Ötletroham

Megvenné a Twittert, és különösebb moderálás nélküli fórummá alakítaná Elon Musk, aki abban hisz, hogy a közösségi médiát decentralizálni kell, a felhasználók kezébe adva a döntést arról, mit akarnak látni és olvasni.

Nagy Gábor

Ha a tengerentúlon ismernék Rejtő Jenő munkásságát, akkor most Fülig Jimmyvel együtt kérdezhetnék: kavarja ez, vagy nem kavarja? A Piszkos Fred szándékaival kapcsolatos dilemma ezúttal a dél-afrikai születésű Elon Muskra, a világ leggazdagabb emberére vonatkozik, aki színes pályafutása során már számos olyan váratlan húzással élt, amit nem tudtak mire vélni, és csak találgatták, mit akarhat. Musk a múlt héten bejelentette, hogy részvényenként 54,2 dollár készpénzért megvenné a Twittert, amit ezzel több mint 43 milliárd dollárra értékelt. Mint mondta, ez a legjobb és az utolsó ajánlata, de arra az esetre is van terve, ha az igazgatótanács visszautasítja.

Ahhoz, hogy megvegye, valóban le kell győznie az igazgatótanács ellenállását, a testület ugyanis amerikai sajtóértesülések szerint azon dolgozik, hogy minél inkább megnehezítse a milliárdos dolgát, aki végső soron közvetlenül is ajánlatot tehet a tőzsdén jegyzett cég részvényeseinek. De az is lehet, hogy Musk beletörődik az elutasításba, és akkor szép nyereséggel sétál el az általa kavart viharból. Ami akkor támadt, amikor április első hétfőjén nyilvánosságra hozta, hogy január 31. óta, szisztematikus vásárlással, összesen 2,6 milliárd dollárért 9,2 százalékos részesedést vásárolt a mikroblogot működtető cégben, amelyben így a legnagyobb egyéni részvényessé vált. A papírokért 36,83–40,96 dollár közötti árat fizetett, és az árfolyam a vásárlásának a hírére egyetlen nap alatt 27 százalékot emelkedett, majd még tovább nőtt, amikor a vételi ajánlatát bejelentette. Vagyis akkor is csinos haszonra tesz szert, ha az ostroma kudarcot vall, és egyszerűen lefölözi a profitot a részvényein.

A váratlan húzása miatt egy befektetői csoport már pert is indított, azt állítva, hogy Musk a törvényeket megsértve nem tett eleget időben a bejelentési kötelezettségének, amivel nekik kárt okozott, önmagának pedig garantálta, hogy a tervei nyilvánosságra kerülése előtti, alacsonyabb árfolyamon folytathassa a vásárlásait. Az amerikai értékpapírtörvény szerint tíz napon belül nyilvánosságra kell hozni, ha valaki legalább 5 százalékos részesedést vesz egy tőzsdén jegyzett cégben. Ezt a határt Musk március 14-én lépte át, ám április 4-éig hallgatott róla.

Részvénypakettje megvásárlását követően bejelentették, hogy Musk a Twitter igazgatótanácsának a tagja lesz, és vállalja, hogy a tulajdonrésze nem haladja meg a 14,9 százalékot. Ezt azonban a jelek szerint korlátozásként élte meg, és némi gondolkodás után lemondott a lehetőségről, de közben – később törölt – bejegyzésekben ötletelt azon, miként változtatná meg a mikroblog működését. Elképzeléseinek skálája a komolyan vehetőtől – a fő bevételi forrást jelentő hirdetések megszüntetése, és más finanszírozási modell felállítása – a tréfának tekinthetőkig terjedt. Utóbbiak közé tartozott, hogy a cég San Franciscóban lévő központját alakítsák át hajléktalanszállóvá, ha a távmunka miatt úgyse járnak be a dolgozók, a Twitter nevéből pedig vegyék ki a „w” betűt (ez frivol utalás arra, hogy a tit nemcsak cinegét jelent, hanem a szlengben cicit is).

A hírek szerint a Twitter alkalmazottai nem találták humorosnak Musk ötleteit, az amerikai konzervatívok, és különösen Donald Trump volt elnök viszont örülnének, ha a mintegy 270 milliárd dolláros vagyonnal – aminek zöme a Tesla és a SpaceX cégeiben testesül meg – rendelkező üzletember megszerezné a mikroblog fölötti ellenőrzést. Azt állítják ugyanis, hogy utóbbi cenzúrázza a mondandójukat. Emlékezetes: a washingtoni kongresszus tavaly január 6-ai ostroma után a Twitter letiltotta platformjáról a 2020-as amerikai elnökválasztás eredményét kétségbe vonó tüntetőket tüzelő Trumpot. És szűri a gyűlöletbeszédet, a rasszizmust, a szexuális zaklatást, az oltásellenességet vagy például az ukrajnai orosz invázióval kapcsolatos propagandát, és korlátozza, illetve megszünteti az ilyesmit terjesztő profilokat.

Elon Musk akkor is csinos haszonra tesz szert, ha az ­ostroma kudarcot vall

Musk az abszolút szólásszabadság hívének vallja magát, és a vételi ajánlatában is hangsúlyozza: azért van szükség a Twitter kivezetésére a tőzsdéről és magánkézbe vételére, hogy ezt garantálni lehessen. Vagyis szinte minden szűrőt megszüntetne a bejegyzésekben megjelenő tartalommal kapcsolatban. Az alapító Jack Dorsey is csak a cég alkalmazottainak nyomására tiltotta ki Trumpot, és 2019-ben – az akkor még a technológiai igazgatói tisztet betöltő, ma már vezérigazgató Parag Agrawallal együtt – elindította a Bluesky névre keresztelt projektet, amely decentralizálná a Twittert. Vagyis nem a mikroblog üzemeltetői és cenzorai, hanem maguk az egyes felhasználók választhatnák meg, mit akarnak vagy nem akarnak elolvasni, és ebben egy algoritmus segítené őket.

Ez az elképzelés a közeljövőben aligha valósul meg, de a Twitter már kísérletezik azzal, hogy bevezesse a szerkesztés gombot. A Facebookon tett bejegyzést lehet módosítani, a Twitteren azonban nem, csak visszavonni. A szerkesztés lehetővé tétele nagy dilemma. Alkalmazásával a sajtóban idézetként kezelt bejegyzések utólag akár az ellenkezőjükre írhatók át, ha kényessé, kínossá válnak. Másrészt eltüntethetők olyan félregépelések, mint a Trump által 2017-ben egy éjféli Twitter-rohamban világgá röpített „covfefe”, ami mémmé vált, és azóta sem tudja senki, mit akart jelenteni.