Elsősorban a fiatalabb nemzedékek tagjai aggódnak a klímaválság miatt
Azígéretszépszó
Egyre több ember és vállalat veszi komolyan az áttérést a fenntarthatóságra, az utóbbiak részben a társadalmi nyomást érezve jelentenek be újabb vállalásokat. Ugyanakkor az is igaz, hogy sok cég igyekszik a valóságosnál jobb képet festeni magáról.
Kétszáz fölé nőtt azon világcégek száma, amelyek csatlakoztak ahhoz a Climate Pledge (Klímavállalás) nevű programhoz, amelynek résztvevői úgy döntöttek, 2040-re nettó zéró karbonkibocsátók lesznek, azaz minimálisra csökkentik szén-dioxid-kibocsátásukat, s a még meglévő szennyezést különféle környezetvédelmi terveket megvalósítva ellentételezik. A kezdeményezés az Amazon internetes kereskedelmi óriás nevéhez fűződik, s a már csatlakozott cégek világszerte 7 millió embert alkalmaznak. Ha a résztvevők teljesítik vállalásaikat, akkor 2040-re évente már 1,98 millió tonnával – a jelenlegi összkibocsátás 5,4 százalékával – csökkenne az atmoszférába kerülő szén-dioxid mennyisége. A programhoz csatlakozott vállalatok – köztük a Procter and Gamble, a Selfridge, a Nespresso – kötelezettséget vállaltak arra, hogy folyamatosan közzéteszik a kibocsátáscsökkentésben elért eredményeiket, és olyan terveket dolgoznak ki, amelyek összhangban vannak a 2015-ös párizsi ENSZ-klímacsúcson elfogadott nemzeti kötelezettségvállalásokkal.
Akadnak vállalatok, amelyek nem várnak 2040-ig. Az Apple például a közelmúltban bejelentette, 2030-ra eléri a karbonsemlegességet, és közben milliárdokat fektet be a dekarbonizációt felgyorsító technológiák kifejlesztésébe.
A 2020-ban meghirdetett Climate Pledge akció csak egyike azoknak a növekvő számú kezdeményezéseknek, amelyek keretében együttműködnek egymással a fenntartható fejlődésért tenni kívánó vállalatok. A Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) nevű szervezetben – amelynek a BCSDH a magyarországi tagja – például több mint kétszáz nagyvállalat képviselteti magát, s a világszerte 19 millió embernek munkát adó csoport összforgalma eléri a 8500 milliárd dollárt. A WBCSD a Vision 2050 nevű programban foglalta össze céljait: azt, hogy 2050-re a Földön élő mintegy 9 milliárd ember jólétben, de a bolygó erőforrásait nem túlhasználva élhessen. A WBCSD szerint a vállalatok előtt álló egyik legfontosabb feladat a kapitalizmus olyan átalakítása, amely elsősorban az értékteremtést jutalmazza meg. Emellett szükség van a társadalom rugalmasságának növelésére, illetve az erőforrások észszerű, a bolygó regenerálódását lehetővé tevő felhasználására.
Világszerte mintegy kétezer nagyvállalat fogalmazott már meg tudományos alapokon nyugvó CO2-kibocsátás-csökkentési programot, és a mintegy ezer európai tőzsdei nagycégnek az egyharmada kötelezte el magát amellett, hogy 2050-re karbonsemlegessé válik.
Egyre több esetben bizonyosodik be – még ha a növekvő társadalmi nyomás hatására is –, hogy a fenntarthatóságra áttérés az üzleti eredmények javítását is eredményezheti. Az Eurobarometer nevű közvélemény-kutató intézet által április elején nyilvánosságra hozott adatok szerint egyre több olyan európai polgár akad, aki a klímaváltozást tartja az emberiségre leselkedő legsúlyosabb veszélynek. Míg az évtized elején még csak 5 százalék körüli volt az ezen a véleményen lévők aránya, a legutóbbi felmérésben részt vevőknek már az ötöde tartotta nagyon aggasztónak az elszabaduló éghajlatváltozást. A kontinensen belül ugyanakkor komoly eltérések tapasztalhatók: Svédországban, illetve Dániában 43, illetve 35 százalékos az aggódók aránya, a lista végén szereplő Olaszországban és Bulgáriában ez az arány 5 és 7 százalék. A magyarok sem nagyon tartanak a felmelegedéstől, a megkérdezetteknek csupán a 8 százaléka mondta azt, hogy az éghajlatváltozást tartja a legnagyobb veszélyforrásnak.
