Összeegyeztethető a karrier és a család
Takács Zsolt interjúja a Mandiner hetilapban.
A szó szoros értelmében ön nem is bankár, mégis a 2021-es év bankárává választották. Hogyan?
A díj óriási meglepetés és elismerés volt nekem és a Garantiqának is. A Mastercard és a Magyar Bankszövetség által közösen szervezett, anonim szavazáson ezúttal a hagyományos értelemben vett bankokon túl egyéb pénzügyi szolgáltatók, intézmények is versenybe szállhattak az elismerésért. A Garantiqa a hazai pénzügyi közvetítőrendszer meghatározó szereplője, 2021-ben a kkv-szektor hitelvolumenének egyharmada mögött ott állt a kedvezményes, állami hátterű garanciavállalásával.
Hogyan került közel a bankszektorhoz?
Pénzügyi területen az első munkahelyem az Állami Fejlesztési Intézetben volt. Onnan igazoltam át a később jogutód nélkül megszűnő Kvantum Investment Bankba, amely speciális pénzügyi területen működött. A bank átszervezése után a Kvantum Követeléskezelőnél helyezkedtem el. Ezt követően még közelebb kerültem a pénzügyi világhoz, a Magyar Fejlesztési Banknál először vezető jogászként, majd üzleti vezérigazgató-helyettesként dolgoztam. A második kislányom megszületése előtt pedig az a megtiszteltetés ért, hogy egy rövid ideig a társaság elnök-vezérigazgatója lehettem. A gyermekvállalás után hatéves szünetet tartottam, majd a MÁV-nál helyezkedtem el, különféle vezetői beosztások után az elnöki kabinet tagja voltam. 2010-ben kezdtem dolgozni a Garantiqánál, 2015 óta vagyok vezérigazgató.
Miért váltott a MÁV csúcsáról?
Visszahúzott a szívem a pénzügyi szektorba. Sok tapasztalatot szereztem a MÁV-nál, de úgy éreztem, a pénzügyi terület jobban illik az elképzeléseimhez.
Ilyen széles körű tapasztalattal bizonyára van válasza a gyakran felmerülő kérdésre: nehéz nőként vezetői pozíciókban érvényesülni?
Ez a kérdés kétségtelenül egyre többször merül fel, ám a pályafutásom alatt nem tapasztaltam ilyen jellegű nehézséget. Tény, hogy a társadalmunkban még mindig jelen van a dilemma, hogy a klasszikus női szerepek összeegyeztethetők-e a karrierrel. Márpedig a minket körbevevő környezetnek el kell fogadnia, hogy a nőknek a család mellett a karrier is fontos út lehet. Szép lassan persze átalakulnak a társadalmi sztereotípiák, és szerencsére egyre gyakoribbak a nagycsaládos női vezetők. Ehhez persze ambiciózus nőkre van szükség, akik bíznak magukban. És természetesen szükség van egy támogató férjre és családra, mert nélkülük karriercélokat elérni talán igen, de a család és a szakmai előmentel egyensúlyát megteremteni biztosan nem lehet. Az ismert mondást akár ki is lehet fordítani ebben a tekintetben: szerencsés, ha minden sikeres nő mögött ott áll egy férfi és egy család.
Hogyan ítéli meg, javultak a nők esélyei az üzleti szférában?
Bizonyos szakmákban változik a helyzet, főleg a középvezetői szinten. Nem tudatos döntés eredménye, de a Garantiqánál például több nő középvezető van, mint férfi. Ahhoz, hogy növekedjen a női vezetők aránya, elsősorban arra kell törekedni, hogy a cégvezetők, -tulajdonosok támogassák őket a gyerekvállalásban. Ez egyébként hosszú távon nemcsak társadalmi, hanem a vállalkozások szintjén is elemi érdek, én ugyanis azt tapasztalom, hogy ha az anyák megkapják a támogatást, és nem kell a jövőjük miatt aggódniuk, akkor a lojalitásuk és motivációjuk is jelentősen növekszik.
Térjünk a szakmára: mernek hitelt felvenni a magyar vállalatok?
Mivel a Garantiqa a kkv-szektor szolgáltatója, elsősorban arról tudok nyilatkozni. A hitelpenetráció még mindig lényegesen elmarad az uniós átlagtól. Ez azt jelenti, hogy még mindig van tér a hitelezésre. Ezen dolgozunk mi is; fő célunk, hogy az a magyar kkv, amely bővülni, fejlődni akar, hozzáférhessen a szükséges tőkéhez még akkor is, ha nem rendelkezik kellő fedezettel, vagy a bank túl kockázatosnak minősítené. A Garantiqa kezességet vállal a hitelekért, ezzel biztosítékot nyújt a hitelezőknek. A kkv-szektor hitelpiaca folyamatosan bővül, egyre intenzívebben nyúlnak a vállalatok külső finanszírozási forráshoz, elmondható, hogy például a pandémia idején ugrásszerűen megnőtt a hitelkereslet. Az államilag támogatott és garanciával biztosított hitelek jelentős szerepet játszottak a válságkezelésben; a kormányok pénzügyi mentőcsomagjai megakadályozták azt, hogy az egészségügyi válság pénzügyi-gazdasági válságba torkolljon.
Pontosan milyen szolgáltatást nyújt a Garantiqa?
