A településeken áthaladó teherforgalom növekedésével jár a Budapest–Belgrád-vasútvonal fejlesztése, és ettől tartanak a civilek a Déli Körvasút fejlesztési tervei kapcsán is. A budapesti agglomeráció településein hiába tiltakoztak az ott élő civilek, azt nem tudták elérni, hogy a Budapest–Belgrád-vasút nyomvonalát megváltoztassák. A sínek kettévágják Dunaharasztit, Taksonyt, Dunavarsányt és Délegyházát is. A civil tiltakozást hátráltatta a koronavírus-járvány is, a beruházás pedig megkezdődött: május 1-jétől már le is állt a vonatközlekedés a teljes Budapestet és Kelebiát összekötő vonalon, ahol a felújítás után napi akár 250 szerelvény is áthaladhat. Az utasokat pótlóbuszok szállítják. Az elkövetkező években várhatóan dinamikusan növekvő teherforgalom is áthalad majd a sűrűn lakott agglomerációs településeken, és végül a fővároson is, ami elvileg elkerülhető lenne – a Budapestre érkező teherforgalom nagy része ugyanis tranzitforgalom.

A Budapest–Belgrád-vasútvonal és a fővárosi Déli Körvasút fejlesztését a lakott területeket érintő, az elkövetkező években várhatóan növekvő teherforgalom miatt is kifogásolták civilek Újbudán és az érintett négy agglomerációs településen. Bár a fővárosi és agglomerációs civil csoportok nem közösen léptek fel, van hasonlóság abban, ahogy a helyzetet látják: hangsúlyozzák, hogy nem a személy-és a teherforgalom fejlesztését ellenzik, de azt nem akarják, hogy ez utóbbi sűrűn lakott területeken haladjon át. Ezért a Budapestet elkerülő vasútvonal, a V0 megépítését szorgalmazzák.

 

 

A déli teherforgalmi gyűrű ötletét többször felvetette a kormányzat az elmúlt években, de a terv mindig visszakerült a fiókba. 2022-re ismét napirendre került, és április közepén Palkovics László innovációs és technológiai miniszter konkrét nyomvonalakat mutatott be a sajtónak. Ezen a tájékoztatón már Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója is arra hivatkozott, hogy Budapestet tehermentesítené egy új vasúti korridor, jelenleg ugyanis majdnem minden második tehervonat áthalad a fővároson. A V0 megépítésében látja a garanciát a településeken áthaladó teherforgalom problémájára Bartucz Miklós dunaharaszti civil aktivista is. Mint elmondta: a civil tiltakozás a Budapest–Belgrád-vasútvonal kapcsán akkor kezdődött Dunaharasztiban és a többi érintett településen, amikor ismertté vált, hogy túl kevés alul-, illetve felüljárót terveztek a vasútvonal mentén, ami ellehetetlenítheti a közlekedést, hiszen a felújítás után a Budapest–Belgrád-vonalon a becslések szerint akár 5–7 percenként haladhatnak át vonatok, köztük hosszú tehervonatok.

Miután az átjárók számának növelését célzó kezdeményezéseik kezdetben nem vezettek eredményre, Bartucz Miklós elmondása szerint új javaslatokkal álltak elő. Ekkor kezdeményezték, hogy a vasútvonal kerülje el a településeket, és azzal érveltek: ezzel megspórolható a magas szintű zajvédelem költsége. Végül mégis döntés született a felüljárók számának növeléséről több településen, ami a civil aktivista szerint elégséges intézkedés lenne, ha mellette megvalósul a V0-s vasúti elkerülő is. Ez szerinte megoldaná azt is, hogy a Belgrád felől érkező teherforgalom még az agglomeráció előtt „letérjen”, és ne terhelje a főváros környékét. – Civilekként most az a feladatunk, hogy ezen ígéretek betartására figyeljünk, és szükség esetén számonkérjük a döntéshozóktól, hogy tényleg megvalósulnak-e a vasúti átkelők és a teherforgalmi elkerülő az érintett településeken – mondta a Magyar Hangnak.

Azt, hogy a magyarországi teherforgalom V0 hiányában csak a fővároson haladhat át, leginkább azok az újbudai civilek sínylenék meg, akik évek óta tiltakoznak a Déli Körvasút tervei ellen: pontosan azért, mert ez az egyetlen útvonal, amelyen a tehervonatok áthaladhatnak. Annál is inkább, mert értelmezhető távolságban nincs másik vasúti híd sem a Dunán – a V0 tervének egy új híd is része. A Déli Körvasút, a Budapesti Fejlesztési Központ beruházása a személyforgalomra helyezi a hangsúlyt: arra, hogy jóval sűrűbben járhatnak majd a Budapestet és az agglomerációt összekötő vonatok, és kevésbé arra, amitől a civilek tartanak: hogy a vasútvonal a növekvő teherforgalmat is ki fogja szolgálni. A Déli Körvasút vonala a sűrűn lakott Hamzsabégi–Dombóvári–Sárbogárdi út vonalán, a lakóházak közvetlen közelében halad el.

 

A helyi lakosok szervezete, a Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület (Popék) eddig és ma is a V0 megépítését támogatja: szerintük ez megoldás lehetne arra, hogy ne legyen szükség a vágánybővítésre, amelynek során 6,5 méter felvonulási területet választanának le a közkedvelt Hamzsabégi sétányból és közel 200, 40-50 éves fát vágnának ki. A töltés helyére jóval nagyobb támfal és zajvédő fal épül. A Budapest Fejlesztési Központ hiába ígéri kétezer fa ültetését, és hangsúlyozza a vasúti közlekedés előnyeit, mindez nem győzte meg a civileket, akik bíróságon támadták meg a projekt környezetvédelmi engedélyét, és nyertek: a bíróság számos hiányosságot állapított meg az engedély kapcsán. Többek között azt is, amit a civilek kezdettől kifogásoltak: hogy nem történt alternatívavizsgálat, vagyis nem elemezték, megoldható-e a nagyszabású építkezés nélkül a személyforgalom sűrítése.

A Budapesti Fejlesztési Központnak ismét be kell szereznie az engedélyt, de közleményeikből úgy tűnik, továbbra is három, illetve négy vágányban gondolkodnak. A Magyar Hangnak Tóth Sándor Péter, a Popék elnökségi tagja azt mondta: most is azon az állásponton vannak, hogy az ismét napirenden lévő V0-ás elkerülő lenne a megfelelő megoldás, és nem az, hogy a Déli Körvasút vonalát bővítsék úgy, hogy később elkerülhetetlenül itt bonyolódjon a növekvő teherforgalom.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/19. számában jelent meg május 6-án.