Kovács Gergő írása a Mandiner hetilapban

Fazekas András Kristóf, a Kecskeméti Katona József Múzeum régésze lapunknak elmondja: a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetének fejlesztése 2021 végén indult el, az új pinceszint kialakítása során több mint 250 négyzetméteren, hét helyiségben: tantermekben, vizesblokkban, közlekedőkben végeztek földkiemelést közel háromméteres mélységben, kizárólag kézi erővel.

A régész szerint mindez nem is volt olyan meglepő, mivel végső soron a középkori városmag közepén folytak a munkák. Jelenleg a 12. és 13. század fordulóján létesített objektumok szintjén tart a kutatás, e korszak legjellemzőbb példája az igen nagy méretű, félig földbe mélyített, téglalap alakú lakóház. „Ez a régészeti jelenség azért unikális, mert Kecskemét központjában ebből az időszakból lakóépületet még nem tártak fel, annak ellenére hogy az Árpád-kori megtelepedést evidenciaként kezeljük” – tudjuk meg az ásatás vezetőjétől.

Fazekas András Kristóf elmondása szerint a feltárás több szempontból is különleges. Egyrészt azért, mert a beruházási terület Kecskemét egyik legfontosabb műemlékegyüttesét érinti, mely a legszorosabban vett középkori városmag szívében, a 14. századi plébániatemplom szomszédságában helyezkedik el. Az intézet otthonául szolgáló, a 17. és 18. század fordulóján emelt, négyszög alaprajzú kolostorépület keleti sarkán van egy kiugró torony, mely a város legrégebbi világi épülete: létesítése a Biczó Piroska régész által 1974-ben végzett kutatások alapján a 15. századra tehető.

Ez a keltezés elsősorban művészettörténeti elemzések alapján született, de „fontos hangsúlyozni, hogy régészeti feltárás egy kisebb, 80 centiméter széles és 150 centiméter mély rész szondás vizsgálata kivételével ez idáig nem történt sem ebben a részben, sem a kolostorépületben. Bátran kijelenthetjük, hogy a műemlékkomplexum építéstörténeti és régészeti vonatkozásban fehér folt volt 2021 decemberéig”.

Másrészt azért különleges a feltárás – és ez szervesen kapcsolódik az előbb említett körülményekhez –, mert két szálon fut a kutatás, melyek sokszor keresztezik egymást. Az egyik szál az építéstörténet, a kolostor és előzményei periodizációja, a másik pedig az, hogy mivel a komplexumot a középkori Kecskemétbe alapozták,

Eddig több ezer kerámiatöredék, állatcsont, kő- és fémeszköz került be a múzeumba. „Ezek közül kiemelendők a Német-római Császárság területéről származó, igen nívós importkerámia-töredékek, illetve a sokszor különféle jelenetekkel díszített kályhacsempe-töredékek is. Zajlik a restaurálásuk, bizonyára szép darabok fognak összeállni” – említi a szakember. Folyamatos a fémdetektoros vizsgálat is, ennek eredményeképp már több tucat pénzdarab, illetve zseton került elő – utóbbi egy pénzhelyettesítő eszköz volt –, több közülük Nyugat-Európából származott, van, amelyik Nürnbergből. A legfiatalabb érme 1859-es, az eddigi legidősebbet pedig Zsigmond királyunk uralkodásának elején verték, 1387 után, az egy quarting váltópénz.

Az objektumok közül kiemelendő, hogy több teremben sikerült megfogni egy kőkeményre letaposott, agyagos járószintet megközelítőleg ugyanabban a magasságban – mondja a vezető régész. Ennek kialakítása az 1500-as évekre tehető. Hangsúlyozza:

Fontos lelet egy fehérre vakolt agyagfalú, cölöpalapozású nagyobb épület egy részlete, mely az 1600-as évek végén leégett ferences kolostor egyik szárnya is lehet.

A részben álló emlékek vonatkozásában két fontos eredményről lehet beszámolni. Az egyik, hogy sikerült napvilágra hozni egy bizonyosan középkori eredetű, lépcsőzetesen visszabontott falszakaszt, amelyre ráépítették a barokk téglafalat. A másik lényeges információ a 15. századi eredetű, kolostorba beépített toronyépülethez kapcsolódik: a mélyítés során a padlószint alatt három elfalazott ablaknyílásra bukkantak. Bár további mélyítések szükségesek, hogy biztosan kijelenthessük, valószínűleg egy emelettel magasabb volt a torony a jelenleg láthatónál, csak a most kiásott földszintet funkcióváltáskor, tehát amikor a kolostor része lett, betemették.

Fazekas András Kristóf kiemeli, hogy ezek az eredmények annak fényében igen fontosak, hogy Kecskemét nem bővelkedik középkori eredetű építményekben, „az érdeklődő egy kezén meg tudja számolni őket”. A beruházás további szakaszaiban is lesz régészeti kutatás, mely – a mélységből adódóan –

„Izgalmas időszaknak nézünk elébe” – fogalmaz az ásatás vezetője.

Nyitóképen: A kerámialeletek egy része. Fotó: Hírös.hu, Borda Máté