Egyházi egyszázalékok: bővült a támogatók és a támogathatók köre

Az abszolút rekord 2009-es 187-et még nem éri el, de jócskán gyarapodott azoknak az egyházaknak a száma, amelyek számára felajánlható a személyi jövedelemadó egy százaléka: az idén már 147 felekezet javára lehet rendelkezni. Ám hiába a széles választék, az adózók alig több mint a harmada ad rendelkezést: 2021-ben 16,7 milliárd forintról nem nyilatkoztak.

Már újra 147 felekezet javára lehet rendelkezni

1997-ben lépett életbe az a törvény, ami lehetővé tette a személyi jövedelemadó egy százalékának felajánlását. Aki nem választ egyházat, a kiemelt költségvetési előirányzatot jelölheti meg alternatívaként. E címen 2011 óta a Nemzeti tehetség programnak lehet felajánlani az szja egy százalékát (korábban ilyen lehetőség volt például a parlagfű-mentesítés, a bűnmegelőzés, a gyermekszegénység elleni program). A legtöbb felajánlást minden évben a katolikusok gyűjtik be, majd minden második rendelkező (44 százalék) ezt a felekezetet jelölte meg az elmúlt tíz évben, ami 2,3–4,3 milliárd forint bevételt jelentett számukra. A második helyért a reformátusok és a már említett kiemelt költségvetési előirányzat versenyeztek az elmúlt tíz évben (2019 óta a reformátusok kerültek ki győztesen a versenyfutásból).

A „bizniszegyházak” megszüntetésére hivatkozva a Fidesz 2011-ről 2012-re 88-ról 32-re csökkentette a technikai számmal rendelkező egyházak számát, jó néhány valódi hitéleti közösséget is megfosztva e státuszától. Miután az Alkotmánybíróság 2017-ben – a lelkiismereti és vallásszabadságra hivatkozva – alaptörvény-ellenesnek nyilvánította, hogy csak a bevett egyházaknak ajánlható fel az adó egy százaléka, az Országgyűlés – némi késéssel – kibővítette a kört: 2020-ban 83, 2021-ben 21, 2022-ben pedig 11 kedvezményezett került újonnan a listára. Ám a többletfelajánlóknak csak a fele, az összegek növekedésének a 17 százaléka köthető ezekhez. A visszatérők közül mindössze egyetlen egyház kapott ötezer főnél több adózótól felajánlást, az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség tavaly majd 40 ezer embertől 315 millió forinthoz jutott.

Bár a legutóbbi (2011-es) népszámláláson 5,4 millióan vallották magukat valamilyen vallási közösséghez tartozónak, évente csak 1,2–1,6 millió ember nyilatkozik az egyházi egyszázalékról. A két „minta” felekezeti szempontok szerinti megoszlása – bármelyik évet nézzük is – nagyjából hasonló, csak a kisebb közösségeknél vannak olykor kiugró különbségek. A Hit Gyülekezetének például tavaly 25 ezren ajánlották fel az egy százalékukat, miközben a népszámláláson csak 12 ezren vallották magukat a felekezethez tartozónak. Ha a felajánlások adataiból a hívek átlagos jövedelmére nem is lehet egyértelmű következtetést levonni, az elmúlt tíz év számai alapján a legjómódúbbak a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének, a legszegényebbek pedig a Hit Gyülekezetének támogatói voltak. Torzítja a számítást, hogy például a nyugdíjasoknak és a 25 év alatti munkavállalóknak nem kell adózniuk, így ők az szja egy százalékáról sem rendelkezhetnek.