Az államnak meghatározó szerepe van a társaság működésében egyrészt tulajdonosként, másrészt garantőrként. Az üzleti aktivitásunkra garanciát vállal az állam. A koronavírus-járvány előtti időszakban az általunk vállalt kockázat 85 százalékát, a pandémiás időszakban elindított Garantiqa Krízis Garanciaprogramban pedig 90 százalékát vállalja át az állam. Így jön létre egy kockázatmegosztás, amelyben a kereskedelmi bank a hitelkockázat 10 százalékát, az állam és a Garantiqa együttesen a 90 százalékát vállalja. Ezenfelül a garanciaprogramban a kezességvállalás díját is jelentősen támogatja az állam. E speciális támogatások révén a hitelgarancia segítségével a vállalkozások könnyebben és kedvező feltételek mellett juthatnak banki forrásokhoz.
Ha egy magyar kkv fizetésképtelenné válik a bankkal szemben, akkor kerül a képbe a hitelgarancia?
Igen, a sokadik fizetési felszólítás után a bank felmondja a hitelszerződést, és az egész fennálló tartozás esedékessé válik. Ebben az esetben a bank akár azonnal lehívhatja a Garantiqa kezességét, és mi napokon belül kifizetjük a ránk eső részt.
Kiért vállalhatnak kezességet?
Az aktuális költségvetési törvény szabályozza, hogy mekkora portfóliót építhetünk fel, és megszabja azt is, hogy milyen cégeket vonhatunk be a programba. Azt mondhatom, hogy a portfóliónk elsöprően nagy részét a hazai mikro-, kis- és közepes vállalatok teszik ki. A Garantiqa az utóbbi években a hazai kkv-szektor hitelezésének jelentős szereplője lett.
Mekkora portfólióval rendelkeznek?
2021-ben 49 ezer vállalkozás 67 ezer hitelügyletéhez nyújtottunk kezességet, ami a hazai kkv-hitelállomány egyharmadát jelenti.
A bankok hogyan fogadják az együttműködést?
Az intézményi kezességvállalás a banknak is kedvező, mivel támogatja a piaci bővülését, a hitelgarancia segítségével olyan ügyfeleket is be tud vonni a hitelezésbe, amelyek a banki kockázatértékelés szerint nem juthatnának forráshoz.
Külföldön is bevett szokás a hitelgarancia nyújtása?
Igen, Európa szinte mindegyik országában használják ezt a pénzügyi konstrukciót. A kezességvállalási aktivitást az államok bruttó hazai össztermékéhez mérik, az európai garanciaszervezeteket tömörítő AECM statisztikái alapján Magyarország minden évben dobogós, vagyis európai viszonylatban is tényezők vagyunk. Itthon egyébként a Garantiqa mellett az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány a másik szervezet, az elsősorban agrár- és vidékfejlesztési célú garanciavállalással foglalkozik.
Vannak a magánszférában is hitelgaranciát nyújtó vállalatok?
A hitelgarancia tipikusan a gazdaságfejlesztési politika eszköze, ezért az államnak minden hitelgaranciával foglalkozó társaságban szerepe van valamilyen formában. Az állami aktivitás, a szubvenciók mértéke az ország gazdaságpolitikájától függ. A fejlettebb német gazdaságban például sokkal kisebb a garanciaintézmények szerepe, mint a feltörekvő magyar piacon.
Hogyan alakul át a hitelgarancia intézményrendszere a jövőben? A digitalizáció már végigsöpört a bankszektoron. Önöknél is?
2014 óta dolgoztunk rajta, és ma már ott tartunk, hogy a fő folyamataink teljesen digitalizálva vannak. Ennek köszöntetően banki partnereink rendkívül gyorsan és egyszerűen, személyes találkozó és papíralapú dokumentumok mozgatása nélkül, tisztán elektronikus úton veszik igénybe a szolgáltatásunkat. Jelenleg a kérelmek többségét egy napon belül jóváhagyjuk, s a nagyobb, bonyolultabb ügyek átfutása is csupán néhány munkanap. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy a portfóliónk növekedésével elkerülhetetlenné is vált a digitalizáció, hiszen ekkora ügyfél- és szerződésszám mellett a papíralapú ügykezelés, az ügyletek figyelemmel kísérése, gondozása egy 125 fős csapatnak nem lenne megoldható. Ha szabad ezt mondani, mi valamennyire megelőztük a pandémia okozta digitális kihívásokat, a járvány idején mind darabszámban, mind volumenben nagyságrenddel jobb teljesítményt értünk el, mint azt megelőzően bármikor. Elmondható, hogy a rendszer kiállta a próbát.
A hitelpiac számára ma az a fő kérdés, hogy emelik-e a kamatokat a jegybankok. A koronavírus-járvány után rendkívüli gazdasági visszapattanás következett, a gazdaságok már-már túlhevültek, az infláció növekedésnek indult. Sokak szerint ez átmeneti jelenség, és egy kamatemelés – bár hagyományosan alkalmazott megoldás a növekvő infláció letörésére – most több kárt okozna, mint amekkora haszna lenne. Az egyébként is növekvő inflációtól sújtott világgazdaság problémáit súlyosbítja az orosz–ukrán háború, az energia és az élelmiszer még drágább lehet az egész világon. Mivel pedig az inflációt többnyire az utóbbi termékcsoportok árnövekedése fűti, egyes szakértők szerint automatikusan mérséklődik majd a pénzromlás üteme, ha e területeken csökken a hiány, és helyreáll a rend a világgazdaságban. A kamatemelés viszont tovább nehezítené a hitelfelvevők körülményeit egy egyébként is bizonytalan helyzetben.
***
Nyitókép: Mátrai Dávid