Az Ukrajnában dúló háború a génmódosított termékek (GMO-k) áttörését hozhatja az Európai Unióban – figyelmeztetnek a környezetvédő szervezetek. A géntechnológiai óriáscégek lobbiszervezetei már eddig is az Európai Bizottsággal karöltve próbálták kivonni az uniós GMO-szabályozás hatálya alól az új generációs GMO-kat. Ez utóbbiakat precíziós nemesítés, génszerkesztés és hasonló varázsszavak használatával igyekeznek elfogadtatni a közvéleménnyel, növénynemesítési módszerként eladva őket.
– A háború és a kapcsolódó gazdasági szankciók miatt fenyegető élelmiszerválságot is ürügyként használják fel arra, hogy újabb rohamot indítsanak a génmódosított termékek Európában való elterjesztésére – tudjuk meg Fidrich Róberttől, a Fenntarthatóság Felé Egyesület programfelelősétől. Az aggasztó tendenciák miatt az európai civil szervezetek (15 országban 40 szervezet) április elején Ne legyen kiskapu az új GMO-knak! címmel uniós petíciót is indítottak a témában.
Ukrajna a gabonafélék és az olajos magvak egyik világszinten is jelentős termelője, ám a háború következtében a felére eshet vissza az idei gabonatermelés, és mintegy harmadával csökkenhet az ország által két aratás közötti időszakban bonyolított export mennyisége. Emiatt az élelmiszergyártók már keresik a napraforgóolaj alternatíváját, az egekbe szökő gabonaárak pedig arra ösztönzik az európai gazdálkodókat, hogy akár génmódosított amerikai és dél-amerikai takarmányt (szóját, kukoricát) importáljanak. Ráadásul a hazai és a külföldi sajtóban is egyre több, tudósokra hivatkozó cikk jelenik meg arról, hogy a kényszer át fogja törni az ellenállás falát, és a szabályozó hatóságok eltörlik a korlátozásokat az új génmódosítási technikákkal előállított növények termesztésére és importjára, a génszerkesztést pedig forradalmi módszerként állítják be.
Az új GMO-k előállítása során a cégek valóban már nem minden esetben építenek be egy másik szervezetből származó DNS-t, de a kívánt változások eléréséhez továbbra is géntechnológiai eljárásokat alkalmaznak, és jelentős mértékben beavatkoznak a célszervezet génkészletébe. Számos szakértő állítja, hogy ezzel is úgy módosítják a növények, állati sejtek vagy mikroorganizmusok DNS-ét, ahogyan az természetes körülmények között vagy hagyományos növénynemesítés nyomán nem fordulhatna elő. Ezzel újfajta kockázatok és következmények állhatnak elő, amelyek ma még beláthatatlanok. Az Európai Unió Bírósága 2018-ban ki is mondta, hogy az új génmódosítási technológiával előállított növények is génmódosítottnak minősülnek, így rájuk is vonatkoznak az unió GMO-szabályai. Ennek értelmében a régi és az új GMO-knak egyaránt át kell esniük az uniós engedélyezési folyamaton, amely magában foglalja a környezeti és az egészségügyi hatások vizsgálatát, átláthatóságot biztosít a termelők és a gazdák számára, és előírja a génmódosított termékek jelölési kötelezettségét a fogyasztók tájékoztatása érdekében.
– Az orosz–ukrán háború azonban elvonja a figyelmet ezekről a veszélyekről, és az Európai Bizottság a háttérben tovább viszi az új GMO-k deregulációjának folyamatát – hívja fel a figyelmet Fidrich Róbert. Ennek keretében jogi kiskapukat teremtenének ezen termékeknek, amelyek így engedélyeztetés nélkül juthatnak be az európai piacokra, sőt, akár termeszthetik is azokat. Különösen aggasztónak tartja a szakértő a spanyol agrárminiszter javaslatát, mely szerint az uniónak ideiglenesen lazítania kellene a génmódosított termények importjára vonatkozó előírásokon. Kevesen tudják, de az ukrán gabona sem teljesen „tiszta”: az amerikai agrárminisztérium (USDA) becslése szerint a GMO-mentesnek gondolt ukrán szója 65 százaléka lehetett eddig is génpiszkált. A háború más téren már fellazította az EU mezőgazdasági politikáját: így például a kötelezően parlagon tartandó terület korlátját ideiglenesen eltörölték vagy levitték, hogy több helyre lehessen ültetni, nagyobb legyen a termés. Sőt, magyar kezdeményezésre került be a javaslatba, hogy az ökológiai célterületként bejelentett parlagterületeken ideiglenesen akár növényvédő szereket is lehessen használni. Nagy István agrárminiszter tájékoztatása szerint a lehetőséggel a magyar gazdák élni fognak.
Mindezek miatt a témához kötődően az elmúlt napokban több rendezvényt is tartott a Fenntarthatóság Felé Egyesület, valamint az új GMO-kkal kapcsolatos petíciót hazánkban koordináló Magyar Természetvédők Szövetsége. Elsősorban azt követelik a magyar kormánytól és az uniós döntéshozóktól, hogy álljanak ellen minden olyan próbálkozásnak, amelyek ki akarnák vonni az „új GMO-kat” a jelenlegi európai GMO-szabályozás hatálya alól, és tartsák fenn a biztonsági, hatásvizsgálati, átláthatósági és jelölési kötelezettséget minden génmódosított szervezetre.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/19. számában jelent meg május 6-án.