Az elnök lemondatásáról vitatkoznak
Darázsfészek
Saját feloszlatásukról és az elnök lemondatásáról vitatkoznak az Országos Roma Önkormányzat képviselői.
Szilágyi Sára
Úgy tűnhet, hogy korrupciós botránya után a Fidesznek végre sikerült háttérbe tolnia Farkas Flóriánt: az országgyűlési választáson már nem került fel a neve a párt listájára, így az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöki posztja után a parlamenttől is búcsút kellett vennie. Ám tévedés lenne azt hinni, hogy ezzel megszabadult tőle a romapolitika, hiszen Farkas még mindig a fideszes Lungo Drom elnöki székében trónol, aminek már a szervezeten belül sem örül mindenki. Roma politikusok egy kisebb csoportja, benne Lungo Drom-os ORÖ-képviselőkkel, az ügyészségtől kérte a szervezet feloszlatását, mert szerintük Farkas Flórián veszélyezteti a törvényes működést. Nem csupán a gazdálkodásukat tette átláthatatlanná – például 60 millió forintos jelzálog terheli a Lungo Drom székházát –, de azt is nehezményezik, hogy egy személyben hozza meg a legfontosabb döntéseket. És továbbra is befolyásolja az ORÖ munkáját, a Népszava értesülései szerint az országos szervezet több hónapig húzódó heves költségvetési vitájában – ami alatt egyszer még a rendőrséget is kihívták – azért engedtek végül a Lungo Drom képviselői, mert a közgyűlés szünetében Farkas odaszólt telefonon. Igaz, az is közrejátszhatott a képviselők engedékenységében, hogy már hiányzott nekik a költségvetés elfogadásáig visszatartott fizetésük.
Farkas még mindig a fideszes Lungo Drom elnöki székében trónol
Korábban az ORÖ Lungo Drom-os képviselői más egyesületek delegáltjaival együtt többször megakadályozták a szervezet költségvetésének napirendre vételét. Nehezményezték, hogy a tervezetből hiányoztak a nagyobb szakmai célkitűzések – például egy nagyszabású népszámlálási kampány –, de a hátráltatás nemcsak a költségvetés tartalmi elemei miatt volt fontos, hanem a jelenlegi elnök, a Fiatal Romák Országos Szövetsége (Firosz) által delegált Agócs János megbuktatását is célozta. Az ORÖ másik gazdasági konfliktusa még nem oldódott meg: december óta követeli vissza sikertelenül a Belügyminisztérium azt a félmilliárd forintot, ami az előző ciklusban, a Lungo Drom vezetése alatt tűnt el.
Azért is feltűnő, hogy Farkas Flórián hívására ilyen fegyelmezetten leszavazott a Lungo Drom, mert az ORÖ működésére ez a katonás együtt mozgás, amit a parlamenti politizálásban már megszokhattunk, nem igazán jellemző. Egy-egy kérdés mentén szerveződnek a „frakciók” – tagjaik a pillanatnyi „üléspont” alapján foglalnak helyet a teremben is –, de rendszeres közöttük az átjárás. „Öt-hat ember folyamatos jobbra, majd balra mozgásával patthelyzet alakul ki a működésben” – értékeli a jelenlegi állapotot a szintén firoszos Farkas László, az ORÖ egyik elnökhelyettese. Szerinte Agócs is felelős az emiatt kialakuló döntésképtelenségért, mert pozíciókat és rendezvénytámogatásokat ajánl fel a kívánt szavazatokért cserébe. Farkas László többek között ezzel is indokolja, hogy közigazgatási pert javasolt ellene, korábban már egy méltatlansági eljárást megszavazott a közgyűlés. Az elnök tehát nemcsak az „ellenzékének”, hanem saját szervezetének a bizalmát is elvesztette. Farkas László javaslatát az ORÖ többsége támogatja, 47 tagból 27-en írták alá. Agócs egyelőre mégis biztonságban van: eddig sikerült elkerülnie, hogy a kérdés a közgyűlés napirendjére kerüljön.
A közgyűlés többségének támogatását elvesztő Agócsnak tehát nem sikerül egységesítenie az önkormányzat romapolitikáját. Tavaly ősszel ugyan meg tudta szavaztatni, hogy ő kerüljön a parlamenti választásokon induló nemzetiségi lista élére, ezt az önkormányzati döntést a bíróságok jóvá is hagyták, az Alkotmánybíróság azonban annullálta. Újabb listát viszont nem sikerült állítani, ezért ma hivatalosan sem képviselete, sem szószólója nincs a cigányságnak a parlamentben.
Agócsot nem segíti az sem, hogy úgy tekint önmagára, mint a kormány ellensúlyára, ezt az irányt azonban csak az ORÖ kisebbsége támogatja. Maradnak az önkormányzaton belüli végeláthatatlan konfliktusok és a képviselőtársak elhidegülése egymástól. Egyelőre nem látni biztosan, hogy a kormányhatalomhoz húzó tömörülés, ami a Lungo Drom és a balos szervezetek – a Firosz, a Roma Polgárjogi Mozgalom és a Phralipe – néhány tagjából összeálló Cselekvő Romák frakcióját foglalja magába, végül meg tudja-e szerezni az irányítást. Ha sikerül is Agócs lemondatása, attól a félelmek ellenére valószínűleg nem kell tartani, hogy Farkas Flórián kerül vissza az elnöki székbe. S bár olyan kezdeményezés is volt, hogy a teljes önkormányzatot feloszlassák, a helyüket féltő képviselők ezt nem szavazták meg. Végül mindössze tizenhárom képviselő voksolt igennel az önfeloszlatási kezdeményezésre, ami Varga Ferenc jobbikos országgyűlési képviselő szerint csak színjáték volt. Azt viszont ő is kijelentette kérdésünkre, hogy „az Országos Roma Önkormányzat képviselői méltatlanok arra, hogy képviseljék a magyar cigányságot”, így nem is lenne rossz, ha új képviselőket választanának.
Folytatódik tehát az ORÖ több mint két évtizede tartó mélyrepülése, amelynek során a hatalmi harcok mellett a szakmai célok mindig is másodlagosak voltak. Miután az országgyűlési választásra nem sikerült listát állítani, így szószólója sincsen a parlamentben a Magyarországon élő legnagyobb kisebbségnek, és az ORÖ-t belső feszültségek terhelik, úgy tűnik, csak a három roma származású országgyűlési képviselő az, akire ma a cigányság számíthat. Ők azonban pártpolitikusok, pártjaik érdekeit követik elsősorban, mint ahogyan az Farkas Flórián tevékenységéből is látható volt éveken keresztül.