Szalai Piroska írása a Mandiner hetilapban.

Magyarország foglalkoztatási rátája a járvány alatt is nőtt, tavaly a hetedik helyen állt az Európai Unióban; a 20–64 évesek közel 80 százaléka foglalkoztatott volt 2022 első negyedévben is, a nők közel 75 százaléka, a férfiaknak pedig majdnem a 85 százaléka. Egyértelműen kimondható, hogy beértünk az unió legmagasabb rátájú országai közé: 4,7 millióan dolgozunk, közülük 2,2 millió nő. A férfiak Csehország, Málta és Hollandia után a negyedik, a nők a nyolcadik helyen állnak az Eurostatlegfrissebb adatai szerint.

Az önfoglalkoztató vállalkozók száma is jelentősen nőtt a járvány alatt. Hazánkban a mikro-, kis- és középvállalkozások az uniós átlag feletti arányban járulnak hozzá a foglalkoztatáshoz. 2020-ban a versenyszférabeli foglalkoztatottak kétharmadának a kkv-k adnak munkát. Ezen belül 38 százaléknak a 10 fő alatti mikrovállalkozások, 17 szá­­­zaléknak a 10–49 fős kisvállalkozások és 11 százaléknak az 50–249 fős középvállalkozások. Vállalkozásaink üzleti teljesítménymutatói azonban még bőven javíthatók mind az export, mind a termelékenység, hatékonyság területén. Az üzleti innováció területén is van még lehetőség fejlődésre annak ellenére, hogy a járvány alatt is nőtt a high-tech szférában dolgozók aránya. 2021-ben 6,4 százalék dolgozott itt, ami Írország, Szlovénia és Észtország után a negyedik legmagasabb érték a tagállamok között.

Csökkent a szegénységi kockázat

A családok ügye 2010 óta kiemelt figyelmet kap hazánkban. Rengeteg unikális családtámogató intézkedést hozott a kormányzat, példaként gondoljunk csak az egyik legutóbbira: februárban a gyermeket nevelő szülők vissza­kapták a tavaly befizetett személyi jövedelem­adójukat az átlagkereset szintéig. Ez némely családban akár hét szám­jegyű bevételt jelentett.

A múlt évtizedben az unióban nálunk emelkedett a legnagyobb mértékben a termékenységi ráta. Mindössze hét ország tudott javulni, s az EU-s átlag is csökkent ebben az időben. Az 1,59-os termékenységi rátánkkal elértük a Bokros-csomag bevezetése előtti szintet, és meghaladtuk az unió 1,50-os átlagát, Szlovákiával és Szlovéniával hármas holtversenyben ez a hetedik legjobb adat – ám a fenntarthatóság csak 2,00 feletti ráta esetében valósulhat meg. Örömteli, hogy a gyermekes háztartásokban élőknek már nincs nagyobb kockázatuk a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés tekintetében, mint a gyermekteleneknek. A gyermekesek többlet-szegénységikockázata 2010-ben még nálunk volt a legnagyobb az unióban.

Matematikai módszerekkel is egyértelmű és biztos kapcsolat mutatható ki a termékenységi ráta és a női foglalkoztatási ráta között. Azaz ott magasabb a termékenység, ahol magasabb a női foglalkoztatás. Régen elterjedt volt az a nézet, hogy akkor születik több gyermek, ha a nők otthon tudnak maradni. Európában ez nem igaz. Hazánkban és a térségünkben már a rendszerváltozás előtt a két­keresős családmodell volt a legelterjedtebb, kockázatként éljük meg, ha nincs biztos munkája valamelyik felnőttnek.

Ugyanígy matematikai módszerekkel kimutatható, hogy a termékenységi ráta növekedése a gyermekesek szegénységi kockázatának csökkenésével van a legjelentősebb összefüggésben. A genderszakértők által oly sokszor emlegetett nemek közti különbség a foglalkoztatási rátában és a fizetésekben is jóval gyengébb, közel elhanyagolható kapcsolatot mutat a termékenység változásával. Tehát a termékenységi rátát nem tudjuk növelni genderszenzitív megközelítéssel, hanem csak a gyermeket nevelő családok szegénységi kockázatát csökkentő intézkedésekkel.

Egyre jobb nőnek lenni Magyarországon

A nők foglalkoztatása hazánkban tizenkét év alatt 20,7 százalékponttal javult, ez az unió 7,6 százalékpontos emelkedésének közel a háromszorosa – Málta után nálunk volt a legnagyobb növekedés. Ilyen mértékű, több mint egy évtizeden át tartó folyamatos foglalkoztatásbővülés a rendszerváltozás óta nem volt hazánkban. Az utóbbi hatvan évből is csupán az 1962 és 1977 közti időszak volt hasonló, ám az jelentősen különbözik abban, hogy az alapfokú végzettségűek adták a növekedés több mint felét, most pedig a felsőfokúak a közel kétharmadát.

Hazánkban a foglalkoztatás bővülését a nők esetében nem a közfoglalkoztatottak s nem is a külföldön dolgozók adták, hanem az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók. A legutolsó adatok szerint közel 48 ezer nő vesz részt a közfoglalkoztatásban, 2010-ben 33 ezren voltak. Külföldön a KSH által láthatóan most kicsivel 20 ezer fő felett, 2010-ben pedig 13 ezren vállaltak munkát. Ez a létszám eltörpül a 2,2 millió foglalkoztatotthoz viszonyítva.

