Japánban a kormány kilenc éven keresztül, egészen mostanáig nem ajánlotta a HPV elleni oltást a tinédzser lányoknak, mert hittek (vagy legalábbis engedtek) az oltásellenes téveszméknek. Bár mostantól újra ajánlják az oltást, a kárt soha nem lehet már teljesen jóvá tenni. Emberéletek ezreiben mérhetők a tragikus hiba következményei. A japán példa jól mutatja, hogy az áltudományok még a világ egyik legfejlettebb országában is életveszélyesek.
A humán papillómavírus (HPV) okozza gyakorlatilag az összes méhnyakrákos megbetegedést. Ez nem azt jelenti, hogy a HPV-fertőzés biztosan méhnyakrákot vált ki, de méhnyakrák HPV-fertőzés nélkül szinte nem is létezik. Ez egyrészt ijesztő, hiszen itt gyakorlatilag egy másik embertől elkapható, fertőző ráktípusról van szó, ugyanakkor a hihetetlenül hatékony megelőzés lehetőségét is felveti. Jelenleg nem ismerünk még egy olyan daganatos megbetegedést, amit majdnem tökéletes hatékonysággal meg lehetne előzni. A méhnyakrák (illetve a HPV okozta egyéb rákok) azonban ilyen, hiszen a HPV elleni oltás szinte tökéletesen kizárja a vírus fertőzését, nélküle pedig nincs daganat sem. Emiatt valószínűleg a méhnyakrák lesz az első ráktípus, amelyet az elegendően civilizált országokban oltással teljesen el lehet a közeljövőben törölni a föld színéről, ahogy ez az Egészségügyi Világszervezet céljai között szerepel.
Fontos tudni, hogy a HPV nemcsak méhnyakrákot okozhat, hanem például szájüregi és végbéltáji daganatokat is. Márpedig a vaginálistól eltérő szex elfogadottá válásával ez a veszély a fiúknál is fennáll. Ezért őket is oltani kell. A világon évente nagyjából 630 ezer rákos megbetegedést okoz a HPV (amely a leggyakoribb, nemi úton terjedő kórokozó), és a betegek nagyjából fele meghal. Ezek az emberek potenciálisan mind megmenthetők lennének oltással. A halálozások aránytalanul nagy mértékben történnek a világ szegényebb országaiban, ami az oltási, szűrő- és kezelőprogramok elmaradottságának tulajdonítható. Szörnyű kimondani, de az afrikai, illetve dél-ázsiai humanitárius problémák ismeretében ez nem meglepő.
Japán viszont más történet. Az ország kormánya először, még 2009-ben támogatta a GlaxoSmithKline (GSK) kétkomponensű oltását, majd 2011-ben a Merck négykomponensű vakcináját is befogadták, amelyek egyszerre védenek kettő, illetve négy HPV-típus ellen, mégpedig azok ellen, amelyek a legnagyobb rákveszélyt jelentik. Két évvel később, teljesen indokolt módon, az oltásokat a nemzeti immunizációs terv részévé tették, és ajánlották a 12–16 éves lányok beoltását. De ez az állapot mindössze tíz hétig tartott.
Akkor ugyanis az egészségügyi minisztérium tanácsadó testülete az ajánlás felfüggesztését javasolta, az oltás állítólagos mellékhatásaira hivatkozva. Számos lány számolt be ugyanis arról, hogy az oltás után krónikus fájdalmakat, fejfájást és mozgászavarokat tapasztaltak. A minisztérium elfogadta a bizottság érvelését, és megszüntette az oltások ajánlását. Bár nem tiltották be a vakcinát, de ha egy gyógyszert az egészségügyi minisztérium nem ajánl, az nyilván a vele kapcsolatos bizalom totális összeomlását eredményezi. Ez is történt: a beoltott lányok aránya a jogosultak 1 százaléka alá esett.
A súlyos mellékhatásokra való hivatkozás, illetve az azonnali, totális blokkolással felérő döntés annál is inkább furcsa (vagy inkább aggasztó) volt, mert a vakcinák klinikai vizsgálata során nem merült fel semmilyen súlyos mellékhatás, és 2017-ben a WHO a szerte a világból származó tapasztalatokat összegezve arra a megállapításra jutott, hogy a HPV-oltások „extrém biztonságosak”. Japánban egy országos felmérés kimutatta, hogy a HPV-oltás kvázi betiltásának évében, 2013-ban a nem beoltott lányok ugyanolyan arányban tapasztalták az oltás mellékhatásának tulajdonított tüneteket, mint a beoltottak. Vagyis nem az oltás okozta őket, a minisztérium minden alap nélkül szüntetett be egy ezrek számára az életet jelentő közegészségügyi beavatkozást. Ez sok szakértő szerint nem egyszerű hiba, hanem megbocsáthatatlan hanyagság volt.
