Kéri Gáspár írása a Mandiner hetilapban

***

Kevés olyan festőt ismerünk a művészet történetéből, aki évszázadok óta olyan hatással van az utókorra, mint Hieronymus Bosch (1450 k. – 1516); élete legalább annyi rejtélyt tartogat, mint életműve mintegy két tucat enigmatikus alkotása. Ma sem képzelhető el az irodalomtól a színházon és a filmen át egészen az autonóm fotográfiáig olyan műfaj, melynek egy-egy alkotója valamilyen módon ne inspirálódna megismételhetetlen és egyszeri géniuszából – a széles közönség mindenkor kitüntetett érdeklődéséről nem is beszélve.

Arról a különleges látomásos tálentumról van szó, amivel már saját korában kivívta magának az egyediség és megismételhetetlenség pozícióját. Bosch nélkül elképzelhetetlen a későbbi németalföldi festészet, vele idősebb Pieter Bruegel életműve, és egy nagy ugrással a 20. században is számos helyen lelünk kapcsolódási pontokra az őt újrafelfedező szürrealisták szándékaiban is.

Hogy kortalan és máig aktuális, annak több oka is van. Egy olyan válságokkal teli átmeneti korban alkotott, amikor Európa a középkorból az újkorba lépett, és ennek az időszaknak az analógiáit saját korunkban is világosan érzékelhetjük. Festészete szilárd morális alapokon született, melyben az emberi létezés gyarlóságait nemcsak ostorozta, de időről időre a kiutat vagy legalább a vigasz számos lehetőségét is felmutatta. Világában egyszerre merítkezünk meg az égi szférákban és a poklok poklában, s a földi szenvedések különféle stációit megjárva mindig megtaláljuk a katarzis felé vezető utat is.

Fél évszázad óta az egyik legjelentősebb Bosch-kiállítás nyílik a napokban a Szépművészeti Múzeumban (kurátorok: Tóth Bernadett, Csető Georgina és Köves Anna), a régióban ehhez mérhető jelentőségű anyag pedig most látható először. Az életmű mintegy felét reprezentáló tárlaton tíz festményt láthat a nagyközönség, amelyek többek között Amszterdam, London, Los Angeles, Madrid és Párizs múzeumaiból érkeztek Budapestre.

A hét szekcióban megrendezett kiállításon közel kilencven alkotást állítanak ki, amelyek Bosch festészetének előzményeit, korát, valamit a későbbi korok művészetére kifejtett felbecsülhetetlen hatásait mutatják be. A műveken keresztül megismerkedhetünk a középkor és az újkor határának sajátos atmoszférájával, melyben maga az életmű is született.

Öt szekció foglalkozik sokrétű festészeti programjával, így kapunk kristálytiszta képet például az ember örök gyarló tulajdonságairól, a festészetében központi helyet elfoglaló apokaliptikus látomásokról, a túlvilági életről vagy a korszak központi témájaként megjelenő szentek életéről. A festő Krisztus életét feldolgozó ábrázolásai mellett az egyik legismertebb alkotás, a Gyönyörök kertje zárja az életmű bemutatását.

A kiállítás záró szekciója Bosch kortársaira és festészetének közvetlen hatásaira, a következő évszázadok németalföldi festészetére fókuszál. A ma is kortalan életműben olyan további emblematikus alkotások segítségével merülhetünk el, mint a Bolondok hajója, a Keresztelő Szent János a pusztában, a Királyok imádása, az Utolsó ítélet, valamint a Szent Antal megkísértése triptichon.

(Menny és pokol között – Hieronymus Bosch rejtélyes világa. A kiállítás a Szépművészeti Múzeumban tekinthető meg április 9-étől július 17-éig)