Kasszátcsinálnak

Az automatizáció lehet az egyik megoldás a munkaerőhiányra a boltokban, ahol a vevőket a magas árak, a tulajdonosokat az ezek egyik okát jelentő magas bérek frusztrálják.

SZABÓ YVETTE

Néhány hete már csak egy speciális ládába kell bepakolni az árukat az egyik sportáruház önkiszolgáló kasszájánál, és a rádiófrekvenciás azonosítás segítségével a képernyőn máris megjelenik a termék ára, pár másodpercen belül pedig a fizetés is megtörténhet. A féltucatnyi automata kassza működtetésére fél szemmel figyel az egyik eladó, vagyis hat pénztáros helyett jó, ha egynek az idejét köti le a feladat, és még a karácsonyi roham idején sem lehetett látni, hogy sorok kígyóztak volna a kijárat felé. Igaz, hogy ehhez minden egyes termékbe be kell helyezni egy úgynevezett RFID-címkét (az Egyesült Államokban hasonló megoldással már bevásárlókocsik is működnek, és az itteni Metróban is van hasonló), miután pedig a hazai áruházláncban kínált ruhák és sportszerek jelentős része saját márkás termék, még a gyártási pluszköltség sem elviselhetetlen. Ráadásul a pénztárgéprendszert és az önkiszolgáló kasszát egy magyar cég, a Laurel Számítástechnikai Kft. fejlesztette, amelynek megoldásai egyébként már nyolc országban üzemelnek.

Tíz évvel ezelőtt még arról cikkeztek a magyar sajtóban, hogy hiába jelentek meg külföldön az önkiszolgáló pénztárak, Magyarországon más a versenyhelyzet, és „más a kultúra”. Ilyen finoman, de félreérthetetlenül utaltak a bolti lopásokra a Tescótól a CBA-ig a legnagyobb áruházláncok szóvivői. Ma már az a kérdés, hogy melyik üzletükben hány ilyen kassza fér el, illetve mennyire fejlett technológiát szereljenek bele. Vannak már olyan áruházak, ahol kortól függetlenül a vevők 80-90 százaléka jobban bízik a saját gyorsaságában, mint a pénztárosokéban, így akár több dolgozó is felszabadulhat más feladatra. Ez különösen akkor vonzó perspektíva a munkaadónak, ha már csak lasszóval, de legalábbis extra fizetésekkel tud munkatársakat fogni. Az Aldi esetenként havi bruttó egymilliót is elérő fizetéseit még a sztrájkra készülő pedagógus-szakszervezet is felhánytorgatta, de 2017 óta az ágazat minden területén őrült ütemben, csaknem másfélszeresére nőttek a bérek, és már átlagosan is elérik a havi bruttó 400 ezer forintot.

A fejlesztők ugyanakkor már a következő lépésen gondolkoznak: azon, hogy miként lehet a teljes bolti rendszert automatizálni – magyarázza a Laurel tulajdonosa, Bessenyei István. Amerikában az Amazonnál vagy Svédországban a magyarországihoz hasonló aprófalvas vidékek ellátására már az eladó nélküli boltokkal kísérleteznek: a vásárló egy mobilalkalmazás segítségével kinyitja a konténerüzlet ajtaját, bent a telefonjával leolvassa a termékek kódját, távozáskor pedig a bankja automatikusan kiegyenlíti a számlát. Mindez még Covid-álló is. Az első ilyen alkalmazás szeptember óta már Budapesten is működik. A QuickPick applikáció a Kopaszi-gátnál épülő új városnegyedben pótolja a valaha volt szatócsokat.

a  vevők 80-90 ­százaléka jobban bízik a saját gyorsaságában, mint a pénztárosokéban

A másik irány pedig annak a milliónyi napi döntésnek az automatizációja – mondja Bessenyei István –, amelyet több ezer termék esetében kell meghozni: mit tegyenek ki és melyik polcra, milyen legyen az árazás, mennyit rendeljenek, hogy ne legyen áruhiány, de a nyakukon se maradjon. Az informatikai eszközök mindezt pillanatok alatt kiszámolják, és a fejlesztők egyre több automata figyelmeztetést építenek be a rendszerbe, hogy ha például fogyóban a készlet, azonnal elinduljon a rendelés. Így a háttérfeladatokban is csökken a munkaerőigény, és még azt is meg lehet oldani, ha egy új fizetési módot – például Szép-kártyát – kell egyik napról a másikra beiktatni. A másik fő irány, hogy az internetes értékesítés rendszerét integrálják a kereskedők és a nagyobb futárcégek, például a Wolt között. Hogy az emberi munkának ezen a területen is borsos ára van, az kiderült például a kifli.hu minapi közleményéből, amely már több mint havi bruttó félmillió forintért keres targoncásokat.

És itt van már a mesterséges intelligencia is, amely még a polcképből is következtetést tud levonni. A gép egy óriási hipermarketben is folyamatosan mérlegelni tudja, melyik árut hová érdemes tenni, hogy a lehető legtöbb fogyjon belőle. A magyar fejlesztők ezekkel a megoldásokkal külföldön is piacképesek, hiszen a nyugatiakhoz képest akár féláron is előállítják a szükséges szoftvereket és hardvereket. A Laurel a környező piacokon kívül Spanyolországban vagy az Egyesült Arab Emírségekben is dolgozik, s tárgyalnak dél-amerikai és tunéziai vevőkkel is.