Oláh Dániel írása a Mandiner hetilapban.

„A márciusra szóló foglalásokat az oroszok azonnal lemondták, és már mondják le az áprilisiakat is a légtérzár miatt. Érdekes módon sok amerikai foglalást is töröltek február–márciusra, miután Nancy Pelosi demokrata házelnök azt nyilatkozta, hogy Oroszország Magyarországot támadta meg. Van tehát némi megtorpanás” – mondja a Makronómnak Schumicky Balázs, a Magyar Apartmankiadók Egyesületének elnöke, az Apartmantanácsadás.hu tulajdonosa. A szakértő rámutat: az Ukrajnával határos országokban sokan lemondják tervezett utazásukat, vagy kivárnak; Lengyelországban, Szlovákiában és Romániában is van visszaesés. Valószínűleg a magyarok jó része is elgondolkodik rajta, hogy kell-e egyáltalán utazni most. Európa más részeiből viszont még érkeznek turisták. Ráadásul megjelent egy erős többletkereslet az ukránok részéről is, hiszen egy 44 milliós országban nem elhanyagolható az a réteg, amely nem ingyenes szállást keres, mert képes megfizetni a jobb minőséget. Az érkezők egy héttől három hónapig terjedő időszakra foglalnak, de sokszor pár nap után már jelzik, hogy továbbmennének.

Válságállóbb a vidék

Tavaly rekordokat döntött a hazai vidéki turizmus, de Budapesten nem volt jelentős, 10 százalék körül maradt a belföldi utazók aránya. Ha az orosz, ukrán és más külföldi turisták nem érkeznek hazánkba, az a fővárost jelentősebben fogja érinteni, mint a vidéket, kivéve az oroszok által kifejezetten kedvelt vidéki desztinációkat, amilyen például Hévíz. Kérdésünkre, hogy mire számíthatnak a fővárosi szálláskiadók egy évekig tartó hidegháborús helyzetben, az apartmankiadók egyesületének elnöke megjegyzi: a rendszerváltozás előtt is volt turizmus és volt utazás, a legnagyobb ellenfél inkább a bizonytalanság. A háború előtt biztató folyamatok kezdődtek itthon. „2021 utolsó negyedéve kimondottan jó számokat hozott, el lehetett kezdeni ledolgozni a veszteségeket, minden jel arra utalt, hogy jó év áll előttünk” – emlékszik vissza a szakember.

Nemzeti valutánk romlásának az idegenforgalomban kézzelfogható előnye is van. „Ha a forint gyengül, akkor Magyarország olcsóbbá válik a külföldieknek. Emiatt egyre több turistának lesz vonzó az ország. Persze a szálláshely-­szolgáltatóknak van lehetőségük a forint gyengülésének mértékével árat emelni, ám az infláció, a megugró bérköltségek és a bizonytalanság nehezíti az életüket” – magyarázza.

A belföldi turizmusban a vendégek elkezdtek alternatív, a hoteleknél biztonságosabbnak tűnő szállásokat keresni, ezért a járványhelyzet enyhültével a magán- és egyéb szálláshelyek kihasználtsági aránya nőtt leghamarabb. Az apartmanban a vendég nem találkozik idegenekkel, nincs recepció, közös étkezés, közös légkondicionáló rendszer. Ahogy a nagyvárosi utazások népszerűsége némiképp csökkent, úgy értékelődött fel a vidéki desztinációk szerepe. Át is alakult a vidéki piac: egyre népszerűbbek az alternatív szállások, a jurták, a lombházak, az ökotudatos apróházak vagy épp az erdei faházikók. Ezekből a modern vidéki szállásokból továbbra is kevés van, és nagyon drágák is, mégis úgy tűnik, hogy óriási kereslet van irántuk, és nagy kihasználtsággal tudtak működni a járvány alatt is.

Az airbnb-zés is újra beindulhat

A magán-szálláskiadók képviselője arra is rámutat, hogy a szektoruk gyorsabb talpra állása konfliktusokat generált a szállodásokkal. „Tavaly nyáron, a járvány tombolása idején a szállodaszövetség kiadott egy nyilatkozatot, hogy szeretné, ha korlátoznák nálunk a kiadható napok számát, és hogy ne lehessen új szálláshelyet bejelenteni. A szállodások látták, hogy nekünk már a nyár is szépen kezdett alakulni, nekik viszont nem, mivel a vendégek elsősorban a szeparáltabb helyeket keresték.” Szerinte e javaslatok megvalósulása azonnal tönkretette volna a szektort.

