– Meglehetősen aggasztó, ha látszólag minden ok nélkül búgócsiga költözik a fejünkbe, és hol az egyik, hol a másik vagy éppen mindkét fülünkben halljuk a monoton zúgó-búgó hangokat. Mit tehetünk ellene?

– A fülzúgás rendszerint csak rövid ideig, legfeljebb egy-két napig keseríti meg az életünket, és magától elmúlik. Ha tartósabban fennáll, érdemes felkeresni egy fül-orr-gégész szakorvost. Előfordulhat, hogy a fura hangokat az orvos is érzékeli, ennek hátterében általában az izmok ritmikus összehúzódása vagy az erőteljes véráramlás áll. Ezt objektív fülzúgásnak nevezi a szakirodalom. Ám gyakoribb, hogy kizárólag a beteg észleli a zúgó panaszt, és halláscsökkenést is tapasztal.

– A tünet jelentkezésekor azonnal valamilyen komolyabb betegségre gyanakodjunk?

– A fülzúgás és az esetleg azzal járó nagyothallás hátterében gyakran az áll, hogy valamilyen idegen anyag került a hallójáratba. Ez rendszerint víz vagy fülzsír. Ezek szakszerű eltávolítása általában megoldja a problémát. Azt tanácsolom, ha ilyesmire gyanakszunk, akkor is szakorvosra bízzuk a megoldást. A fültisztító pálcika használata rendszerint több bajt okoz, mint amennyit használ. Összetömöríti például a fülzsírt, és végképp nem tud távozni a hallójáratból.

 

– Fiatalok gyakran panaszkodnak, hogy egy-egy hangosabb koncert után egy-két napig olyan érzésük van, mintha víz alatt lennének, és fura búgó, kattogó hangokat hallanak. Mi történik ilyenkor?

– A zajkárosodás, különösen ha tartós, valóban okozhat ilyen panaszokat. Ám a petárdázás intenzív zajhatása is hasonló következményekkel járhat. Emellett a halláskárosodással járó fülzúgás mondhatni szakmai ártalom a zenészek körében vagy olyan embereknél, akik nagy munkahelyi zajnak vannak kitéve. Sok foglalkozásnál éppen ezért kötelező a füldugó használata. A szakorvos azonban ki tudja szűrni azt is, ha a tünet a fül megbetegedésére utal.

– Például középfülgyulladásra?

– Pontosan. Ezt a diagnózist megerősíti az is, ha a fülzúgás mellett hőemelkedés vagy láz jelentkezik. Hasonló tünetekkel járhat a hallójárat gyulladása vagy a fülkürthurut. E megbetegedések mögött rendszerint valamilyen fertőzés áll, amit megfelelő gyógyszerekkel, főként antibiotikumos kezeléssel rövid idő alatt gyógyítani lehet.

– Van, akinél rohamszerűen jelentkezik a fülzúgás, szédüléssel társul, miközben nagyothallást is tapasztal. Ez ok lehet nagyobb ijedségre?

– Ezek a tünetek a Meniére-betegségre utalnak. Ez szintén szakorvosi kezelést igényel, mint ahogyan más, a belső fül vagy a fülben lévő erek károsodását jelző panaszok is.

– Az idősebb betegektől gyakran megkérdezik a fülészeten, nincsenek-e vérnyomásproblémáik. A magas vérnyomás szintén járhat fülzúgással?

– Hogyne. De a fülzúgás nem csak e gondra utalhat. Kísérő tünete lehet a vérszegénységnek, a pajzsmirigy-alulműködésnek vagy akár a szifilisznek is. A fejsérülések, például az agyrázkódás szintén okozhat ilyen panaszokat.

– Vagyis nem elegendő, ha fülzúgás esetén csak a fülészetre látogatunk el.

– A szakorvos dönti el, hogy a fül megbetegedése váltotta-e ki a panaszokat, vagy érdemes további vizsgálatoknak is alávetni magunkat. Egy azonban bizonyos: semmiképpen nem szabad félvállról venni az egy-két napnál tovább tartó fülzúgásos tüneteket.