A textilipar már ultramodern fejlesztésekkel igyekszik felvenni a harcot
Elvarratlan szálak
Divatjamúlt már az az elvárás, hogy az egészségügyben használt textil alapanyag kiforrázható legyen a fertőtlenítéshez. A textilipar már ultramodern fejlesztésekkel igyekszik felvenni a harcot a koronavírus-járvánnyal és a klímaváltozással.
Láthatatlan harcosokként az egészségügy szolgálatában állnak a textilipar és a kémia vívmányai. Készültek a H1N1 ellen védő rézmaszkok, vagy éppen olyan anyagok, amelyek hatékonyan felvették a harcot az Ebola-vírussal. Amíg nem érjük el a koronavírussal szembeni megfelelő átoltottságot, addig a megelőzés hatalmas szerepet tölt be a járvány megfékezésében. A textilinnovációkkal foglalkozó fejlesztők és kutatóintézetek százszoros sebességre kapcsoltak a koronavírus-fertőzések felfutásakor, hogy a legkülönbözőbb eljárások segítségével vírusálló és -ölő textíliákat és maszkokat fejlesszenek ki.
Az egészségügyi dolgozók még a hagyományos, teljes védőöltözetet viselve is ötször akkora eséllyel fertőződnek meg, mint mások. A legtöbb fejlesztés azonban nem megy egyik napról a másikra. „Öt évig fejlesztette a HealthTextiles svéd cég azt a szövetet, amely a doublerosenext elnevezésű ruházat alapanyagát is adja. Az ebből készült ruha antibakteriális, antivirális, huszadrészére csökkenti a fertőzés veszélyét más, szabványosított egyéni védőeszközökhöz képest” – magyarázza Bogdánovics Dóra, az egészségügyben, vendéglátásban vagy éppen a szállodaiparban dolgozóknak védő- és formaruhákat kínáló Rose Kft. ügyvezető igazgatója. A koronavírus-járvány pozitív hozadéka, hogy világszerte felismerték: hatalmas lehetőség rejlik a textilipar vívmányaiban. „A pandémia idején az eldobható védőruházat alatt a dolgozók teste egyszerűen befülled. Az antiodor anyagból készült, a keletkező testhőt elvezető kényelmes aláöltözetnek köszönhetően azonban akár 4-5 nap alatt sem keletkezik testszag” – mondja példaként az újításokra. Sajnos járvány idején az is elég, ha egy ápoló egyetlen hajszála kilóg a hajvédő háló alól, mert a vírusok azon is képesek megtelepedni. A védelemhez elég azonban egy innovatív anyagból készült hajpánt. A szakértő szerint nem állnak meg ezek a textilipari fejlesztések egy-egy szektor formaruháinál. „A sportmárkák is nagyon nyitottak az ilyen megoldásokra, hiszen az intelligens szálakból készült szövet alkalmas lehet arra, hogy megakadályozza a sportoló testének túlhevülését.”
A jövő kabátja nem csak divatos, vírusölő is
Itthon is láthattunk példát hasonló fejlesztésre: a fertőző betegségek kórokozói ellen védő impregnálóanyagot fejlesztettek ki nemrég a Pécsi Tudományegyetem kutatói a Rovitex Kft. szakembereivel közösen. Ezek használhatók az egészségügyi és szociális intézményekben, de szállodákban, éttermekben, tömegközlekedésben és a háztartásokban is. Impregnálással dolgoznak, tehát a textília felületére a gyártás során viszik fel a speciális anyagot, ami hosszú időn keresztül hatékonyan véd a különféle bakteriális, vírusos szennyeződésektől, kórokozóktól.
