A Mavir adatszolgáltatásából kiderül, hogy tavaly a hazai villamosenergia-fogyasztók összességében 46,9 terawattóra villamos energiát használtak fel, amely érték mintegy négy százalékkal haladta meg a 2020. évit annak ellenére, hogy 2020 szökőév volt. Egy év alatt a hazai termelés 2, a behozatal mennyisége pedig 9 százalékkal növekedett. Ennek következtében az import éves részaránya 27 százalékra nőtt, ami változatlanul súlyos ellátás- és nemzetbiztonsági kockázatot hordoz. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a 2021-es fogyasztás a 2019-es, koronavírus nélküli évhez képest is csaknem 3 százalékos növekményt jelent.
A valós fogyasztásnövekedés viszont még ennél is nagyobb lehetett a tavalyi évben, hiszen a beépített napelemes háztartási termelőegységek adatai közvetlenül nem jelennek meg a rendszeradatok között. Ráadásul nem is kis tételről van szó, ugyanis 2021. harmadik negyedévének végére e háztartási naperőművek beépített kapacitása már meghaladta az 1000 megawatt értéket.
A rendíthetetlen pillér
A hazai villamosenergia-termelés rendíthetetlen pillére továbbra is a Paksi Atomerőmű volt, hiszen éves szinten közel 16 TWh áramot termelt, amely 47 százalékos részaránynak felel meg. Ez az érték lehetett volna nagyobb is, ám a paksi blokkok teljesítményét több alkalommal azért kellett jelentősen csökkenteni, mert éppen erősen sütött a nap vagy fújt a szél, és a nap- és szélerőművek által termelt áramot kötelezően át kellett venni.
A villamosenergia-import abszolút értéke 2021. december 15-én 16 óra 30 perc környéken érte el éves rekordját, a 3267 MW-ot. Akkor ez a fogyasztás 46 százalékát fedezte, az importarány többször azonban még az 53 százalékot is meghaladta. Ez azt mutatja, hogy a két új paksi blokk által termelt áramra már most is nagy szükség volna, különösen azért, mert az európai villamosenergia-rendszer már jelenleg is kapacitáshiánytól szenved.
Tavaly ismételten paradox helyzettel szembesültünk. A Mavir adatai szerint mintegy 2500 olyan negyedórás időszak volt, amikor a hazai szélerőművek nem erőműként, hanem fogyasztóként viselkedtek, hiszen az önfogyasztásuk (segédberendezések, hozzájuk tartozó infrastruktúra villamos energiával való ellátása) nagyobb volt, mint az aktuális termelésük! A szélerőművek áramigényét ilyenkor jelentős részben „atomáram”, vagyis a Paksi Atomerőműben megtermelt villamos energia fedezte. A hazai szélerőművek az év teljességében sem jeleskedtek, átlagos teljesítményük csak 70 MW volt, miközben a beépített kapacitásuk 325 MW…
A kormányzati ösztönzők hatására folyamatosan növekszik a villamosenergia-rendszerbe betápláló naperőművek száma. November végi adatok szerint a földre telepített napelemparkok beépített kapacitása (vagyis a háztetőkre szerelt napelemeket nem számítva) már csaknem 1783 MW volt! Ezzel kapcsolatban azonban nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a naperőművek termelése napszaktól és időjárástól függően állandóan változik, ami megmutatkozik abban is, hogy tavaly e megújuló energiaforrás teljesítménye a nettó adatok alapján 0 és 1486 MW között folyamatosan ingadozott. Éves átlagteljesítményük értéke csak 270 MW volt, és 13 000 negyedórás időszakban egyáltalán nem tápláltak áramot a hálózatba…
Folyamatos csúcsdöntések
A hazai fogyasztás folyamatos növekedését jelzi az is, hogy újabb és újabb rendszerterhelési csúcsok születtek. 2021. június 24-én 19 óra körül – az előző napok csúcsai után (6660 és 6814 MW) – újabb nyári rendszerterhelési rekord született 6940 MW (15 perces) értéken. Ekkor az elfogyasztott áram több mint 37 százaléka külföldről érkezett, vagyis ha nincs a hat szomszédos országból érkező import, akkor az ország harmadában le kellett volna kapcsolni a teljes áramszolgáltatást, mert az atomenergia ellenzői által favorizált időjárásfüggő megújulók e nyári kora estén sem remekeltek!
