Az internet leggyűlöltebb embere
Illetéktelen kezek
Az internet leggyűlöltebb embere címmel készült dokumentumfilm-sorozat a bosszúpornó kifejezés megalkotójáról, Hunter Moore-ról, aki több ezer emberről az engedélyük nélkül intim felvételeket tett fel a közösségi hálóra.
„Mindent belekalkulált, de arra nem számított, hogy egy dühös anya lesz a veszte” – így foglalja össze Hunter Moore sorsát a róla szóló többrészes Netflix-dokumentumfilm egyik szereplője. A sorozat címe Az internet leggyűlöltebb embere, a címkét a Rolling Stone magazin újságírója ragasztotta Moore-ra. A 36 éves férfi az Is Anyone Up? elnevezésű weboldal alapítója, a bosszúpornó kifejezés megalkotója. A 2010-ben létrehozott szájtján több ezer ember – elsősorban nő – meztelen, erotikus vagy pornográf fotóját tette közzé. A felvételeket a legtöbb esetben volt férjek és barátok küldték be, hogy így álljanak bosszút a nőkön, amiért szakítottak velük, vagy más vélt vagy valós sérelmet okoztak nekik.
A fotók szereplőit könnyen lehetett azonosítani
A rövid idő alatt óriási látogatottságot elért oldalon ráadásul nem csak fotók jelentek meg. Moore közzétette a képeken szereplő áldozatok közösségi médiás elérhetőségeit, a nevüket, a lakcímüket, a munkahelyük vagy iskolájuk nevét is. A fotók szereplőit könnyen lehetett azonosítani, rokonaik, barátaik, kollégáik néhány kattintással elérhették a meztelen képeket, és ezekhez bárki kommentet fűzhetett, esetenként több száz vagy több ezer gyalázkodó, az áldozat viselkedését, külsejét gúnyoló bejegyzés született.
Az az idő tájt még csak huszonéves Moore nem talált fel semmi újat, a Hustler amerikai szexmagazinnak már a nyolcvanas években volt egy Beaver Hunt című rovata, amelyben szintén az olvasók által beküldött meztelen fotókat közöltek. Forrásként jellemzően ott is a fotókon látható nők korábbi partnerei szolgáltak, és ahogy az Is Anyone Up? esetében, a Hustlernél sem kért senki engedélyt a fotókon szereplőktől a közzétételre. Csakhogy a Hustler nyomtatott példányai a kukában végezték, míg a weboldalra felkerült fotókra később is bárki bármikor rákereshetett.
A sorozat azt az évekig tartó küzdelmet mutatja be, amit az áldozatok vívtak azért, hogy a beleegyezésük nélkül közzétett képeket leszedjék az oldalról. Moore ugyanis az akkori jogszabályok értelmében nem tett semmi törvénybe ütközőt. Az internet szabályozása a 2010-es évek elején gyerekcipőben járt, Moore-t mint a tárhely szolgáltatóját semmilyen felelősség nem terhelte azért, amit a képek anonim feltöltői tettek. Amikor valamelyik áldozat vagy újságíró a lelkiismeretére próbált hatni, közölte: senkinek sem tartottak pisztolyt a fejéhez, hogy meztelenül pózoljon. A fotók szereplői önként döntöttek így, vállalniuk kell a következményeket.
Mai szemmel a dokumentumsorozat megdöbbentő tanulsága, hogy a 2010-es évek elején még Amerikában is mennyire naivan közelítettek az emberek a technológiai fejlődés új lehetőségeihez. Az internet és a fényképezni is tudó, de még nem okostelefonok berobbanása magával hozta az addig ismeretlen szelfizést és szextinget (szexuális tartalmú, meztelen vagy félmeztelen képek és videók küldése mobiltelefonról a partner mobiljára). A filmben megszólaló áldozatokban fel sem merült, hogy a barátjuknak elküldött kép akár illetéktelen kezekbe is kerülhet, ahogy az sem, hogy az internetről ne lehetne bármikor leszedetni a fotóikat. Ma már alapvető, ami egyszer kikerül a világhálóra, hogyaz többé nem tüntethető el.
