Tóth Erzsébet három évvel ezelőtt fordult Nyíregyháza jegyzőjéhez annak érdekében, hogy újra kiülhessen a háza udvarára, kinyithassa az ablakait, kiteríthesse a tiszta ruháit. Az asszony akkor már ötvenedik esztendeje lakott a szabolcsi megyeszékhely Kistelekiszőlő néven ismert településrészén, ám 2019-ben valami nagyon megváltozott a szomszédságában.

– Arra figyeltünk fel, hogy az édesanyám telke melletti üzemen nyílásokat vág két munkás. Kérdésünkre azt mondták, hogy a lézervágó hőjét ki kell vezetniük a csarnokból, különben rosszul lesznek odabent az emberek – idézi fel a kálvária kezdetét Tóth Erzsébet lánya, Karnóczi Erzsébet. Aggódni kezdtek, mivel az üzem fala mindössze másfél méterre húzódik a nyugdíjas asszony gyümölcsöskertjétől. És gyanakodni is: ugyanis a szóban forgó cég, a Nyír-Lift vezetője, Kováts Attila 2000-ben még azt mondta nekik, hogy csak raktározási tevékenységet fognak folytatni a szomszédságában.

És noha az önkormányzat zöldövezeti sáv megvalósítását írta elő a cég számára, ezt a Nyír-Lift nem valósította meg. Tóth Erzsébet otthona – és így a cég telephelye is – lakóövezetbe tartozott, 2003-ban a nyíregyházi önkormányzat mégis megadta az engedélyt arra, hogy ipari tevékenységet folytathasson a vállalkozás.

A cég lapunknak adott nyilatkozata szerint „minden épületükben az engedélynek megfelelő tevékenység folyik, a helyi előírásoknak megfelelően működik a jelen pillanatban is” a Debreceni úti telephelyük.

Az üzem falára vágott nyílásokra tehát három kürtő került, ahonnan olyan forró levegő áradt, hogy a krumpli még a földben feketére sült. A meggyfák gyökere most is kilátszik, Erzsébet szerint a kiáramló levegő fújta le róluk a termőföldet. Azóta minden nyáron hajnali négykor mennek Karnócziék meggyet szedni, hogy elkerüljék a kürtőből kiáramló forró levegőt, s ettől a termés sem az igazi már: sokszor csak meggymagok lógnak már az ágakon. Nyaranta, amikor a hőmérséklet 30 Celsius-fok fölé kúszott, a kürtők közelében 60 fokot mértek.

 

 

– Sokszor volt olyan is, hogy kiléptem a teraszomra, és azt láttam, hogy sárga minden – meséli Tóth Erzsébet. Ennek oka szerinte az volt, hogy sokszor az üzem dolgozói a telephely udvarán festettek a szórópisztollyal. Erős hanghatásokkal is meg kellett birkózniuk: az üzem homlokzatára szirénaként vijjogó ventilátorokat szereltek. – Más várja a nyarat, mi rettegünk tőle – sommázza Tóth Erzsébet.

Elmesélése alapján a kürtők robbanásszerű hangot adtak ki, elég gyakran hosszú perceken keresztül. De volt a Nyír-Liftnek egy 8 köbméteres nitrogéntartálya is, az a lézervágók hűtését szolgálta. Ennek az engedélyét szerette volna a család megtekinteni, de ezt több hatóságnál sem tudták elérni. A kürtők hanghatását így írják le: „Nem lehet kiszámítani, váratlanul és hosszú ideig tart, és fülsiketítően hangos.” Az idézet abból a levélből származik, amelyet Tóth Erzsébet Nyíregyháza címzetes főjegyzőjéhez, Szemán Sándorhoz írt. Kováts Dániel, a cég ügyvezetője szerint azonban „nincs sem erős zaj, sem hő, a hölgy évek óta vegzál minket, hetente-havonta küldi ránk az összes hatóságot”. Leszögezte továbbá, hogy az ügyben jelenleg polgári per zajlik a felek között a Nyíregyházi Járásbíróságon.

Tény: a fentebb idézett, jegyzőnek címzett írás volt az első, de beszélgetésünk alatt előkerül egy jókora bevásárlószatyor, amelyben mappákba rendezve állnak a beadványok és a rájuk küldött válaszok. Mindegyik mappa egy-egy hatóságot, szervet, hivatalt jelöl. Nyíregyháza jegyzőjének három, polgármesterének egy levelet küldött a család. Először birtokvédelmet, később pedig a Nyír-lift telephelyengedélyének felülvizsgálatát szerették volna kérni.

Az előbbi kapcsán a főjegyző kizárást kért, utóbbi ügyében pedig furcsa előrelépés történt: a megyeszékhely önkormányzatának igazgatási osztálya engedélyt adott a cégnek, hogy hétköznaponként 0 órától 24 óráig, hétvégén pedig reggel hattól délután fél háromig dolgozhassanak. Mindezt annak ellenére, hogy az engedély kiadása előtt a környezetvédelem este kilenc óra után zajszintmérést végzett: a kivonuló szakemberek három percig bírták annak az 59 decibel hangerőn, azaz a megengedett határérték felett szóló ventilátornak a hangját, ami Tóth Erzsébet szerint van, hogy másfél–két órán keresztül szól.

