Álruhába bújt sarlatánok

Belezuhantunk az áltudományok, a tudományellenesség és az összeesküvés-elméletek üregébe, amelyet a közösségi média és a koronavírus-járvány csak tovább mélyített – állítja a Krekó Péter és Falyuna Nóra szerkesztésében készült, Sarlatánok kora című tanulmánykötet. A könyvben szakemberek segítségével járják körül az áltudományok vonzerejének okait és veszélyeit.

VERES VIKTOR

¬ Megszületett volna a könyv, ha nincs a koronavírus-járvány?

Valószínűleg nem. Bár mindketten foglalkoztunk ezekkel a témákkal már a Covid megjelenése előtt is, a járvány elképesztő lökést adott az egész áltudományos szcénának. Akik valamilyen tudományosan nem bizonyított terméket, szolgáltatást árultak a homeopátiás szerektől kezdve a lúgosításon át a mindent gyógyító vitaminkészítményekig vagy csodagombákig, azok jellemzően a Covidot használták arra, hogy felpörgessék a keresletet.

¬ Az áltudományok terjedéséhez legalább annyira kellett a közösségi média, mint a járvány.

Még egy harmadik elemet is hozzátennék, azt a populista hullámot, amelyet a politikában és az élet szinte minden területén megtapasztalhatunk. A populizmus, akárcsak a politikában, a járványban is azt hangsúlyozza, hogy ne az elit mondja meg, mi a tuti, hogy otthon kell-e maradni vagy sem, hogy kell-e oltás vagy sem. Ne az orvosok, a virológusok, a járványszakértők döntsenek, hanem a népi bölcsesség, a tradíciók és a józan paraszti ész vagy éppen az egyéni szabadságjogok nevében mindenki saját maga.

¬ Mit nevezünk pontosan áltudománynak? Mi az önök definíciója?

Olyan elméletek, meggyőződések, gyakorlatok, módszerek összessége, amelyek tudományosnak láttatják magukat, miközben nem felelnek meg a tudományosság logikai, fogalmi, módszertani kritériumainak. Művelői a tudomány álruhájába bújt sarlatánok, akik a tudomány társadalmi hitelét használják fel arra, hogy saját magukat, termékeiket vagy médiájukat hitelesítsék. Van, amikor könnyű kijelenteni valamiről, hogy áltudomány, például azon elmélet esetében, amely szerint a Covid sugártermészetű, és az 5G-s tornyok segítségével terjed. Máskor sokkal nehezebben húzható meg a határ a tudomány és az áltudomány között. Kötetünkben elsősorban az egyértelmű esetekre fókuszáltunk.

¬ Sok esettanulmányt ismertet a könyv a diplomások körében is népszerű homeopátiától a teljesen abszurd laposföld-elméletig. Hogy kerülnek ezek egymás mellé?

Ha az állítások abszurditását nézzük, a homeopátia sem megalapozottabb, mint a laposföld-hit, hiszen alapelvei között van, hogy a víz „emlékszik”, illetve hogy minél tovább hígítunk valamit, annál jobban hat. A legabszurdabb állítások is elbizonytalaníthatnak embereket. Ha egy gondolatnak nagyon ki van téve valaki, sokat hallja a környezetében, még akkor is meggyőzhetővé válik, ha eredetileg nem hitt benne. Az áltudományos tézisek és összeesküvés-elméletek egymásba játszanak és összekapcsolódnak. Aki például kételkedik a Covid létezésében, az nagyobb valószínűséggel hihet az antiszemita világösszeesküvés-elméletekben vagy a chemtrailekben és fordítva. Sőt az áltudományos és a politikai teóriák is sokszor kéz a kézben járnak: akik hajlamosak elfogadni, hogy a Covid és az oltások mögött háttérhatalmi manipulációk állnak, jobban hisznek a háborús propaganda állításaiban is, például hogy a háborús képsorokat csak megrendezik. Nem szabad persze mindent összemosni, de a pszichologika sokszor összerendezi a formállogikailag össze nem kapcsolódó áltudományos elméleteket is, és a népszerű összeesküvés-elméletek terjesztői is mindenre igyekeznek ráhúzni a paranoid logikát.

¬ Kiderül a könyvből, hogy az ufóészlelések főleg az angolszász országokban népszerűek, az allergia kalciummal „gyógyítása” viszont hungarikum. Ezek szerint vannak országspecifikus áltudományos tézisek?

Sok olyan téma van, például a homeopátia vagy az oltásellenesség, amelyek globálisak. De akadnak olyanok is, amelyek valahogy a nemzeti kultúrához kapcsolódnak. A népi praktikák például, bár más logikára épülnek, sokszor beépülnek az áltudományokba. De ez igaz lehet a tudományos felfedezésekre is. A C-vitamin például, mint Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas felfedezése, a nemzeti büszkeségünk. Talán ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy itthon széles körben elterjedt, hogy mindenre jó. Az áltudományos oldalak szerint hatalmas dózisokban akár akut rákos betegségekből is ki lehet vele gyógyulni. Az utóbbira pedig sajnos semmi bizonyíték nincs.

