Az élelmezési válság felülírhatja a klímacélokat
Kisütötték
A járvány, a rossz időjárás, az ukrán háború, végül pedig az indonéz exporttilalom rendkívüli drágulást hozott a globális étolajpiacon, melynek jelentős részét a pálmaolaj adja.
Keresztes Imre
Az ukrajnai háború miatt meredeken dráguló napraforgóolaj helyettesítésére az EU-ban fölmerült a pálmaolaj használata, ám enyhülést ez sem hozhat a drágulásban. Meglepő lépésre szánta ugyanis magát Indonézia, a világ legnagyobb pálmaolaj-termelője. Miközben az egyik legfontosabb alapélelmiszernek számító étolaj világpiaci ára hónapok óta az egekben jár, a jakartai kormány határozatlan időre elrendelte a pálmaolaj exporttilalmát. Pedig az érintett indonéz cégek extraprofitot söpörhettek volna be, ráadásul az étolaj – és a másik jelentős kiviteli cikk, a szén – eladásai révén az ázsiai ország krónikus fizetésimérleg-hiánya többletbe csapott át. A politika azonban közbeszólt, mert az étolaj ára Indonéziában is emelkedni kezdett.
Az élelmezési válság felülírhatja a klímacélokat
Az indonéz kormány célul tűzte ki, hogy az üzemanyag, az elektromos áram és az étolaj ne dráguljon. De ez utóbbi esetében a kezdetben meghozott döntések – így az ársapka bevezetése, a hazai piacra való szállítás előírása, a vásárolható mennyiség 2 literben korlátozása és a kivitel maximálása – nem hozták meg a várt eredményt. Az év elején felvásárolták az étolajkészleteket, hiány alakult ki, így a kormány a teljes kiviteli tilalom mellett döntött. Ebben szerepe lehetett annak, hogy a ramadán alatt a naplemente utáni étkezések, illetve a böjthónap végét jelentő vallási ünnepségek miatt igen jelentős az igény a sütőolaj iránt. A tilalom elsősorban a legnagyobb pálmaolaj-vásárlókat, így Indiát, Bangladest, Pakisztánt és Kínát érinti, de áttételesen az egész világot, hiszen a globális étolajtermelés 40, míg a -kereskedelem 60 százalékát a pálmaolaj adja.
A pálmaolaj után a második legnépszerűbb a szójaolaj, melynek fő gyártói Kína, az USA, Brazília és Argentína. A harmadik legnagyobb mennyiségben készített repceolajból Európa, Kanada és Kína a fő termelő, de Kanada világelső a repce ottani változatának, a canolának (lásd A kanadai repce című írásunkat) a termesztésében. Napraforgóolajból pedig Oroszország és Ukrajna adja a globális termelés 55, illetve az export 76 százalékát.
A pálmaolaj felhasználása igen sokrétű, szükség van rá egyéb élelmiszeripari termékekben – például süteményekben, tésztákban, majonézben, margarinban, mogyorókrémben, csokoládéban –, de kozmetikai és tisztítószerekben is, így a szállítások akadozása több ágazatot is hátrányosan érint. A növényi olajok globális kereskedelmének közel harmadát adó Indonézia egyszerre tiltotta be a nyers és a finomított – azaz főzésre használt – pálmaolaj exportját.
Az étolaj globális ára az utóbbi fél évben 50 százalékkal emelkedett. De például míg 2020 áprilisában egy tonna indonéz pálmaolaj az európai piacon 545 dollárba került, idén tavasszal már 1700 dollárba. A bajok azzal kezdődtek, hogy Indonéziában 2021-ben és 2020-ban csökkent a termelés, és ugyanez történt a második legnagyobb pálmaolaj-hatalom Malajziában is – főként a vendégmunkások koronavírus-járvány okozta hiánya miatt. Erre még rátett a szárazság Argentínában és Kanadában; előbbi a világ legnagyobb szója-, utóbbi pedig repce- és canolaolaj-exportőre. A vásárlók azt remélték, hogy az idén majd a napraforgóolaj két legnagyobb előállítójától, Ukrajnából és Oroszországból szerzik be a hiányzó mennyiséget, de ezt a háború meghiúsította.
A kieső indonéz pálmaolajat most Malajzia pótolhatja, de csak részben, hiszen bár ketten együtt a világ termelésének a 85 százalékát adják, Malajzia csak feleannyit termel, mint szomszédja. Azért a malajziai kormány igyekszik kihasználni a helyzetet a piaci erőviszonyok átalakítására, és ennek érdekében csökkentette a termék exportadóját. Mindenesetre a pálmaolajexportból 2020-ban több mint 15 milliárd dollárnyi bevételre szert tevő Indonézia megbízható kereskedelmi partneri renoméja sokat romlott, ami hosszú távon azt jelentheti, hogy a kuncsaftok más beszerzési források után nézhetnek.
Az étolaj ára 50 százalékkal emelkedett
Számos piacon más problémák is felmerülnek. Így például az étolajhiány által jelentősen sújtott EU-ban több indonéz és malajziai pálmaolajgyártót bojkottal sújtanak, mert az olajpálmaligetek gyors terjeszkedése érdekében esőerdőket pusztítanak ki, illetve azért is, mert ezeken az ültetvényeken kizsákmányolják a bevándorló vendégmunkásokat. Számos európai üzletlánc „pálmaolajmentes” termékeket vezetett be, viszont például az Iceland brit szupermarketlánc – amely 2018-tól kivette a pálmaolajat a saját márkás termékeiből – az utóbbi hónapokban visszaállt a vitatott termék használatára. Az EU – amely a világ harmadik legnagyobb pálmaolaj-vásárlója – előírta, hogy 2030-ra vezessék ki a pálmaolaj-tartalmú bioüzemanyagokat. Emiatt Indonézia és Malajzia diszkriminációra hivatkozva eljárást indított a Kereskedelmi Világszervezetnél az unió ellen.
De az élelmezési válság felülírhatja a klímacélokat. Többen is felhívták a figyelmet arra, hogy átmenetileg meg kellene szüntetni vagy legalább csökkenteni a pálmaolaj bioüzemanyagként való használatát. Indonézia és Malajzia például kötelezően előírja, hogy a biodízelbe 30, illetve 20 százaléknyi pálmaolajat kell keverni. Márciusban még mindkét ország azt közölte, elkötelezett marad a zöldebb üzemanyagok iránt. Más kérdés, hogy vajon fenntartható gazdaságokból származik-e az a pálmaolaj, amelyet a „bioként” eladott üzemanyagba kevernek.