Miközben Magyarországon egyre nő az aggodalom, hogy ha minden így megy tovább, elfogynak a magyarok Kárpátalján, az ottani utcákon mégis nagyon gyakran hallani magyar szót. Az persze már korántsem megnyugtató, hogy a járókelők között alig látni hadköteles életkorba tartozó, vagyis 18 és 60 év közötti férfiakat.
– Néhány magyar férfi hazajött Kárpátaljára húsvétkor, ők itt is maradtak – mondja Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, akinél arról érdeklődtünk, hogyan alakult a legutóbbi időkben a magyarok száma Kárpátalján. A pártelnök szerint a háború előtt 100 ezerre volt tehető az itt élő magyarok száma, ami a menekülthullám csúcsán 75 ezer körülire csökkent. Az elmúlt hetekben azonban újra növekedett néhány ezer fővel az itteni magyarság létszáma, mert sokan úgy látják, hogy nem olyan rossz a helyzet, mint ahogy az a háború elején látszott, ezért sokan hazalátogattak. A hadköteles korú férfiakat viszont már nem engedték újra Magyarországra, a határról visszaküldték őket az ukrán rendőrök.
A Kárpátalját elhagyó magyar férfiak számbavétele persze egyáltalán nem könnyű feladat, mert a hivatalos utat kevesen járták végig, az ugyanis meglehetősen körülményes. Kilépni az országból hivatalosan csak az a hadköteles korú férfi tud, aki felszámolta a jogviszonyát Ukrajnában, vagyis leadta a személyi okmányait, kijelentkezett a hadkiegészítő parancsnokságon, megtartotta az ukrán útlevelét, majd magyarországi lakosként bejelentkezett az ukrán külképviseleten, és erről kapott egy úgynevezett állandó lakhatást tanúsító iratot. Ezzel már szabadon lehet közlekedni a két ország között.
– Ukrajnában utoljára 2001-ben tartottak népszámlálást, ami nagyon rég volt, azóta csak becslések születtek a kárpátaljai magyarság lélekszámáról – mondja Darcsi Karolina, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) politikai kommunikációs titkára, akivel szintén beregszászi utunk során találkoztunk. Míg 2001-ben még 152 ezer magyart tartottak számon Kárpátalján, a 2014-ben kitört kelet-ukrajnai konfliktus miatt sokan elhagyták az otthonukat, így a 2017-es, Summa elnevezésű kutatásban a magyarság lélekszámát már csak 127 ezerre becsülték. Darcsi Karolina ugyanakkor sajnálatosnak tartja, hogy napjainkban számos magyar politikus tesz kijelentéseket arról, hogy megváltozott Kárpátalja etnodemográfiai térképe, illetve hogy 100 ezer fő alá csökkent a magyarok létszáma.
– Ez nem igaz, nagyon súlyos kijelentés ez, ha valaki valódi kutatás vagy népszámlálás nélkül mond ilyeneket – mondja a KMKSZ politikai kommunikációs titkára, aki megerősíti, hogy azok közül, akik a háború első napjaiban elhagyták az országot, már többen visszatértek Kárpátaljára, de olyanok is vannak, akik ingáznak a két ország között. Sőt, nagyon könnyen előfordulhat, hogy a magyarság aránya vidéken még nőni is fog, hiszen ha az összlakosságot nézzük, azt látjuk, hogy mostanra több mint 6 millió ukrán hagyta el az országot. – Arányaiban tehát semmiképpen nem csökkent a kárpátaljai lakosság lélekszáma – hangsúlyozza a KMKSZ politikusa.
Nem kétséges persze, hogy jelenleg főként a katonaköteles korú férfiak azok, akik nem tartózkodnak otthon, azonban Darcsi Karolina szerint ők sem tervezik, hogy hosszabb távon Magyarországon maradnak. Ezért a KMKSZ abban bízik, hogy a háború után hazatérnek, akárcsak azok a közép- és kelet-ukrajnai belső menekültek, akik a háború első napjaiban itt, Kárpátalján találtak menedéket. – Így azt gondolom, hogy a 100 ezres lélektani határ alá semmiképpen sem fog csökkenni a magyarság létszáma, és nagyon sokan vissza fognak majd térni, ami rendkívül fontos lenne a kárpátaljai magyarság megmaradása szempontjából – teszi hozzá a KMKSZ politikusa, aki óva int mindenkit a pesszimista előrejelzésektől.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/22. számában jelent meg május 27-én.