A szokatlanul gyakori és intenzív hőhullámok válnak az „új normálissá”
Hőhullámlovaglás
Az idei szokatlanul gyakori és intenzív hőhullámok válnak az „új normálissá” a világban, ráadásul a nyarak Európában forrósodnak a legerősebb ütemben.
Keresztes Imre
Franciaországban az idén megtapasztalhatták az eddigi legforróbb májust, a júniusi hőség az Ibériai-félszigetről eljutott Olaszországig, a júliusi forróság pedig Spanyolországtól és Portugáliától északra és keletre haladva egészen Lengyelországig ért, szinte egész Nyugat- és Közép-Európát felperzselve. Egyelőre csak Nagy-Britanniában dőlt meg az országos melegrekord, a szigetországban először ment 40 Celsius-fok fölé a hőmérő higanyszála. De a 47 fokos portugáliai vagy a 46 fokos spanyolországi forróság is csak néhány tizeddel maradt el az eddigi legmelegebb értékektől.
Nem jobb a helyzet az USA-ban sem, ahol a 28 szövetségi államban kihirdetett hőségriasztás több mint százmillió embert érintett, a hőmérséklet sok helyen túllépte a bűvös határvonalnak számító három számjegyű értéket, a 100 Fahrenheitet, azaz a 38 Celsius-fokot.
Kína legnépesebb városában, Sanghajban az idén már a harmadik figyelmeztetést adták ki az extrém meleg időjárásra, a hőmérséklet többször is 40 Celsius-fok fölé emelkedett. Az ország keleti és déli tartományait egyszerre veszélyezteti a szárazság és a meleg, a nyugati részeket pedig a gleccserek gyorsabb olvadása miatt az özönvíz. A 40 fok feletti időjárás hatásait – ha nem is magát a 40 fokot – több mint 900 millió ember kénytelen elszenvedni.
Az északi féltekén az idei kitartó hőhullámok tudósok szerint beleillenek az elmúlt évtizedek trendjébe. Az utóbbi fél évszázadban például Észak-Amerikában a gyakoriságuk átlagosan a háromszorosára, az időtartamuk a harmadával, az intenzitásuk (azaz az átlaghőmérséklet egy megadott küszöb feletti értéke) a negyedével nőtt. Ami pedig a hőhullámidény hosszát illeti, az 1960-as évekbeli évi 20 napos átlag 70 napra tolódott ki. Európában a hőhullámok gyakorisága és intenzitása egyes kutatások szerint gyorsabb ütemben nő, mint a bolygó bármely más részén.
A klímaváltozás egyértelműen fő szerepet játszik az okok között, hiszen a Föld átlaghőmérséklete 1,2 Celsius-fokkal magasabb, mint a XIX. század végén volt. A tudósokat meglepte a már tavasszal kezdődött idei irdatlan forróság, hiszen a 2015-ös párizsi klímamegállapodás derűlátó célja is az volt, hogy a bolygó ne melegedjen másfél foknál többel. Márpedig sokak szerint ennél is nagyobb lesz az évszázad végére, a felmelegedést okozó gázok kibocsátása ugyanis nem csökken, az extrém meleg folyamatosan magasabb szintről indul.
Európa nemcsak a felmelegedés, hanem a meteorológiai változások miatt is vált a hőhullámok gócpontjává. Szakértők szerint nincs két egyforma hőhullám, de a kialakulásában általában szerepet játszik a felső légkörben zajló futóáramlat (jet stream) változása, gyengülése. Az idén Portugália partjainál kialakult alacsony légnyomású zóna kettévágta a hűsítő szeleket vagy viharokat hozó futóáramlatot, és egyben beszippantotta a délről érkező forró afrikai levegőt. Aztán ezt átpumpálta északra és keletre – mutatott rá Kai Kornhuber, a Columbia Egyetem kutatója. Egy nemrég közzétett kutatás szerint Európában a hőhullámok utóbbi négy évtizedben megfigyelhető erősödése összefügg a jet stream változásával.
az extrém meleg folyamatosan magasabb szintről indul
Kornhuber szerint nem elhanyagolható tényező, hogy az Északi-sark gyorsabban melegszik az átlagosnál, vagyis csökken a hőmérséklet-különbség az Arktisz és az egyenlítői övezet között. Ez pedig gyengíti a nyári széljárást, így az időjárási rendszerek tartósabbak – például a hőhullám is. A felmelegedés miatt az egyik legfontosabb óceáni áramlat, az atlanti meridionális áramlási rendszer (AMOC) is gyengülni látszik, és a Potsdami Klímakutató Intézet vezető tudósa, Efi Rousi szerint ez ugyancsak kihat az európai légköri áramlatokra, szárazabb nyarakat okozva. Ráadásul az egyre gyakoribb, intenzívebb és melegebb hőhullámok kiszárítják a talajt, így egyre kevésbé hűti a levegőt a napsütés hatására a földben lévő nedvesség elpárolgása.
A hőhullámok erősödésével együtt járnak az egyre súlyosabb erdőtüzek is, amik az idén Európában a szokásosnál korábban kezdődtek. Johann Goldammer, a Globális Tűzfigyelő Központnak (GFMC), az ENSZ tanácsadó testületének vezetője rámutatott, hogy a hőhullámok miatt – kidőlt fák, letört ágak, elszáradt levelek, kiégett rétek formájában – sokkal több éghető anyag halmozódik fel az erdőkben, mint az utóbbi kétezer évben. Így akár egyetlen szikra is óriási katasztrófát okozhat.
Dél-Európában a magas hőmérséklet, az aszály és az erős szél kedvező feltételeket teremt a tüzeknek, és ez látszik az „új normálisnak” – figyelmeztetett Friederike Otto, a londoni Imperial College klímaváltozási intézetének kutatója. Az EU területén az utóbbi öt év volt a legsúlyosabb az erdőtüzek tekintetében, az idei pedig különösen tragikusnak bizonyult. Július közepéig 1900 erdőtűz pusztított – főként Spanyolországban, Portugáliában, Görögországban, Franciaországban –, míg 2006 és 2021 között az átlag 470 volt. Ebben az évben már legalább 450 ezer hektár vált a tűz martalékává, 2006 és 2021 között az átlag július közepéig 110 ezer hektár volt.
Ráadásul a felmelegedés okozta szárazság és forróság következtében az oltás is sokkal nehezebb, úgynevezett „megatüzek” alakulnak ki, amikor a lángok akkorák, hogy szinte megállíthatatlanok. A Kalifornia középső részén múlt pénteken kezdődött Oak (Tölgy) tűz olyan erővel tombol, hogy vasárnap estig több mint hatezer hektárt perzselt fel, és a tűzoltók sehol sem tudták megfékezni. A tűz 16 kilométerre közelítette meg a mamutfenyőiről is híres Yosemite Nemzeti Parkot. Az erdőtüzek is jórészt az emberi tevékenység következményei, ezért szakértők szerint odafigyeléssel, felvilágosítással, hatékonyabb erdőgazdálkodással, a vizet megtartó megoldásokkal, az erdőben a növény- és fafajok keverésével, a tőzeglápok helyrehozatalával sokat lehet tenni. De még a rövid távú erdőtervezések is évtizedek múlva fejtik csak ki kedvező hatásukat – mutatott rá Amila Meskin, az Európai Állami Erdők Társaságának politikai tanácsadója, aki szerint az is baj, hogy az erdészeti szakma sokfelé elvesztette a vonzerejét.