartalékok kiaknázásával kell kielégíteni. Reinitz Gábor hangsúlyozza, hogy a kormányrendelet hatására nem változik meg a Pilisi Parkerdő erdőgazdálkodási gyakorlata, tevékenységének továbbra is célja, hogy egyre több területen megújítsák az erdőket, növeljék ökológiai értéküket, és erősítsék klímavédelmi funkciójukat.

A szakértők szerint nem kell tartani a nagy természeti értéket képviselő védett erdők tarvágásától, mivel az erdészeti és természetvédelmi hatósági kontroll fennmaradt. Ha egy erdőgazdálkodó a nagy ökológiai értékű erdők kitermelésére kérne engedélyt a rendelet szabályai szerint, az említett hatóságoknak továbbra is megvan a törvényi jogkörük, hogy elutasítsák a kérelmet – emeli ki Dobre-Kecsmár Csaba.

Bőven van tartalék erdőinkben

Magyarországon 2 millió hektáron található erdő, melynek 56 százaléka állami, 44 pedig egyéb, nagyrészt magán-, kisebbrészt önkormányzati vagy egyházi tulajdonban van – összegzi Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora. Magyarország a trianoni sokk után egyik pillanatról a másikra faanyag nélkül maradt, de az azóta eltelt száz évben megduplázta: 11-ről 22 százalék fölé növelte erdőterületét. Az erdők fakészlete mára elérte a 400 millió köbmétert, s ez évente természetes úton mintegy 13 millió köbméterrel növekszik. Ennek a minden évben esedékes növekménynek csupán kicsit több mint a felét, bruttó 8 millió köbmétert termelnek ki évente. Ez tehát egyrészt azt jelenti, hogy erdeinkben évről évre jelentős tartalék képződik – csak 2010 óta mintegy 45 millió köbméterrel nőtt fakészletünk a KSH adatai szerint –, másrészt, hogy önellátók vagyunk tűzifából. Fábián Attila úgy véli, az erdők ökológiai egyensúlya a faanyag hasznosítása mellett is fenntartható hosszú távon.

Azonfelül, hogy jelentős tartalékaink vannak, tudni kell, hogy hazánkban a faanyag az egyik legfontosabb újratermelhető nyersanyag – emeli ki Reinitz Gábor. Hozzáteszi, az erdőgazdálkodás tervszerű tevékenység, ezért a mennyiségek átcsoportosíthatók. Ebből pedig az következik, hogy szükség esetére több faanyagot is elérhetővé tudnak tenni anélkül, hogy magát az erdőt, Magyarország zöld tőkéjét veszélyeztessék. A Pilisi Parkerdő már az idei tervek készítésekor növekvő tűzifaigénnyel számolt, így a múlt évinél több fa termelésére rendelkezik engedéllyel. A vezérigazgató úgy véli, ez a mennyiség elegendő lesz a működési területükön élőknek, ráadásul úgy, hogy a kitermelés mértéke továbbra sem haladja meg az évente keletkező faanyag mennyiségét.

A kormányrendelet megjelenése után többen is úgy nyilatkoztak, hogy a most kivágott fa ezen a télen még alkalmatlan lesz tüzelőnek. Ennek kapcsán az Egererdő Zrt. vezérigazgatója leszögezi: a médiában megjelent fél–egy éves száradási idő a hengeres fára vonatkozik, ez az idő azonban akár három-négy hétre is csökkenthető a fa mielőbbi feldarabolásával, hasításával és megfelelő – esőtől védett, jól szellőző – helyen való tárolásával. Mint mondja, tovább segíti a száradást, ha a fűtőberendezés mellett előre betárolunk két-három napi tüzelőt, mielőtt fűtenénk vele. Hozzáteszi, az akác egyébként frissen kivágva is használható fűtésre, de természetesen javítja a fűtés hatásfokát, ha felhasználás előtt sikerül kiszárítani. Mindemellett nem szabad elfelejteni, hogy „a nyers fa is sokkal jobb a hulladékkal fűtésnél, ami sajnos valós helyzet Magyarország szegényebb településein” – húzza alá.

Mi lesz a klímavédelemmel és az erdők ökoszisztémájával?

A klímaválság kellős közepén, az ökológiai összeomlás küszöbén mindenki tudja: ha bármilyen indokkal kivágják erdeinket, akkor a saját életfeltételeink kerülnek veszélybe – írta felhívásában a Greenpeace Magyarország. Erre Reinitz Gábor úgy reagált, hogy a magyarországi erdőterület száz év alatti megduplázása nem valósulhatott volna meg az erdészek természeti értékek iránti mély elkötelezettsége, felelősség­vállalása és szakmai felkészültsége nélkül. „Ezekre az értékekre és eredményekre a jelenlegi helyzetben is támaszkodhat a társadalom és minden, az erdők és a fák sorsáért aggódó ember: az erdőgazdálkodás fenntarthatósága hosszú távon közös társadalmi érdekünk, hiszen az erdő szolgáltatásaira nem csupán jövőre, hanem ötven-száz-kétszáz év múlva is számítunk. És nemcsak a faanyagra, hanem a klímavédelmi, vízvédelmi, természetvédelmi és egészségvédelmi funkcióira is” – emeli ki.

„Teljesen megszűnhet az erdő ökoszisztémája, ami a klímaváltozás szempontjából is tragédia” – nyilatkozta Bozzay Balázs, a 10 Millió Fa közösség erdészeti szakértője. Dobre-Kecsmár Csaba ennek kapcsán is megnyugtat: a fakitermelés szigorú évszázados szabályainak köszönhetően ez nem következhet be. Az erdőknek fontos szerepük van a klímaváltozás hatásainak mérséklésében.

Többen bírálták azt is, hogy a rendelet lehetőséget ad a vegetációs időszakon, vagyis a fák aktív életszakaszán belüli favágásra. Tény, a rendelet szeptember 1-je helyett mintegy három héttel hamarabb teszi lehetővé a kitermelést, de ez az erdőgazdaságoknak könnyebbséget jelent, ráadásul az időmódosítás szakmailag is megalapozott, mert az aszály miatt most sokkal keményebb a talaj, mint a fagymentes teleken. Nem változik viszont a fakitermelés végső időpontja: március 31. után már nem lehet az állami erdőkben fakitermelést végezni.

Az erdők és a belőlük származó faanyag Európa-szerte megoldást kínál a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának csökkentésére – szögezi le Sulyok Ferenc. Kiemeli, hogy ezáltal az erdők kezelése és hasznosítása a klímavédelmi célokat is szolgálja, a magyar jogszabályok és gazdálkodási kultúra pedig megfelelő alapot biztosít ahhoz, hogy a társadalom hosszú távon támaszkodhasson az erdők értékeire.

Nyitókép: Shutterstock