Egyre élesebb versenyt folytatnak a nézők kegyeiért a fizetős streamingszolgáltatók
Megosztott képernyők
Egyre élesebb versenyt folytatnak a nézők kegyeiért a fizetős streamingszolgáltatók, miközben az ukrán–orosz háború is rontja a kilátásaikat. Magyarországon a nyelvtudás hiánya is nehezíti a szélesebb körű elterjedésüket.
Fülöp István
Az online streamingszolgáltatók is megérezték az ukrajnai orosz invázió hatásait. A piac legnagyobb szereplője, a Netflix múlt héten kiadott negyedéves üzleti jelentése első ránézésre kifejezetten rosszul mutat: a csendes-óceáni régión kívül az összes fontos piacon előfizetőket vesztett, és összességében 200 ezerrel kevesebb kuncsaftja volt március 31-én, mint a tavalyi év végén. A negatív szaldóért azonban főként az oroszországi kivonulás felelős – azzal, hogy elérhetetlenné tették szolgáltatásukat az orosz piacon, egy csapásra 700 ezer ügyfelet vesztettek. A negyedéves beszámolóhoz kapcsolódó sajtóbeszélgetésen Spencer Adam Neumann pénzügyi igazgató azt is megjegyezte, hogy a háború hatása továbbgyűrűzött a kelet-közép-európai országokba is, és kedvezőtlenül hatott az előfizetők számára. Mindez komoly érvágás a 2000-es évek elején még postai dvd-kölcsönzéssel foglalkozó amerikai vállalat számára, amely előzetesen még 2,5 millió új előfizetővel számolt az év első három hónapjára. A január–márciusi visszaesés tapasztalatai alapján a második negyedéves üzleti terve már a közönségtábor 2 milliós apadásával kalkulál.
Egy csapásra 700 ezer ügyfelet vesztettek
A Covid-járvány miatti lezárások, a rengeteg otthon töltött idő óriási lehetőség volt a streamingszolgáltatók számára, ám ahogy egyre több szereplő lép piacra, egyre jobban zavarják egymást. És természetesen az emberek fizetőképessége sem végtelen, főleg egy olyan, kifejezetten árérzékeny piacon, mint a magyar. A Netflix mellett ott az HBO online videós szolgáltatása, az HBO Max (2022 elejéig HBO Go), és június közepén rajtol a Disney+. Aki szeretne, az Amazon videós szolgáltatására is előfizethet, és akkor még nem esett szó az Apple TV-ről vagy a YouTube Premiumról, amelyek mind a nézők figyelmére és pénzére ácsingóznak. Ha pedig ez nem lenne elég, a zenei szegmensben is kifejezetten erős szereplők versengenek a userek kegyeiért, például a Spotify és az Apple Music képében. Ezek havi díja több ezer forint, így a magyar felhasználók többsége nem fizet elő egy-kettőnél többre. Még akkor sem, ha mindegyik szolgáltató igyekszik nélkülözhetetlenné tenni magát: a Disney a Marvel- és a Star Wars-franchise-zal, az HBO a saját gyártású blockbustereivel, a Netflix pedig a befogadhatatlanul széles kínálatával próbál vonzó maradni. A szolgáltatók magyarországi helyzetét ugyanakkor nehezíti, hogy a fejlettebb piacokkal ellentétben itt igen hiányos a kalózkodás elleni állami fellépés. Míg Nyugaton azonnal küldik a csekket az illegális letöltések miatt, és csak a felhasználó IP-címének elmaszkolására szolgáló, megbízható VPN-kapcsolattal érdemes belevágni az ingyenmozizásba, addig Kelet-Európában boldog-boldogtalan előtt nyitva áll ez a lehetőség.