Mivel a 2008-ban kirobbanó pénzügyi válság idején az összeszerelő üzemek zöme elköltözött nálunk alacsonyabb bérszínvonalú országokba, az új munkahelyek jóval magasabb hozzáadott értéket termelő, számos esetben high-tech szférabeli területeken jöttek létre. Ma az összes foglalkoztatott nő 38 százaléka felsőfokú, 53 százaléka középfokú és csupán 9 százaléka alap­fokú vagy annál alacsonyabb végzettségű, 2010-ben 28 százalék volt felsőfokú, 59 százalék középfokú és 13 százalék legfeljebb alapfokú végzettségű.

A 20–64 éves férfiak 82,7 százaléka teljes munkaidejű foglalkoztatott, 2,2 százaléka heti 36 órát nem meghaladó részmunkaidős. A foglalkoztatási arányunk a 85,8 százalékos cseh és a 84 százalékos máltai után a harmadik legmagasabb. Az ugyanezen korcsoportba tartozó nők 70 százaléka teljes munka­idős, 4,9 százaléka részmunkaidős, itt a 72,5 százalékon álló Litvánia után a második legjobbak vagyunk. Tehát a foglalkoztatási rátában előttünk levő hét országból hatban kisebb a teljes munkaidőben dolgozó nők aránya, mint nálunk.

Hazánk jobban kezelte a járvány hatásait, mint az unió számos országa. A foglalkoztatási ráta a pandémia kezdeti időszakában, 2020 második negyed­évében csökkent csupán, s az unió azon országai közé tartoztunk, amelyek már 2020 második hat hónapjában elérték a járványt megelőző azonos időszaki értékeiket a 20–64 éves korcsoportban. Számos elemző hangsúlyozta, hogy a pandémia hatására a nők foglalkoztatása világszerte sokkal nagyobb mértékben romlott, mint a férfiaké. Ez 2020 második negyedévében igaz volt nálunk is, de a harmadik negyedévre a nők is vissza tudtak pattanni, és a rátájuk 2021 második negyedévétől már jóval meghaladja a járvány előtti szintet.

A napokban az Eurostat kiadta a kisgyermekes nők 2021. évi munkaerőpiaci adatait, e szegmensben is a tagállamok legjobbjai között vagyunk. Azoknak a 25–54 éves kisgyermekes nőknek, akiknek a legfiatalabb gyermekük még nem töltötte be a 6 éves kort, a 73 százaléka dolgozott, itt a nyolcadik helyen állunk az unióban. Tavaly óta minden tagállamban foglalkoztatottnak kell tekinteni a szülési szabadságon levő nőket, azaz azokat az édesanyákat, akik a gyermek születése előtt dolgoztak. Mint látható, nemcsak a kisgyermekes, de a 6–11 éves és a 12 évnél idősebb gyermeket nevelő nők foglalkoztatási rátája is jóval az unió átlaga felett van. Igaz ez az egy-, a kétgyermekesekre és a nagycsaládosokra, sőt mind az alap-, mind a közép-, mind a felsőfokú végzettségű anyákra is.

2021-ben a kisgyermeket nevelő nők 40 százalékának volt felsőfokú végzettsége, 2010-ben ez az arány csupán 25 százalék volt. A kisgyermekesek közül hazánkban kisebb az önfoglalkoztató vállalkozók aránya, mint az uniós átlag, és kisebb az arányuk, mint a hasonló korú nem kisgyermekeseké. Sőt a részmunkaidősök és a néha vagy rendszeresen otthoni munkavégzési lehetőséggel rendelkezők aránya is az egyik legalacsonyabb nálunk az unió tagállamai között.

Nő a tudás a kreatív vállalkozásokban

A kkv-k foglalkoztatásban betöltött szerepe mellett fontos figyelni arra is, hogy a 10 fő feletti vállalkozások foglalkoztatott­jainak 20 százaléka gyors foglalkoztatásnövekedésű munkáltatóknál dolgozott 2018-ban. Ez kimagasló érték az unióban, a hatodik legjobb. A 10 főnél nagyobb magyarországi vállalkozások 29 százaléka alkalmaz informatikai szakembert, ami szintén kimagasló arány az unióban és a világon is. Az itteninél csupán Belgiumban, Írországban és Dániában volt magasabb ez az érték 2020-ban.

Már volt szó róla, hogy tavaly a foglalkoztatottak 6,4 százaléka dolgozott a high-tech szférában. Ebből a csúcstechnológiai iparban 2,6 százalék – amivel a harmadik helyen állunk –, a tudásintenzív szolgáltatások területén pedig 3,8 százalék. A csúcstechnológiai iparban foglalkoztatott nők aránya Írország után a második legnagyobb, 2,7 százalékos. Az e területeken elért eredményeket nélkülük nem tudtuk volna megvalósítani.

Hazánkban vesznek részt a nők az egyik legmagasabb arányban a startupok világában. A magyar startupok társalapítóinak 24,8 százaléka volt nő 2020-ban, ez az arány az Európai Unió átlagában 15 százalék körül van. Az általam vezetett legutóbbi startupprogramban, a tavalyi Smart Family versenyen részt vevő nyolcvan startup összes társalapítójának csaknem 40 százaléka nő volt. Ilyen magas női aránnyal működő programról nem hallottam még korábban a csak nőknek meghirdetett programokon kívül.

Nyitókép: Shutterstock