Főleg a fiatalabb tanárok néznek pluszkereset után a nyári szünet hat hetében. Aki nem dolgozik mellékállásban, de táboroztat, szakmai gyakorlatot szervez vagy a tankönyvek augusztusi érkeztetésével van munkája, annak ez az idő máris kevesebb, az óvodák pedig eleve csak négy hétig vannak zárva. Bár a pedagógusoknak több szabadsága van az átlagos munkavállalónál, ebből a munkáltató is „lecsíphet”.
A „szabad nyár” a tanárként dolgozó Lídia – akinek nevét megváltoztattuk – számára annak szabadságát jelenti, hogy némi tartalékot gyűjthet a szűkösebb időkre, amikor csak a tanításból kell fenntartania magát. – Az egész nyarat végig szoktam dolgozni, könyveket csomagolok, diplomával. Rengeteg pedagógus kolléga dolgozik velem együtt némi pluszpénzért – árulta el a Magyar Hangnak.
A legtöbb pedagógus arról számol be: hat-hét hét szünetet jelent a szabad nyár a legideálisabb estetben, ez azonban sokaknál rövidebb lehet. Nem csak azért, mert dolgoznak, mint Lídia, hanem mert számos olyan feladatuk lehet az augusztusi tankönyvérkeztetésen át a táborokig és a nyári szakmai gyakorlatokig, ami a nyári szünetet rövidíti, az óvodák pedig eleve csak négy hétig vannak zárva. A pedagógusoknak az átlagos munkavállalókénál hosszabb szabadságából 15 napot akár a munkáltató is igénybe vehet különböző feladatokra.
A pedagóguspálya első 14 évében elérhető fizetés a pedagógus-bértábla szerint már egy ideje a garantált bérminimumnál, konyhanyelven a szakmunkás-minimálbérnél, alacsonyabb lenne, ezért ki kell egészíteni. A Magyar Hangnak beszámoló tanár, Lídia jövedelme is nettó 207 ezer forint, ahogy beszámolt róla, ebből az albérlet és az egyéb költségek kifizetése után fennmaradó rész élelmiszerre és alapvető higiéniai termékekre is éppen csak elég. A „nyári munkájával” többet keres: nyolc órában, három műszakos rendben havi 250 ezer forintot. Lídia esete nem egyedi; a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elnöke, Nagy Erzsébet is azt tapasztalja, hogy a nyári munka gyakori a tanárok, főleg a fiatalok körében.
– Ha végigmegyek Pécsett a sétálóutcán, előfordul, hogy a pincérek rám köszönnek. Kollégák, de beállnak nyáron felszolgálni – meséli. Elmondása szerint ennél is többen lehetnek, akik inkább szakmába vágó pluszmunkát vállalnak a nyári szünetben, magántanítványokat, korrepetálást vagy felkészítést. – Sok olyan pedagógusról is tudok, aki rendszeresen nyaranta külföldre megy dolgozni, például panziókba. A nyelvszakosokat az utazási irodáknál is szívesen látják, van olyan kollégám, aki mellékállásban már régóta idegenvezető. Sőt, olyan is, aki kitanulta a hidegburkoló szakmát – sorolja a szakszervezeti vezető.
Természetesen sok olyan pedagógus is akad, aki szerencsésebb. nekik a nyári szünet csakugyan pihenéssel telhet. Azonban itt sem a teljes nyárról van szó, ahogy ezt nemrég Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke sugallta a „szabad nyár” megfogalmazással. A Magyar Hang által megkérdezett pedagógusok többnyire arról számoltak be: legideálisabb esetben kevéssel több mint 6 hét az az időszak az iskolákban, amikor a nyári szabadságokat ki lehet adni, ez nagyjából július elejétől augusztus 20-áig tart. Az óvodák ennél kevesebb ideig, 4 hétig tartanak zárva nyáron. Az iskolai nyári szünetbe jó esetben beleférne ugyan az éves szabadság nagy része – és a jogszabály is elsősorban ezt írja elő –, de ez azzal is jár, hogy az időpont tekintetében a tanároknak nincs döntési lehetőségük.
Az is több mindentől függ, valóban a szabadságukat töltik-e a nyári időszakban: iskolatípustól, attól, hogy vannak-e az iskolában nyári táborok, gyermekfelügyelet, részt kell-e venni érettségiztetésben vagy szakképző iskolákban a nyári gyakorlat lebonyolításában, illetve augusztusban az új tankönyvek adminisztrációjában. Nem a „szabad nyár” szerepel a szerződésükben, hanem 46 nap éves szabadság. Ez több, mint amennyit A munka törvénykönyve minimálisan előír más munkavállalók számára: a legtöbben még 45 éves koruk után is csak 30 nap alapszabadsággal gazdálkodhatnak.
A nyári teendők ellenére a pedagógusoknak jog szerint elsősorban a nyári szünetben kellene kiadni a szabadságot, más iskolai szünetben csak akkor, ha ez nem sikerül, végső esetben pedig tanév közben is. De Nagy Erzsébet úgy véli, őszi, tavaszi vagy téli szünetben nem könnyű szabadságra menni, hiszen a szünetek nem véletlenül „tanítás nélküli munkanapok” – olyan feladatokra vannak szánva, amelyekre egyébként nincs elég idő. Ilyen lehet a beszámolók, munkatervek, értékelések készítése, a pedagógusminősítési eljárással kapcsolatos feladatok, a tanulók teljesítményének értékelése, továbbképzések, értekezletek. Nagy Erzsébet azt mondja: gyakorló pedagógusként a tanítás nélküli munkanapon próbálta utolérni magát, néhány hétre előre elintézni olyan feladatokat, amelyekre az oktatás és az órákra készülés mellett már nehezen jutott idő, mint amilyen a felmérők összeállítása vagy az adminisztráció. Utolsó lehetőségként nevelési vagy tanítási időben is ki kell adni a pedagógus szabadságát, ilyenkor azonban a tantestület többi tagjának kell helyettesíteniük a kollégájukat, a helyettesítésért azonban nem jár pluszjuttatás.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/25. számában jelent meg június 17-én.