Egyre több vállalat és magánszemély érdeklődik a hőszivattyús energiaellátási rendszerek iránt
Szükségből erény
Ahogy emelkedik a fosszilis energiahordozók ára, úgy érdeklődik egyre több vállalat és magánszemély a hőszivattyús energiaellátási rendszerek iránt.
Németh András
Lassan minden tényező összegyűlik ahhoz, hogy Magyarországot is meghódítsák a hőszivattyús energiatermelő rendszerek. Június 30-án lejárt az utolsó halasztás is, így másfél éves késés után július 1-jétől már csak olyan új házakra adható ki használatbavételi engedély, amelyek nullához közeli vagy nullás energiaigénnyel szolgálják ki a lakóikat. Emellett ugrásszerűen megemelkedtek a gázárak: a vállalatok nagy része már most is megtapasztalhatja a sosem látott magasságba szökött díjakat, a lakossági felhasználók – legalábbis egyelőre – élvezhetik azt a rezsicsökkentést, amelynek árát máshol fizetik meg.
Ilyen körülmények között az egyik leghatékonyabb és leginkább költségtakarékos energiatermelő megoldás a hőszivattyú. Három fajtája van: az egyik a környezetben lévő levegőből, a második a talajvízből, a harmadik pedig a talajból nyeri ki a fűtéshez, illetve a melegvíz-készítéshez szükséges hőt. Ilyenkor, mondhatni, fordított hűtőszekrényként működik, azaz a bentinél alacsonyabb hőmérsékletű külső közegből hőt von el, de a fizikai törvények „becsapásához” – a szivattyú működtetéséhez – áramra van szükség.
Egy-egy hőszivattyús rendszer telepítése – az igazán zöldmegoldást jelentő áramtermelő napelemtáblák nélkül – egy átlagos családi ház esetén legalább 3 millió forintba kerül. Ez az ár a sok szakember által optimálisnak tartott levegő-víz hőszivattyúra vonatkozik, amelynél a külső levegőből kinyert hőt a házban lévő csövekben keringő víz veszi át és adja tovább. A levegőalapú hőszivattyúknál – extrém időjárási körülmények között – szükség lehet kiegészítő fűtési, illetve hűtési megoldásokra. A levegős hőszivattyúk hatékonysága egyenes arányban romlik a külső hőmérséklet csökkenésével, ez különösen a melegvíz-készítés során okozhat gondot. Arra is figyelni kell, hogy a külső egységen folyamatosan jelentős mennyiségű levegő áramlik át, így a szivattyú működtetése zajterheléssel jár.
A hőszivattyús rendszerek teljesen biztonságosak
A talajvízből, illetve a földhőből energiát nyerő rendszerek külső rásegítés nélkül működhetnek, viszont ezek telepítése jóval többe, akár 10 millió forintba is kerülhet. A geotermikus hőszivattyúk telepítése – ahol a hatékonyság érdekében legalább százméteres mélységbe kell lejuttatni a hőt szállító csöveket – még viszonylag bonyolult is, a rendszert engedélyeztetni kell az illetékes hatóságokkal. A megtérülési idő jelenleg nehezen kiszámítható, hiszen megjósolhatatlan, miképpen alakulnak az ipari és lakossági földgáz-, illetve elektromosáram-árak.
A „régi szép időkben”, azaz tavaly azzal számoltak, hogy egy újonnan épített ház esetében 2-3 év alatt jön vissza a többletköltség, míg egy felújított házban ez az idő tíz év is lehet. Ha pedig nemcsak fűtésre, hanem hűtésre is használni akarják a hőszivattyúkat, akkor a megtérülési idő lerövidül, hiszen nem kell a viszonylag sok áramot fogyasztó légkondicionáló berendezéseket beépíteni a házakba. Ugyanakkor az is fontos tényező, hogy a hőszivattyús rendszerek teljesen biztonságosak: míg sokan akadnak, akik nem szeretik, ha otthonukban gázzal működő berendezések vannak, a hőszivattyúk esetében teljes mértékben kizárhatók a balesetek.
A megújuló forrást felhasználó környezetbarát energiatermelési módnak számító hőszivattyús rendszerek akkor a leghatékonyabbak, ha az épületekbe nem radiátorokat, hanem fal-, mennyezet- vagy padlófűtést telepítenek. A radiátoroknak nemcsak az a hátrányuk, hogy nem lehet velük hűteni, hanem az is, hogy egyenetlen a helyiségben a hőmérséklet: a fűtőtesttől távolodva csökken a meleg.
Az első lakossági hőszivattyúk az ezredforduló utáni években jelentek meg Magyarországon, ám sokáig nagyon alacsony volt a telepített új rendszerek száma. A szakemberek arról számolnak be, hogy az utóbbi években – előbb a környezettudatosság térnyerése, majd most az energiaárak elszabadulása miatt – viszont látványosan nő az érdeklődés. Így könnyen elképzelhető, hogy néhány éven belül Magyarországon a hőszivattyús módszer válik az egyik legnépszerűbb energiatermelési megoldássá.