Az egészségügyi veszélyhelyzet május végi megszűntével ismét lehetőségük van felmondani a közellátásban tevékenykedő egészségügyi dolgozóknak. Amire az eddigi előjelek szerint számítani is kell, hiszen az orvosok, de még inkább az egészségügyi szakdolgozók körében is bőven van ok elégedetlenségre.
A tavaly tavasszal hatályba lépett jogállási törvény bár jelentős béremelést garantál a közellátásban dolgozó orvosoknak, a munkafeltételek ugyanakkor nem mutatnak javulást, és semmi garancia nincs arra sem, hogy az új egészségügyi kormányzat – élén Pintér Sándor belügyminiszterrel és Takács Péter szakállamtitkárral – képes lesz legalább néhány sürgető és alapvető intézkedést keresztülvinni. Nehéz jövőre utal továbbá, hogy a következő évi büdzsétervezet szerint reálértéken kevesebb pénz jut az évtizedek óta válságtüneteket mutató ágazatra, amely most a koronavírus-járvány utóhatásait nyögi.
Mindezek mellett nyugtalanságra adhat okot az orvosok körében az is, hogy a Belügyminisztérium minapi állománygyűlésén Pintér Sándor bedobta annak ötletét, hogy a törvényben rögzített béremelés harmadik ütemét mégsem alanyi jogon, hanem teljesítményalapon kapnák meg az orvosok, mégpedig az intézményvezetők döntése szerint.
Az egészségügyi szakdolgozók helyzete az orvosokénál lényegesen kedvezőtlenebb, hiszen a szakmai érdekképviseletek, illetve az Egészségügyi Szakdolgozói Kamara eddigi bérrendezést célzó próbálkozásai érdemi eredményt nem hoztak, mint ahogy a Magyar Orvosi Kamara (MOK) ezt sürgető kérése is mindeddig pusztába kiáltott szónak bizonyult. (Pedig, mint arra Kincses Gyula, a MOK elnöke múlt heti interjúnkban felhívta a figyelmet, a bérek rendezése nélkül elfogynak a szakdolgozók, ami tovább súlyosbítja a már meglévő ellátási nehézségeket.) Bár tény, hogy a kormány az elmúlt években, több lépcsőben 72 százalékos alapbér-emelést hajtott végre, ám ez is csak arra volt elegendő, hogy a szakdolgozók átlagbére alulról közelítse a nemzetgazdasági átlagot.
Mindennek tükrében nem meglepő, hogy a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) korábbi felmérése szerint minden negyedik szakápoló fontolgatja a felmondást az állami ellátásban. Leginkább a képzett, legalább 20 éve a szakmában lévő kollégák körében tervezik sokan a munkahelyváltást. A szakszervezet a moratórium megszűnése után közölte, hogy megkezdődtek a felmondások, és hogy jogsegélyszolgálatukhoz tömegesen érkeznek a megkeresések a távozás módjával kapcsolatban.
Az érdekképviseletet három hét elteltével kérdeztük az aktuális helyzetről. Bencsik Andrásnétól, a FESZ alelnökétől megtudtuk, hogy tömeges felmondásról egyelőre nincsenek hírek, a szakdolgozók kivárnak: a következő hónapokban sokan szabadságra mennek abban a tudatban, hogy őszig kiderül, lesz-e béremelés. – Ha nem így lesz, várhatóan sokan be fogják adni felmondásukat. Elsősorban Budapesten és a megyeszékhelyeken számítunk erre, ahol van lehetőség átigazoni más intézménybe, illetve a magánellátásba. A kisebb vidéki településeken szolgáló szakdolgozóknak ugyanakkor nehezebb a helyzetük. Ha a pályán akarnak maradni és nem kívánnak elköltözni, akkor kénytelenek elfogadni a helyben kínált lehetőségeket – fogalmazott a FESZ alelnöke. Hangsúlyozta: a helyzet súlyos, hiszen a koronavírus után óriási várólistákat kellene lefaragni, ami a szakdolgozók – ápolók, asszisztensek, beteghordók – nélkül lehetetlen.
Afelől is érdeklődtünk, hogy jelenleg hány egészségügyi szakdolgozó hiányzik, és mely szakterületeken van a legnagyobb humánerőforrás-hiány. Bencsik Andrásné szavai szerint ezt csak az állami szervek tudnák megmondani, amelyek ugyanakkor semmilyen adatot nem tesznek közzé. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a betöltetlen álláshelyek száma valószínűleg lényegesen alacsonyabb annál, mint a tényleges munkaerőhiány, hiszen az ápolók jelentős része több munkaszerződéssel is rendelkezik, kénytelen másod- és harmadállást is vállalni, hogy az önfenntartáshoz elegendő jövedelemre tegyen szert.
Az orvosok felmondását illetően a MOK-nál érdeklődtünk, ahol jelezték: nem állnak rendelkezésre adatok. Megkérdeztük azt is, a kamara miként viszonyul ahhoz, hogy Pintér Sándor a hírek szerint belengette a béremelés átstrukturálásának lehetőségét. Lénárd Rita, a kamara alelnöke ezzel kapcsolatban kifejtette: a MOK továbbra is tényként kezeli, hogy az orvosok bérének emelése az Orbán Viktor miniszterelnökkel kötött megállapodás és a jogállási törvényben foglaltak szerint fog folytatódni a következő években. Szavai szerint a Belügyminisztérium múlt heti állománygyűlésén jelen volt a MOK elnöke, Kincses Gyula is, így nem sajtóbeszámolókból, hanem első kézből értesültek arról a kormányzati felvetésről, amely szerint a béremelés harmadik ütemét differenciáltan, intézményvezetői döntés alapján kapnák meg az orvosok.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/26. számában jelent meg június 24-én.