A kizárást követően a megyei kormányhivatal Kemecse város jegyzőjét jelölte ki az eljárás lefolytatására, ennek során 2020 januárjában helyszíni szemlére került sor, aminek a család kérte a jegyzőkönyvét, de csak sokkal később, a határozat megküldése után kapták meg. A telephelyengedély felülvizsgálatának ügyében Nyíregyháza főjegyzője ismét kizárást kért. Ezúttal a törvényesség mátészalkai őrének kellett döntenie abban, hogy végezhető-e egy település kereskedelmi-szolgáltató zónájában ipari tevékenység. A mátészalkai jegyző segítségére volt egy 2007-es, a nyíregyházi közgyűlésben elfogadott rendelet, amely kimondja, hogy ez nem lehetséges. Mégis kétévnyi levelezés kellett hozzá, hogy egy határozat végre kimondja: a Tóth Erzsébeték szomszédságában található épületben csak raktározás folytatható.

 

Mindezen felül a család építésügyi eljárást is kezdeményezett a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatalnál, ahol a főosztályvezető érintettsége miatt ugyanúgy jártak el, mint a megyeszékhely címzetes főjegyzője: kizárást kértek. Az ügy így a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalhoz került, ahonnan a család csak utólag kapott értesítést arról, hogy egy helyszíni szemlét követően mindent rendben találtak.

Erzsébeték a Miniszterelnökséghez fordultak, ahol felszólították a borsodi kormánymegbízottat, hogy intézkedjen. Ennek eredményeképp újabb helyszíni szemlére került sor, ám ezen sem az asszony, sem meghatalmazott gyermekei nem vehettek részt, az iratokba nem tekinthettek be, a szemlézett engedélyekről másolatot nem küldtek, csak egy nehezen olvasható jegyzőkönyvet.

– Számtalan zajmérés, környezetvédelmi mérés, építésügyi vizsgálat zajlott le, minden vizsgálaton megfeleltünk, egyetlen helyi határértéket sem léptünk át soha. Tóth Erzsébet állításait semmilyen mérés vagy helyszíni ellenőrzés egyszer sem igazolta vissza – ez Kováts Dániel olvasata.

Az Országgyűlés és a Zeneakadémia, valamint a milánói világkiállítás magyar pavilonjának felvonóját készítő cég ügyvezetője idézte a nyíregyházi jegyző beadványát, amelyben az áll, hogy „a kérelmező a korábbiakban a hivatal által nyújtott tájékoztatásokat nem fogadta el, a panaszai vizsgálatában eljáró ügyintézőket kritizálta, az igazgatási osztály vezetőjének jóhiszeműségét vitatta”. Ezzel utalt arra, hogy szerinte a hivatalok miért dobálták az ügyet egymás között úgy, mint a forró krumplit. Az ügy jelenleg a debreceni bíróságon folytatódik. A Nyír-Lift ugyanis jogvédelmet kért, amit ugyan nem kapott meg, de bevallottan azért indították el a kizárólag a raktározást engedélyező határozatot megtámadó procedúrát, hogy időt nyerjenek. Ezt a tárgyalás során jogi képviselőjük ki is mondta, és az ügyvezető is elismerte lapunknak.

– A hölgy által sérelmezett csarnok teljes kiürítéséhez idő kellett, hisz új üzemünk januárban készült el, és csak ezt követően tudtuk átvinni a gépeket – mondta lapunknak Kováts, aki válaszához később hozzátette, hogy a kormányhivatal megállapításait ők érdemben nem vitatták, mindössze azt kifogásolták, hogy szerintük a szerv nem szabott megfelelő határidőt a felszólítás teljesítésére, és „nem vette figyelembe a gazdasági realitásokat”. Kovátsot az esetleges kártalanításról is megkérdeztünk. – Lehetőségeink szerint több intézkedést is tettünk a hölgy komfortérzetének javítása érdekében, és korábban is volt javaslatunk számára, azonban ő azt elutasította – mondta Kováts. A cégvezető már finomított nyilatkozata szerint „úgy érzékelik”, hogy a nyugdíjas asszony azt szeretné elérni, hogy telephelyük megszűnjön, ami „szerzett jogaikat, engedélyeiket sértené, vállalkozásuk folytatását ellehetetlenítené és számos munkavállaló munkahelyének megszűnését eredményezné”.

 

A család tagjai nekünk nem beszéltek arról, hogy csődbe szeretnék vinni a Magyar multi programban részt vevő, György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár által is méltatott Nyír-Liftet. Elmondásuk szerint csak szeretnék látni a saját szemükkel, hogy a szomszédjukban lévő telephely egyik épületében sem folyik ipari tevékenység. Már csak azért sem, mert Karnóczi Erzsébet állítja: „bár a kürtőket leszerelték, ez csak átmeneti állapot, hiszen maga a cégvezető jelentette ki, hogy a bírósági és a hatósági eljárások után visszaszerelteti, mert az épületben nem maradhatnak a káros anyagok, mint ahogyan a forró levegő sem”. Kérdés, hogy miképp termelődne forró levegő, hiszen Kováts Dániel lapunknak azt nyilatkozta: „A Nyír-Lift Kft. az új telephelyre átszállította a szomszéd néni melletti épületből a gépeket, valamint az azt kiszolgáló tartályt is, így az épület, amit sérelmezett, már nem termelő üzem, hanem raktár.”

Egy biztos: a leszerelt kürtőket mi is láttuk a cég telephelyén. Jól látszottak, hiszen a telkeket elválasztó zöldövezetnek nyoma sem volt.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/20. számában jelent meg május 13-án.