A közvélemény-kutatások alapján az is egyértelmű, hogy elsősorban a fiatalabb nemzedékek tagjai aggódnak a klímaválság miatt. A brit Bathi Egyetem öt másikkal összefogva globális felmérést végzett a 16–25 éves korosztály tagjai között, megállapítva, hogy a válaszolók kétharmada érez komoly félelmet, ha a jövőre gondol. A 45 százalékuk azt mondta, a mindennapi életére is komoly hatással van a klímaválság miatt érzett aggodalom, és a megkérdezettek 56 százaléka vélekedett úgy, hogy bolygónkon a civilizáció – jelenlegi formájában – halálra van ítélve. „Számunkra más érzést jelent a klímaválság, nekünk a bolygó elpusztítása személyes üggyé válik” – mondta a kérdezőbiztosoknak az egyik 16 éves megkérdezett.
Egy amerikai felmérésből az is kiderült, hogy a fogyasztók 77 százaléka inkább a környezettudatosként ismert cégektől vásárol termékeket, illetve szolgáltatásokat. Az amerikai Alfac biztosító megbízásából készült tanulmány szerint a vállalatvezetők még nagyobb arányban tartják „ügyfélcsalogatónak” a környezettudatosságot. A válaszoló menedzserek kilencven százaléka értett egyet azzal az állítással, amely szerint ügyfeleik többsége odafigyel arra, mennyire tartják be klímavállalásaikat a vállalatok.
Ebből a szempontból rossz hírnek számít, hogy a New Climate Institute (NCI) és a Carbon Market Watch (CMW) tanulmánya szerint a multinacionális cégek jó része igyekszik a valóságosnál jelentősebbnek feltüntetni klímavállalásait: a környezetvédelemmel foglalkozó két intézet 25 nagyvállalatot érintő számításai szerint a százszázalékos csökkentésnek feltüntetett vállalások átlagosan csak negyvenszázalékos kibocsátás-visszafogást jelentenek. A vizsgált óriások szerepe jelentős, együttesen a világ CO2-kibocsátásának valamivel több mint öt százalékáért felelősek.
A felmérés egyetlen nagyvállalatnak sem adott kitűnő osztályzatot – az Amazon, a Google és a Volkswagen például csak elégséges értékelést érdemelt ki –, míg több szereplő, egyebek mellett az Unilever és a BMW elégtelent kapott. A legjobban a Maersk szállítmányozócég szerepelt – az ötös skálán négyessel –, míg a közepesek közé egyebek mellett az Apple, a Sony és a Vodafone került. „Az volt a célunk, hogy sok, másolásra alkalmas gyakorlatot határozzunk meg. Végül viszont meglepett és elkeserített minket, hogy mennyire nem valósak a vizsgált cégek vállalásai” – közölte Thomas Day, a tanulmány vezető szerzője. Szerinte részben az állhat a túlzó állítások mögött, hogy nagyon komoly társadalmi nyomás nehezedik a cégekre, így azok hangzatos címekkel igyekeznek úgy tenni, mintha egyértelműen megindultak volna a fenntarthatóság felé vezető úton. „Ezzel viszont félrevezetik ügyfeleiket és a szabályozó hatóságokat is” – tette hozzá Day. A tanulmány másik szerzője, Gilles Dufrasne szerint az állami szereplőknek közbe kellene avatkozniuk, és a szabályok egyértelművé tételével meg kellene állítaniuk a greenwashingot, azaz azt, hogy a vállalatok egy része csak szavakban tesz a fenntarthatóságért.
Az érintett cégek szerint a környezetvédők tévednek. „Üdvözöljük azt, hogy megvizsgálják klímavállalásainkat. Ugyanakkor az NCI és a CMW szemmel láthatóan nem érti programunk részeit, emellett komoly pontatlanságokat is tartalmaz a tanulmány” – hangsúlyozta a Nestlé, amely azt is megismételte, hogy a vállalat szén-dioxid-kibocsátása már elérte a maximumot, és évek óta folyamatosan csökkenő pályán mozog. Hasonlóan nyilatkozott a Volkswagen is: nem ért egyet a környezetvédő szervezeteknek a céggel kapcsolatos következtetéseivel. Az Unilever, amelyet hosszú ideje környezettudatos vállalatként tartanak számon, viszont azt hangsúlyozta, hogy cég párbeszédet kezdett az NCI-vel, hogy együtt javíthassák a vállalat klímavédelmi teljesítményét.