2021. december 9-én 16 óra 45 perc körül új, történelmi téli rendszerterhelési csúcs született 7361 MW-os értéken, amelynek jelentős részét, 3046 (!) MW-ot ismét csak behozatalból tudtunk fedezni. Az időjárásfüggő megújulók nulla közeli teljesítményt mutattak fel, miután a téli délutánon már nem sütött a nap, és alig fújt a szél. A szélerőművek elhanyagolható, alig 25 MW-os értékkel szerepeltek, holott 325 MW a beépített teljesítményük. Ez a napnál is világosabban megmutatta, hogy ellátásbiztonságot a megújulókkal nem lehet garantálni, ezért van szükség olyan folyamatosan termelő alaperőművekre, amelyek télen-nyáron, éjjel-nappal képesek az áramtermelésre.
Üdvözlendő, hogy a hazai villamosenergia-rendszerbe egyre több naperőművi kapacitás lép be. Ugyanakkor e bővülő kapacitások alacsonyabb rendszerterhelési időszakokban jelentős hatással vannak az olcsón és klímabarát módon működő Paksi Atomerőmű termelésére is. Ilyenkor ugyanis a nap- és szélerőművek által előállított villamos energia kötelező átvétele arra kényszeríti a Paksi Atomerőművet, hogy bizonyos mértékben csökkentse a teljesítményét, ami klímavédelmi és gazdasági szempontból is káros.
2021. május 9-én a Paksi Atomerőművet például több órán keresztül 340 MW-tal kellett visszaterhelni, mert az időjárás éppen kedvező volt a nap- és szélerőművek számára. Csakhogy a Paksi Atomerőmű 1 kilowattórára jutó egységköltsége a hivatalos adatok szerint 11,4 forint, vagyis ennyiért termeli az áramot, amelyben már benne van a Központi nukleáris pénzügyi alapba a majdani leszerelésre befizetett 25,5 milliárd (közel 1,6 Ft/kWh) forint is. 2021-ben a nap- és szélerőművek átlagos kötelező átvételi átlagára (kát) viszont több mint háromszor ennyi, 37 Ft/kWh volt! Mintegy 5 millió kWh villamos energiát tehát jóval drágábban voltak kénytelenek a fogyasztók megvásárolni, mintha a Paksi Atomerőmű termelte volna. Hasonló esemény pár héttel később, június 13-án ismét megtörtént, akkor 250 MW-tal kellett a paksi hármas blokk teljesítményét csökkenteni…
Mindennek klímavédelmi vonatkozásai is vannak, hiszen az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának legújabb jelentése szerint az atomerőművek zöldebbek a nap- és szélerőműveknél is!
Új év, új csúcsok
Januárban igazi hideg időjárás nem volt, de máris megdőlt a tavalyi abszolút rendszerterhelési csúcs. 2022. január 25-én 17 óra 15 perc körül újabb, történelmi hazai rendszerterhelési rekord született 7396 MW (15 perces) értéken, amelyből az import 2851 MW volt. Az új történelmi csúcs időszakában a Paksi Atomerőmű 2052 MW teljesítmény adott. Még mielőtt egyes ellenzéki politikusok, például Kocsis-Cake Olivio ismételten túlterhelést emlegetnének, érdemes jelezni, hogy ma már a paksi négy blokk névleges teljesítménye a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően nem 2000, hanem közel 2027 MW. Az egyes blokkok hatásfoka a hűtővíz hőmérsékletének függvényében változik. Jelen esetben a hidegebb hűtővíz jobb hatásfokot, és ennek köszönhetően nagyobb teljesítményt biztosított.
A csúcs idején a szén 450 MW, a gáz pedig 1636 MW teljesítményt biztosított. A szélerőműveknek „jó napjuk volt”, hiszen a történelmi csúcs idején 86 MW teljesítményt adtak a rendszerbe a beépített mintegy 325 MW-ból, a naperőművek viszont csak 0,03 MW-ot, miközben az ipari méretű naperőművek beépített teljesítménye már közel 1800 MW-ra tehető. Az egyéb erőművek 320 MW teljesítményt adtak. Összességében az idei január is rekordot hozott, hazánk soha nem fogyasztott annyi villamos energiát, mint ebben a hónapban. Mindezek alapján hazai és uniós szinten sem lehet már tabu, hogy a szabályozást gazdasági, klímavédelmi és műszaki realitáshoz igazítsuk, azaz változtatni kell azon a rendszeren, hogy egy olcsóbb és zöldebb atomerőművet csak azért szabályozzunk vissza, hogy a drágább és kevésbé zöld nap- és szélerőművekben termelt áramot át lehessen venni.