A vírus miatt az ismerkedés, a szexualitás még inkább az online térbe került
Úgy tűnt, hogy Moore megfoghatatlan. Egyre több pénzt keresett, egyre híresebb lett, magazinok címlapján pózolt, talkshow-k vendége volt. Az áldozatai között akadtak, akik elvesztették a gyerekeik felügyeleti jogát vagy a munkájukat, öngyilkosságot kíséreltek meg, pszichológus segítségére szorultak a képek megjelenése miatt. Eközben Moore már karrierje következő állomásait tervezgette, dj, podcastházigazda, állandó médiaszereplő akart lenni.
Ekkor került a képbe Charlotte Laws, a dühös anya, akiben Moore emberére akadt. Az excentrikus kaliforniai nő nem ijedt meg a nyilvánosságtól, korábban színésznő, állatvédő aktivista és politikus is volt, a nyolcvanas években pedig azzal szerzett hírnevet, hogy bármilyen exkluzív eseményre be tudott lógni, olyan hírességekkel bulizott, mint Madonna vagy Michael Jackson. Charlotte Laws huszonéves lánya is Moore áldozatai között volt, a nő pedig elhatározta, hogy nem hagyja annyiban.
A bosszúpornó egyre több országban válik külön jogi kategóriává
Laws lánya senkinek sem küldte el az oldalra kikerült félmeztelen szelfijét. Magának készítette, a saját telefonján és számítógépén tárolta, más csak úgy férhetett hozzá, ha feltörte a gépet. Ez bűncselekménynek számított, amivel meg lehetett fogni Moore-t. Laws negyven áldozatot keresett fel, és a nyomozása során rájött, hogy többen vannak közöttük, akik a lányához hasonlóan nem küldték el a fotóikat senkinek, vagyis nem bosszúvágyó expartnerek, hanem hackerek áldozatai. Ez már az FBI-nak is elég volt a férfi elleni nyomozáshoz. Moore-t – bár a hackerkedésben tevőlegesen nem vett részt, de felbujtó volt, és közzétette az illetéktelen módon megszerzett fotókat – 2015-ben két év, hat hónap börtönre ítélték, ám ami ennél is nagyobb csapást jelenthetett a számára, kitiltották a legnagyobb közösségi médiaplatformokról. Botrányos tevékenységéért máig nem kért bocsánatot az áldozataitól.
A bosszúpornó azonban nem szűnt meg azzal, hogy Moore-t bebörtönözték és oldalát átirányították egy áldozatvédő honlapra. Sőt mint arra brit jogvédők felhívták a figyelmet, a koronavírus-járvány okozta bezártság újabb lökést adott a jelenségnek. A vírus miatt az ismerkedés, a szexualitás a korábbinál még inkább az online térbe került. Személyes találkozások hiányában a korábbinál többen küldtek egymásnak intim felvételeket, és ezekkel a kapcsolat kudarca után sokan visszaéltek. A bosszúpornó egyre több országban válik külön jogi kategóriává. Az Egyesült Államokban jelenleg 48 szövetségi államban tiltja törvény a visszaélést az intim képekkel, felvételekkel. Európában eddig Franciaországban, Németországban és Olaszországban hoztak külön jogszabályokat a jelenség ellen. Magyarországon nem önálló büntetőjogi kategória a bosszúpornó, de személyes adattal, képmással való visszaélés, rágalmazás, szexuális kényszerítés vagy éppen zsarolás miatt így is elítélhetők az elkövetők. Volt már hazai bíróság előtt bosszúpornóhoz kapcsolódó ügy korábban is, néhány hete pedig egy fiatal énekesnő tett feljelentést a rendőrségen, mert egykori barátja intim felvételeket tett közzé róla.