Már kapható hazai eper, bár nem éppen olcsón. A budapesti nagybani piacon a hazai eper kilónkénti ára 2500–4000 forint körül mozgott húsvét hetében, a kiskereskedelmi forgalomban persze ennél jóval magasabb, hatezer forint körüli volt az ára. Sokan tartanak attól, hogy kevesebb és ebből következően drágább lesz idén a barack is. A márciusi jó időben ugyanis hamarabb kezdtek virágozni a gyümölcsfák, ám a hónap közepén, majd április elején jelentősebb lehűlés érkezett. – A fagyok a korán virágzó kajszibarack és őszibarack esetében voltak a legkockázatosabbak, a többi gyümölcsfajnál egyelőre semmilyen gondot nem okoztak – mondta lapunknak Apáti Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.
A virágzás előtt vagy közben terméskárról még nem lehet beszélni, csak virágkárt mérhetünk – tette hozzá. Ha ugyanis jó a virágzás, akkor a virágok 20–30 százaléka is elég egy teljes terméshez, így néhány tíz százalékos virágkár önmagában még nem jelent terméskiesést. Mint ahogyan fordítva is igaz: attól, hogy a virágon nem látszanak effektív fagykárok, „megfázhattak” annyira a lehűlésben, hogy a szövetek enyhe károsodása miatt néhány héttel a virágzás után lehullik a gyümölcs, és mégis szerényebb lesz a termés a vártnál. – Jelenleg azt látjuk, hogy a március közepi és április elejei fagyok a kajsziban és az őszibarackban okoztak némi virágkárt, ami egyes ültetvényeken, illetve az érzékeny fajtáknál már terméskiesést eredményez, de országos viszonylatban még nincs vész – mondta a szakember.
A húsvéti lehűlés idejére mindkét gyümölcsfaj javarészt már túl volt a virágzáson vagy a virágzás vége felé tartott. Ám a többi gyümölcsfaj néhány nappal vagy egy-két héttel állt a virágzás előtt. A fagykár ellen leghatékonyabban korona fölötti fagyvédelmi öntözéssel – amikor a víznek azt a tulajdonságát használják ki, hogy a jégképződés hőtermeléssel jár –, paraffingyertyás ültetvényfűtéssel vagy szélgépek alkalmazásával lehet védekezni. A szakember szerint május közepéig nem lehetnek nyugodtak a termelők, addig jöhet még olyan lehűlés, ami kárt tehet az ültetvényekben. Igaz, egy mínusz 1-2 fokos lehűlés nagy gondot még nem jelent, az ennél alacsonyabb hőmérsékletek okozhatnak károkat. Mindenesetre az elmúlt két évhez képest most bizakodva tekintenek a kajszi- és az őszibarackszezon elé.
– Ennek ellenére senki se reménykedjen abban, hogy visszatér a hat-nyolc évvel ezelőtti alacsony árszint – mondta Apáti. Nincs olyan eleme a termelésnek, ami ne drágult volna. Az utóbbi fél-egy évben 100–150 százalékkal nőtt a műtrágyák, 20–50 százalékkal a legtöbb növényvédő szer ára, 4-5-szörösére drágult a gáz és a villamos energia, miközben 15–20 százalékkal emelkedtek a munkabérek.
Az üzemanyagárak növekedése miatt számottevően drágultak a szállítási költségek is. Az építőanyagok árában is 30–200 százalékos emelkedés ment végbe, ami mintegy 40–80 százalékkal növeli az építési beruházások költségeit. Jelentősen, 2–3 százalékról 5–7 százalékra nőttek a banki kamatok is, ami drágítja a beruházásokat és a forgóeszközök finanszírozását is.
A termelési költségek tehát ágazattól függően mintegy 30–60 százalékkal emelkednek, de az értékesítési árakban a piac ezt legfeljebb felerészben fogja visszatükrözni, ennél nagyobb mértékű drágulást valószínűleg nem lehet elfogadtatni sem a kiskereskedelmi láncokkal, sem a fogyasztókkal. – Ha nem lesznek fagykárok, és Európa-szerte jó lesz a termés, akkor hiába magasak a termelési költségek, alig lesznek magasabbak a gyümölcsárak – vélekedett Apáti. Sőt, az is előfordulhat, hogy olcsóbban kerülhetnek piacra a termények, mint tavaly, amikor a rossz termés felfelé hajtotta az árakat. Ha viszont idén is lefagy a gyümölcs, és szerény lesz a kínálat, akkor több tíz százalékos drágulásra kell számítani. Minderről azonban május közepén lehet majd többet mondani.
A fenti tényezők jelentős bizonytalanságot, sőt félelmet keltenek az ágazati szereplőkben, egyre többen szállnak ki a termelésből. Egy tavalyi elemzésben az állt, hogy a hazai gyümölcstermő területek nagysága a következő 4-5 évben jelentősen, akár 20 százalékkal is csökkenhet. A folyamat már elindult, tavaly ősszel és idén tavasszal is meglehetősen sok ültetvényt vágtak, illetve vágnak ki. Pontos számot nehéz mondani, néhány ezer hektárról lehet szó, miközben bő 80 ezer hektár körül alakul a gyümölcstermő terület.
Részben törvényszerű folyamatról van szó, mert az ültetvények idősödnek, elöregednek, és sok termelőnek nincs tőkéje a megújításra. Ezek az ültetvények néhány év alatt teljesen kikopnak a termelésből. A kivágási hullámot csak erősíteni fogják a sorozatos időjárási károk, de ebbe az irányba hat a gabonafélék és az olajnövények drasztikus áremelkedése, ami miatt e szántóföldi növények jövedelmezősége rövid távon kedvezőbb lesz, mint egyes gyümölcsültetvényeké. Manapság búzát, kukoricát vagy repcét jóval kevesebb tőke- és munkaráfordítással, illetve kockázattal lehet termeszteni. A szakma csak abban bízik, hogy a profi és fejlődésre képes termelők átveszik a kiesők helyét, és képesek lesznek megtermelni helyettük a kieső árualapot.
A klímaváltozás is szedi áldozatait: a málna, a szeder, a fekete ribiszke és a köszméte mára – részben azért is, mert nincs, aki leszedje – szinte teljesen kikopott a köztermesztésből. A többi gyümölcskultúra még bírja a szélsőségesebb időjárást, de a jövőben várhatóan azok az ültetvények lesznek magasabb szinten versenyképesek, amelyeket öntöznek, jéghálóval fednek a jégkárok ellen, és fagyvédelmi technológiával is védenek a fagykárok ellen. Ezek a pluszberuházások azonban jelentősen drágítják a termelést.
– Már csak ezért sem lehet a jövőben „nagyon olcsó gyümölcsre” számítani: ha védekezünk az időjárási károk ellen, akkor stabilan tudunk termelni, de drágább lesz a gyümölcs, mert ezek a védelmi technológiák nagyon sokba kerülnek. Ha viszont nem védekezünk, akkor a termés egy része elvész, és a kínálat csökkenése miatt lesz drágább a gyümölcs – foglalta össze Apáti Ferenc.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/17. számában jelent meg április 22-én.