A Zürichi Egyetemen önmagát fertőtlenítő maszkkal rukkoltak elő. Gombnyomásra elektromos impulzus lép interakcióba a maszkon lévő réteggel, amin aktiválódnak a fertőtlenítő hatású ózon- és hidrogén-peroxid-részecskék. A DiOX nevű cég pedig olyan megoldást dolgozott ki, aminek a segítségével a textíliákon lévő szilíciumsók több millió mikroszkopikus tüskéje egyszerűen szétszurkálja a vírus membránját. Az izraeli Sonovia nevű, nanotechnológiával és ultraszonikus megoldásokkal dolgozó, textilinnovátor vállalat által kifejlesztett egyik fegyver a cink-oxid. De a textiliparban az ezüst, a réz és a grafit nanorészecskéi is kedvező tulajdonságokkal bírnak, ha az antibakteriális, vírusellenes hatás a cél. Az ezüstszál, bár közismert és nagy cégek is dolgoznak vele, már egyre kevésbé keresett – mondja Bogdánovics Dóra. „Ha egy ezüstszálas ruhadarabot kimosunk, az ezüst belekerül a szennyvízbe, ami erősen károsítja a környezetet. Ezért a fenntarthatósági szempont miatt már nem is nagyon használják. De hasonló a helyzet az eldobható egészségügyi védőöltözetekkel is: rengeteg hulladék keletkezik belőlük, ez is az oka annak, hogy az antivirális és antibakteriális szövetek felé halad a világ” – állítja a szakértő. A fenntarthatóság pedig prioritást élvez ebben a szegmensben is: a cég visszagyűjti, a svéd partnere pedig újrahasznosítja a visszavett termékeket.
A jövő trendi kabátja nemcsak szép, divatos szabású, de egyben vírusölő is. A svájci HeiQ cég Just5 nevű modellje nem csupán vízálló, de hűti viselőjét, és emellett a vírusoknak is teljesen ellenáll. „Szerintem a piac nagyon más lesz. Öt éven belül a funkcionalitás mindennél szerepet fog játszani, amit csak megveszünk” – így nyilatkozott 2021-ben a cég vezérigazgatója, Carlo Centonze a Wired magazinnak. De a londoni Vollebak cég is előrukkolt már egy igencsak futurisztikus külsejű kabáttal: a Full Metal Jacket anyaga 65 százalékban rézből készült, vírusölő, valamint antibakteriális tulajdonságokkal bír. Ez a fajta szemlélet már az „utcai” divatmárkáknál is egyre nagyobb helyet kap. A PVH csoporthoz tartozó Calvin Klein innovációs és fenntarthatósági vezetője, Evan McCauley szerint a pandémia megváltoztatta azt, hogy az átlagos vásárlók mit várnak el ruháik alapanyagától. „Az emberek azt akarják, hogy mindig jól öltözöttnek és tisztának érezhessék magukat. Azt akarják, hogy az anyagok ellenálljanak a foltoknak, a gyűrődésnek, és hogy többszöri viselés után is friss illatuk legyen” – mondta a Sciessent fejlesztőcégnek adott interjújában. Ők vulkáni hamuval készült anyaggal kezdtek dolgozni, mert az megköti az izzadságmolekulákat, így friss illatot áraszt.
Változik, mit is várunk el a ruhadarabjaink alapanyagaitól – helyesel Bogdánovics Dóra. „Egy teljesen új termék megismertetése a piaccal alapból nagyon tőkeigényes és lassú folyamat. Az embereknek meg kell érteniük, hogy egy póló nem azért kerül 15 ezer forintba, mert hatalmas haszon van rajta, hanem mert jóval drágább az alapanyag.” A szakértő nagyon bizakodó, mert az ő tapasztalatai is egyértelműen azt mutatják, hogy változóban a piac. „Tudatosabbak az emberek. Komfortos, védő ruhadarabokat keresnek. Inkább csak egyet vesznek valamiből, de azt várják el, hogy az igazán jó legyen. Már nem csak az alapján döntenek két termék között, hogy melyik az olcsóbb” – állítja. Ebben a folyamatban pedig kiemeli a gyártók és kereskedők szerepét: elengedhetetlen, hogy ne csak „eladják” az adott terméket, hanem magyarázzák el a vásárlóknak, hogy azzal az alapanyaggal mi történik mondjuk 50 mosás után.
Az új anyagok iránti lelkesedés nem fog lecsengeni a pandémia esetleges végével, hiszen nemcsak a kórházakban, de a tömegközlekedési eszközökön, óvodákban, iskolákban is jó szolgálatot fognak tenni. Már nem kell sokat várnunk arra, hogy az antivirális-antibakteriális ingek vagy pólók a hétköznapok részeivé váljanak. Divattermékeket ugyanúgy lehet ezekből az alapanyagokból készíteni, mint egészségügyben használt formaruhákat. A szakértő a (közel)jövőt a testünket a ránk leselkedő vírusoktól és a klímaváltozás bőrünkön tapasztalható következményeitől óvó, intelligens ruhákban látja, amelyek UV-állóak és védik a testet a túlmelegedéstől is.