¬ Azt írják, hogy a műveltség, az intelligencia önmagában nem véd meg senkit az áltudományoktól, mert a világnézeti elfogultság felülírhatja. Ez hogy működik?

Sok kutatás mutatja, hogy például az oltásellenesség függ az iskolázottságtól, a lakhelytől, az anyagi helyzettől. De ha valaki ideológiai alapon érdekelt abban, hogy megkérdőjelezzen bizonyos tudományos eredményeket, akkor az intelligencia nem nagyon számít. Amerikában például manapság láthatjuk, hogy a demokraták sokkal inkább hisznek a tudományban, mint a republikánusok, ami két évtizede még nem így volt. A jelenség hatott az átoltottságra: a legfőbb előrejelzője annak, hogy valaki beoltatja magát, nem az iskolázottság volt, hanem az, hogy Trumpra szavazott-e vagy sem.

¬ Milyen következményei lehetnek, hogy az áltudományos nézetek egyre népszerűbbekké válnak?

az áltudományokra, mítoszokra, álhírekre építő „valóság” sokszor kényelmesebb, mint a  tények

Az oltásellenesség oda vezetett, hogy Európában visszatértek legyőzöttnek hitt betegségek, például a kanyaró, hogy gyerekek kerülhetnek életveszélybe, vagy eshetnek ki az oktatásból, mert a szüleik nem akarják beoltatni őket. Ahol jobban elterjedtek a vírussal és az oltással kapcsolatos összeesküvés-elméletek, ott magasabb volt a koronavírus miatti halálozás. Ezért, bár empatikusnak kell lenni azokkal, akik valamiért hisznek ezekben a teóriákban, a terjesztőikkel nem kell végtelenül megértőnek mutatkozni. Aki lebeszél egy krónikus beteget a hatékony orvosi kezelésről valamilyen áltudományos „terápia” – mondjuk lúgosító terápia, homeopátiás kezelés vagy méregtelenítés – kedvéért, az szintén az életét sodorhatja veszélybe. A klímaszkepszis visszafoghatja a megújuló energiaforrások elterjedését. A kamu pszichológia és a horoszkópok hamis önképet adhatnak. Az áltudományok jelentősége a veszélyességükben rejlik.

¬ A kötet több szerzője is arra jut, hogy a tudomány kommunikációján kellene javítani, mert jelenleg az áltudomány népszerűbb és gyorsabban terjed.

Az áltudományokra, mítoszokra, álhírekre építő „valóság” sokszor kényelmesebb, kellemesebb, mint a tények. Az emberek hajlamosak elutasítani azokat a híreket, amelyek nem egyeznek a meggyőződésükkel, és elhinni azokat az álhíreket, amelyek viszont illeszkednek a világképükbe. Ezen azzal is lehetne változtatni, ha szélesebb körben ismertté válnának a tudomány meggyőző eredményei.

¬ Minden eddiginél hosszabb életet élhetünk egészségben. Ez nem elég meggyőző eredmény?

De az, talán ezért kellene többet hangoztatnunk, hogy ebben milyen szerepe van a gyógyszeripar vagy az élelmiszeripar által alkalmazott tudományos fejlesztéseknek. De fontos az is, hogy korrekten kommunikáljunk a tudományról: jelenjen meg például, hogy az adott kutatást ki finanszírozta. És ne keltsünk túlzott elvárásokat, mert az visszaüthet. A Covid elleni oltásokról kezdetben azt állították, hogy ha valaki beoltatja magát, nem kapja el a vírust. Ez nem bizonyult igaznak, ami sokakban keltett csalódást. A tudományt sem szabad mindenhatónak és tökéletesnek láttatni. A tudományos eredmények változhatnak, a tudomány folyamatosan korrigálja magát, jó lenne, ha ezt nem gyengeségnek, hanem erénynek látnánk. Magyarországon a tudomány túlzott felmagasztalása alacsony bizalommal, alacsony (és romló) tudományosismeret-szinttel jár együtt, ami tökéletes terepet nyújt az áltudományos manipulációhoz. Ezt hosszabb távon az oktatási rendszeren keresztül lehetne orvosolni, többek között azzal, ha a diákokat „beoltjuk” az áltudományos manipuláció ellen. Az áltudományt be kellene emelni az oktatásba mint a tudományos ismeretterjesztés eszközét. Áltudományos példákkal jobban el lehet magyarázni a valódi tudomány lényegét is, ami mélyebb, élményszerűbb tudáshoz vezethet.