A Nemzeti Média– és Hírközlési Hatóság 2019 végén, tehát még a pandémia okozta nagy robbanás előtt mérte fel utoljára a hazai streamingszolgáltatók penetrációját, ez alapján tehát mélyreható következtetéseket nem lehet levonni. Az akkori állás szerint a Netflixnek egyedül volt annyi magyarországi előfizetője, mint az HBO-nak és az Amazonnak együttvéve, és a felnőtt internetezők negyedének volt valamilyen streaming-előfizetése. A felmérés szerint minden hatodik felhasználó tölt le illegálisan filmeket és sorozatokat, és minden harmadik ingyenes online videós platformon keresztül fogyaszt tartalmakat. Az előfizetések száma nyilván nagyot nőtt az elmúlt 2-3 évben, de mivel egyik szolgáltató sem közöl magyar adatokat, biztosat nem tudni.
Már a közönségtábor 2 milliós apadásával kalkulál
Van ugyanakkor egy komoly korlátja is a fizetős platformok magyarországi terjedésének: a nyelvtudás hiánya. A felnőtt lakosság többsége sem beszél idegen nyelvet, a kisgyermekeknél pedig értelemszerűen még magasabb ez az arány, márpedig az amúgy bőségesen rendelkezésre álló gyerekműsorokhoz alig akad magyar szinkron. Érzékenyen érintheti a magyarokat az is, ha a Netflix megtiltja vagy más módon szankcionálja a felhasználói fiókok megosztását. Bár a cég évek óta panaszkodik emiatt, az egészen mostanáig tartó robbanásszerű növekedés idején nem fordított rá túlságosan nagy figyelmet. Az idei évre prognosztizált felhasználószám-csökkenés miatt azonban újra elővették a kérdést; a megoldás valószínűleg az lesz, hogy többet fizettetnek azokkal, akik megosztják a fiókjukat. Akkor pedig csupán idő kérdése lesz, hogy a többi szolgáltató is lépjen, hiszen a mai napig a Netflix a piac úttörője, mindenki az ő megoldásaihoz próbál igazodni.
A másik módszer, ami a magyarokhoz hasonlóan kevésbé tehetős fogyasztóknál működőképes modell lehet: jóval alacsonyabb tarifa mellett a nézők részben az idejükkel fizetnek – reklámok megtekintésével. Ennek bevezetését jó ideje latolgatja a Netflix, a hirdetők pedig alig férnek a bőrükbe. Ám egy ilyen üzleti modell komoly infrastruktúrát igényel, hiszen minden országban ki kell építeni azt a technológiai és reklámügynökségi hátteret, amellyel a helyi cégek megjelenhetnek a platformon.
Néhány lépéssel előbbre jár ezen az úton az RTL Magyarország, amely az RTL Moston ingyenes, de reklámalapú szolgáltatást nyújt, illetve a tévé-előfizetéssel rendelkezők számára elérhető a kevesebb reklámot sugárzó, prémium tartalmakat is kínáló RTL Most+, amit a kábelszolgáltatókon keresztül lehet aktiválni. A német anyacég néhány éve meghirdetett stratégiája értelmében a televízió egyre csökkenő népszerűsége miatt mind nagyobb hangsúlyt helyeznek az online szolgáltatásokra, a saját gyártású műsorok már Magyarországon is az interneten debütálnak. Azt az RTL egyelőre nem tervezi, hogy fizetős online szolgáltatást indítson, az ingyenes platform viszont szépen bővül: 2021-ben közel ötödével nőtt a regisztrált felhasználók száma. Pedig egy előnye biztosan lenne a magyar tévétársaságnak a fizetős szegmensben is: nála kizárólag magyar nyelvű tartalmak érhetők el, ami nemzetközi riválisainál vonzóbbá tehetné a más nyelven nem értők számára. Egy pénzért árult platformhoz azonban exkluzív műsorkínálatra lenne szükség, amire vagy rengeteget kellene költeni, vagy – ha házon belüli rakosgatással oldják meg a feladatot – éppen magát a tévét tenné még kevésbé vonzóvá. A máshol nem látható tartalom nélkül mindenesetre bizonyosan nehéz lenne rávenni a magyarokat arra, hogy egy újabb videós szolgáltatásért nyúljanak a zsebükbe.