Biró Rozália a nők közéleti szerepvállalásáról

 Mandiner  |   2022. június 25., szombat

Nőként változtatni a világon

2022. május 25. 19:53
„Amikor megfogjuk egymás kezét, és a szoknyáink összeérnek, akkor tudjuk megváltoztatni a világot” – vallja Biró Rozália. Az RMDSZ politikusát kérdeztük pályájáról és a nők közéleti szerepvállalásáról.

Ádám Rebeka Nóra írása a Mandiner hetilapban.

Biró Rozália évtizedek óta meghatározó politikai és közéleti szereplő: 2001 és 2012 között Nagyvárad alpolgármestere volt, 2005-től az RMDSZ Bihar megyei választmányának elnökeként, 2008-tól pedig a párt nagyváradi elnökeként tevékenykedett. 2007-től a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, 2012 óta az RMDSZ Bihar megyei szenátora, majd képviselője, 2013-tól az RMDSZ Nőszervezetének vezetője, 2016-tól pedig az Európai Néppárt Nőszervezetének alelnöke.

„A sokrétű közösségi és politikai kihívások miatt szükségessé vált az RMDSZ Nőszervezetének megalapítása, amire 2013-ban került sor. Az indulás után szinte azonnal látszott, mi az az igény, amire a nőszervezetnek reagálnia kell. A fő cél az volt, hogy megmutassuk a szövetség mosolygósabb, emberibb arcát, túl az érdekképviseleten és az érdek­érvényesítésen. Azt mondanám: mi vagyunk a szövetség lelke” – vallja Biró Rozália. Egy idő után igény mutatkozott az RMDSZ-en belül, hogy a politikában felmerülő problémák megoldásában a női szemszöget is figyelembe véve hozzanak döntéseket; másrészt szükségessé vált, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a női gondolkodásmód a közösségépítő és -megtartó feladatkörök terén is. „Ebbe beletartozik a jótékonysági akcióktól kezdve a nők saját érdekeinek képviseletéig sok minden: az esélyegyenlőség építése, a családon belüli és nők elleni erőszak visszaszorítása, az iskolaelhagyás mértékének csökkentése vagy a bérkülönbségek mérséklésére irányuló kezdeményezések” – sorolja a képviselő.

A nőszervezet közösségeket felölelő mozgalmakat indított: huszonhárom megyében több mint kétszáz helyi szervezete van, amelyek tevékenységüket a helyi magyar közösség igényeihez hangolják. „Úgy döntöttünk, hogy nem fogunk tagnyilvántartást vezetni, hiszen minden romániai magyar nő megtalálhatja helyét a szervezetünkben, bárkit szívesen fogadunk. Célkitűzéseink között szerepel egyrészt elősegíteni a nők együtt gondolkodását, cselekvését, másrészt szeretnénk támogatni őket abban, hogy nagyobb önbizalmuk legyen, jobban tudjanak érvényesülni, merjék vállalni és megvalósítani az álmaikat.”

Gyakran szerveznek olyan rendezvényeket is, ahol helyi közösségben élő, sikeres és példamutató nők beszélnek életútjukról, tapasztalásaikról. „A helyi hagyományokra és értékekre alapozva – figyelve Székelyföld, Közép-Erdély, a Partium és a szórvány sajátosságaira – nőszervezeteink arcéle, illetve kezdeményezéseik különbözők” – magyarázza a politikus. Azokat a rendezvényeket, amelyekről idővel bebizonyosodik, hogy szükség és igény van rájuk, évről évre újra megszervezik. Ilyen például a NEEEM-­kampány, a Sikeres nők iskolája, a Mosolygó karácsony vagy a Húsvéti zsongás.

„Rám azt szokták mondani, hogy atipikus politikus vagyok. Én magamat is elsősorban közösségépítőnek tartom, s csak ezt követően politikusnak. Meggyőződésem, hogy a mai világban, különösen a járványhelyzet után és egy háborús időszak kellős közepén, olyan politikusnőkre van szükség, akik ember-, illetve családközpontúak, és ebből a szemszögből keresik a megoldást a közösségi problémákra – mondja Rozália. – Fontos feladatunknak tartom, hogy a nőket közelebb hozzuk egymáshoz egy olyan társadalomban, ahol akár vetélytársak is lehetnének. Szimbolikusan szólva: amikor megfogjuk egymás kezét, és a szoknyáink összeérnek, akkor tudjuk megváltoztatni a világot. A női szolidaritás tud olyan erős lenni, hogy kifejezetten nehéz társadalmi helyzetekre és problémákra is megtalálja a megoldást.”

Nyitókép: Mandiner-archív