Az évek során az oltás hatásosságának bizonyítékai folyamatosan gyűltek. Bár a vakcinát arra fejlesztették ki, hogy megakadályozza a HPV-fertőzést, később bebizonyosodott, hogy ez gyakorlatilag egyet jelent a méhnyakrák (illetve a méhnyaknyálkahártya-rákot megelőző kóros elváltozásainak) megelőzésével. Hatalmas tömegeket bevonó svédországi és angliai vizsgálatok 2020-2021-ben kimutatták, hogy az oltott 30 évesnél fiatalabb nők körében a méhnyakrák előfordulása 87-88 százalékkal alacsonyabb, mint a nem oltottaknál, írja a Science.
Persze a vakcinaellenes csoportok szerte a világon folyamatosan uszítanak a HPV- (és egyébként az összes többi) oltás ellen, a soha nem bizonyított vagy egyenesen cáfolt mellékhatásokra hivatkozva. Ezek az állítások szerte a világon visszavetették a HPV-oltások arányát, de Japánon kívül gyakorlatilag sehol nem ültek fel az egészségügyi hatóságok a csúsztatásoknak. Természetesen mindenhol kivizsgálják a jelentett potenciális vakcina-mellékhatásokat, de amíg ezek tényleges létezése be nem bizonyosodik, addig nem szokás törölni egy oltást a rendszerből – pláne, ha egy (illetve több) halálos betegséget előz meg. Ahol a hatóságok továbbra is ajánlották a HPV-vakcinát, ott az oltási hajlandóság rendszerint gyorsan visszaállt a kezdeti magas szintre.
Japánban az egészségügyi kormányzat kifejezetten felkészületlen módon reagált – pontosabban nem reagált – az egyre hangosabb oltásellenes kampányra. Utóbbi csoportok kommunikációs készségei sokkal jobbak voltak, minden csatornát kihasználtak, hangos tüntetéseket, szemináriumokat, sajtótájékoztatókat tartottak, és több mint száz, állítólagos oltáskárosult nő indított pert az egészségügyi minisztérium, illetve a vakcinagyártók ellen. A minisztérium inkább a megtévesztett közvélemény nyomásának engedett, mint a szakmai érveknek, és kivették a HPV-oltást az immunizációs programból. Ez azonnal (és az azóta eltelt kilenc évben folyamatosan) tiltakozásra késztette a japán tudományos közösséget, de nekik sokkal kevesebb lájkot sikerült összeszedniük a Facebookon, mint az oltástagadóknak, így alulmaradtak.
Ennek meg is lett a hatása. A The Lancet Public Health folyóiratban megjelent, a HPV-oltás újbóli japán ajánlásának idei időpontjára időzített tanulmány szerint 2013 és 2019 között (tehát nem is a de facto tilalom teljes időtartama alatt) a HPV-oltások beadásának lecsökkenése nagyjából 27 ezer megelőzhető méhnyakrákos esetet és 5000–5700 elkerülhető halálesetet eredményezett, illetve fog eredményezni az 1994 és 2007 között született nők körében. Ha ez a trend 2020-ban is folytatódott (és miért ne folytatódott volna?), akkor a két éve 12 éves lányoknál további 3400–3800 méhnyakrákos megbetegedés fog kialakulni életük során, és 700–800-an fognak meghalni közülük teljesen szükségtelenül.
2017-ben már 17 japán tudományos szervezet követelte egységesen az oltás visszaállítását, az elmúlt két évben pedig képviselők egy csoportja (amelyet a méhnyakráktúlélő Muhara Junko képviselő vezetett) is kérte az egészségügyi minisztériumot ugyanerre. Végül azonban nem a HPV-oltás hatékonyságát alátámasztó cáfolhatatlan bizonyítékok hatottak, hanem a covidpandémia. A világjárvány a japán emberek többsége és a közvélemény változásaira figyelő politikusok számára is bizonyította, hogy a vakcinák nagyon hatékonyan képesek megelőzni a fertőzést, és még jobban a súlyos betegséget. Bár a koronavírus-oltásoknak nem sok közük van a HPV-oltásokhoz, de sok laikus szemében az egyik vakcina olyan, mint a másik. Sokan azért nem kérik az influenzaoltást, mert már be vannak oltva covid ellen, és „az arra is jó”. De nem jó, az oltás csak az ellen a kórokozó ellen véd, ami ellen kifejlesztették.
A minisztérium mostani indoklása szerint nincs ok arra, hogy ne ajánlják újra a HPV-vakcinát. Valóban nincs, ahogy sosem volt. Eközben az emberek félelmeit nem lesz könnyű megszüntetni, hiszen el kell valahogy magyarázni nekik, hogy amit a kormány kilenc évig nem tartott biztonságosnak, az most miért lett hirtelen az. Világszerte nagy a kereslet a HPV-oltásra (amiért részben ugyancsak a pandémia okolható), így az sok helyütt hiánycikk. Főként a Merck legmodernebb vakcinája, amely immár kilenc különböző HPV-változat ellen véd.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/15. számában jelent meg április 8-án.