Mára a döntéshozók álláspontja is megváltozott. A szakember szerint Karácsony Gergelyen, a fővárosi önkormányzat fején kívül ma már nincs olyan komolyan vehető politikus, aki korlátozná a budapesti Airbnb-szállásokon kiadható napok számát. „A többi polgármestert meg tudtuk győzni arról, hogy milyen közvetlen előnyük származik ebből a gazdasági tevékenységből: mi hozzuk a turistákat, a szállásdíjakat, az adóbevételt, az érkezők pedig igénybe veszik a helyi szolgáltatásokat, fizetnek a vendéglátóhelyeken. Így járulunk hozzá a belső kerületek pezsgő életéhez. Mára ezt pártfüggetlenül mindenki belátta.” Mindazonáltal továbbra is vannak a piac fejlődését akadályozó előírások az V. és a VI. kerületben, amelyek Schumicky szerint azért károsak, mert a szürkezónába tolják azokat, akik tisztességesen, pénzt, időt, energiát befektetve, adót fizetve végeznék ezt a tevékenységet. A helyi szabályozás miatt viszont nem jön be adóbevétel, a vendég nincs biztonságban, a lakóközösség pedig nem tudja elérni a tulajdonost.

Megtudjuk: idehaza az airbnb-zők között többségében vannak a magánszemélyek, a lakáskiadás egyfajta keresetkiegészítésül szolgál nekik. Az egyesületben vannak például tanárok, köztisztviselők, akiknek lett egy ingatlanuk, amelynek révén valamivel magasabb színvonalon tudnak élni.

Eljöhet a nagy megbékélés

A rövid távú lakáskiadással kapcsolatos aggályok szép lassan enyhülnek. A problémák 80 százalékát a szállásadók legfeljebb 20 százaléka okozza, ők olyan illegális hoszteleket vagy ifjúsági szállásokat üzemeltetnek, ahol 15-30 ágyat zsúfolnak be egyetlen nagy lakásba, a brit bulituristák pedig ezeket igénybe véve rendszerint kivetkőznek magukból.

A szakember arról is beszámol, hogy bár kezdetben egyes helyeken a lakók fellélegeztek az airbnb-zés és a turizmus összeomlása miatt, az árcsökkenés következtében megjelent a bérlők új köre, amely korábban kiszorult a belső kerületekből. Márpedig egy esetleg rosszul viselkedő turista átlagosan csak három és fél éjszakát töltött el egy lakásban, a rossz albérlőtől viszont akár egy évig sem lehet megszabadulni. „Ma már az önkormányzatokhoz is futnak be olyan lakói panaszok, amelyekben visszasírják a turistákat, mert az albérlők több esetben sokkal elviselhetetlenebbek” – mondja.Schumicky Balázst szembesítjük azzal a váddal is, hogy a turista többet használja az épület infra­struktúráját. „Populista és demagóg álhír, hogy a turista többet használja a társasházat, mint a lakó. Egyszerűen nem igaz. A turista azért jön, hogy megismerje Budapestet, várost lásson, kulturális programokon vegyen részt. A lakásba csak aludni jár. Ráadásul szemetet is kevesebbet termel, alapvetően étteremben eszik, támogatva a helyi gazdaságot. Ezért nem indokolt, hogy a turistáknak kiadott lakások után nagyobb közös költséget kelljen fizetni, hiszen nincs többlethasználat. Ez jogtalan és nonszensz” – húzza alá.

De mit tehet a lakó, ha problémája van a szomszéd lakásban bulizó turistákkal? Mivel az önkormányzatoknak nyilvános adatbázisuk van arról, hogy milyen szálláshely működik egy házban és ki az üzemeltető, ez alapján fel tudják venni vele a kapcsolatot. Ha nincs rajta a listán, akkor valószínűleg illegális a szálláshely, ezt pedig be lehet jelenteni a jegyzőnek, vagy akár a rendőrséget is ki lehet hívni. „Mi a legjobb megoldásban, a zajmérőkben és az együttműködésben bízunk” – jegyzi meg az egyesület elnöke. A zajmérős modell Barcelonában, Európa egyik partifővárosában már bizonyított. Korábban ott is majdnem betiltották az Airbnb-t, de aztán a civil szféra, az önkormányzat és a házigazdák összefogtak, több ezer zajmérőt helyeztek ki a lakásokban, és sikerült megfékezni a panaszokat. Azóta az airbnb-zés támogatott üzleti tevékenységgé vált, és a lakók nyugodt pihenéshez való joga is biztosítva van.

***

A szakember ausztriai multis karrierjét hátrahagyva tért haza a Vállalkozz itthon, fiatal! programban. Az egyszeri, hárommillió forintos vissza nem térítendő támogatással indította el cégét, a szülei és a saját lakásának kiadásával kezdte, majd rájött, hogy a tevékenység elindításában másoknak is tud segíteni. Sokan látták, hogy milyen nagy munkával jár ez, és elkezdték megbízni őt a lakásuk kezelésével, így épült fel a cég. 2016 novemberében megalapította a Magyar Apartmankiadók Egyesületét. „A szállodalobbi mindent elkövetett azért, hogy az akkoriban ellehetetlenülő Uber sorsára juttassa ezt a tevékenységet is – meséli. – Közben rájöttünk, hogy a lakosság a fővárosban nem tud sokat erről a műfajról, hiszen itt nem volt jellemző a vidéken ismert Zimmer frei. Tehát őket, valamint a döntéshozókat és a jogalkotókat is edukálnunk kellett. Hála Istennek, ma már ott tartunk, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség stabil partnerei vagyunk.”

Nyitókép: MTVA / Bizományosi: Jászai Csaba