A barista a kávé művészetével foglalkozó szakember, mondja Dunajcsik Dóra. – Ismernie kell az alapanyagokat, viselkedésüket, tulajdonságaikat és hogy kinek milyen eszközökkel, elkészítési módokkal kell dolgoznia, hogy a végeredmény valóban jó és neki megfelelő kávé legyen. Sokan az élénkítő hatása miatt isszák, de az ízét nem szeretik, ilyenkor elfedik tejjel, cukorral, esetleg valamivel ízesítik. Más kimondottan az íze miatt fogyasztja, megint mást a kávé készítése érdekel, szeret latte artozni, vagyis mintát, szép motívumot rajzolni a kávéhab tetejére.

A szakember szerint a kávézásnak kapcsolatteremtő ereje van, a kávéházak szaporodása mutatja, hogy mára komoly kultúrája lett nálunk is a társasági élet e formájának. Az utóbbi 10-12 évben itthon is hódítanak az igényesen berendezett helyek, amelyek speciális kínálattal várják vendégeiket.

Koffeinest vagy mentest

A kávé pozitív tulajdonságai közé sorolhatjuk élénkítő hatását, ami koffeintartalmának köszönhető. Ám negatívuma is éppen ebben keresendő, hiszen akár rossz hatással is lehet például a magas vérnyomástól szenvedőkre. Napi két-három csésze elfogyasztása nem jár ugyan vészes hatással, de ha túlzásba visszük, koffeinmérgezést okozhat. Ennek hasonlóak a tünetei, mint az alkoholmérgezésnek. Függővé is válhatunk. Általában észrevesszük magunkon, ha túl sok kávét ittunk, heves szívdobogást érezhetünk, megemelkedik a pulzusszámunk. Ilyen esetekben érdemes csökkenteni az adagot.

– Régebben az olasz stílus követése volt a jellemzőbb, sötétebb pörkölésű kávékat fogyasztottak az emberek – mondja Dunajcsik Dóra. – Manapság egyre elterjedtebb, hogy világosabb pörkölésűt isznak eszpresszótechnológiával elkészítve, így jobban ki lehet érezni egy-egy fajtának az ízvilágát, stílusjegyeit. A világosabb szemeknek magasabb a koffeintartalmuk, emiatt az erre érzékenyeknek érdemesebb koffeinmentes kávét választaniuk. Ám jó, ha tudjuk, ha megiszunk egy nap 6-8 csészével ebből a változatból, annak olyan a hatása, mint egy csésze koffeinesnek. Vannak ugyanakkor olyan kávéfajták is, amelyek ha nem is mentesek, nagyon kevés koffeint tartalmaznak, ezt a csomagolásra írt decaffeinato szó jelzi a vásárlónak.

 

Mi, magyarok azonban többnyire az olasz kávézási szokásokat tekintjük mérvadónak. Van, aki éppen az apró csészében kínált méregerős reggeli kávét gondolja igazán olaszosnak. Ám a barista eloszlatja a tévhiteket.

– Az olaszok reggel tejes itallal, cappuccinóval indítanak. Egy nagyobb étkezés után lungo kávét szoktak fogyasztani, ez egy picit hosszabbra engedett espressót jelent, amiben kicsit több a csersav, így kiválóan segíti az emésztést. Ristrettót, ezt a rövidebb kávét inkább a délutáni órákban isszák. Vagyis minden változatnak megvan a maga helye és ideje az olasz életmódban.

Arabica és robusta

A világon nagyjából hetvenféle kávét termesztenek, ám a legnépszerűbb ezek közül az arabica és a robusta. A világon forgalmazott évi 150 millió zsák kávébab 70 százaléka az Etiópiából származó arabicából kerül ki.

Mint Dunajcsik Dóra elmondja, a robustát önmagában nemigen szokták inni, mert kesernyés, ezért az arabicával keverik. A fekete ital ízét, aromáját azonban a pörkölés is meghatározza. Sokan fogyasztják a világosabb pörkölésű kávébabból készült változatot, mások meg nem szeretik, mivel ez picit savasabb, kicsit gyümölcsösebb ízvilágú. Minél sötétebbre pörkölünk egy kávét, annál többet veszít koffein- és savtartalmából.

Ahogy fejlődött a kávékészítés, a pörkölés technológiája, úgy színesedett a kávéfajták palettája. Egyre többet kísérleteznek különböző feldolgozási módszerekkel, mind többféle dolgot próbálnak ki a termelők, pörkölők és a baristák is. Manapság egyre divatosabbak az ízesített kávékapszulák, de aki nagyon ad arra, milyen kávét fogyaszt, az nem iszik ízesítettet. Ha a kávénak az ízét el akarják fedni különböző aromákkal, akkor ott jó eséllyel valami nem stimmel, nem a legjobb minőségű kávébabot használják hozzá. Persze nem kell a kapszulás kávéban mindig a gyártók ügyeskedését látni; aki nem akar lemondani a különféle ízesítésekről, annak ez egy lehetőség. A legtöbb ilyenben ugyanaz az őrölt kávé található, mint a hagyományosban. De azért fel kell készülnie a fogyasztónak arra is, hogy egy olcsóbb változat esetleg kevésbé jó minőségű. Emellett a kapszulás kávékkal fölösleges hulladékot is termelünk, igaz, vannak már olyan cégek, amelyek visszaváltják és újrahasznosítják a kapszulákat, sőt lehet olyat is kapni, amit mi magunk tölthetünk meg őrleménnyel.

Mint a barista kiemeli, léteznek olyan kávéfajták is, amiknél bármilyen aroma hozzáadása nélkül, csak a pörköléssel és a feldolgozással el lehet érni akár sütőtökös, diós vagy gyümölcsös ízvilágot is.

Otthoni varázsgépek

A kávéivás divatját a kávéfőző gépek gyártói is igyekeznek kihasználni. Számtalan típust kínálnak a legolcsóbbtól a méregdrágáig. Dunajcsik Dóra szerint azonban egy kotyogóssal is lehet nagyon jó kávét készíteni, csak meg kell találni az ízlésünknek leginkább megfelelő kávét, elkészítési módot. Arra is van lehetőség, hogy saját magunk otthon frissen őröljük meg a kávét, ezáltal sokkal ízletesebb, finomabb lesz a főzet. Ráadásul a szemes kávé jóval olcsóbb, mint a kapszulás.

Ám mint a szakember mondja, a jó kávénak van egy fontos titka. Ne csak felhörpintsük a feketét! Adjuk meg a módját a kávézásnak, legyen egyfajta szertartás. Ez szerez igazán örömteli pillanatokat, növeli az ital élvezeti értékét, teszi élménnyé a kávézást.