A Szelíd című filmet április 7-én mutatják be a magyar mozik
Halálközeliállapotok
A testépítésre tette fel az életét a Szelíd című film főhőse, Edina, aki mindent az edzéseknek, a versenyre felkészülésnek rendel alá. Ez az első magyar film, amelyet beválogattak a Sundance Filmfesztivál versenyprogramjába.
Matalin Dóra
„Önmagamat kellett csak adnom. Voltak jelenetek, amikor a rendezők kérésére kicsit másképp kellett viselkednem, de alapvetően végig magamat adtam” – mondja Csonka Eszter világbajnok és többszörös magyar bajnok testépítő, a Szelíd című film egyik főszereplője. Nemes Anna és Csuja László rendezők filmjét április 7-én mutatják be a magyar mozik. Világpremierje a Robert Redford által 1978-ban létrehozott amerikai Sundance Filmfesztiválon volt az év elején, beválogatták a versenyprogramba, ami magyar filmmel még soha nem történt meg.
Végig magamat adtam
A Szelíd nem csak ezért különleges. Mindkét főszereplő amatőr, korábban egyáltalán nem volt filmes tapasztalatuk. Csonka Eszter a testépítő Edinát játssza, Turós György pedig a nő edzőjét és élettársát, Ádámot. Mindent alárendelnek a nő testépítő-karrierjének, az edzésekhez, diétához, versenyekhez igazítják teljes egészében az életüket. A világbajnokságra készülés azonban egyre nagyobb testi, lelki és anyagi terhet ró rájuk. A megfelelő élelmiszerek, táplálékkiegészítők, vitaminok sok pénzbe kerülnek, így Edinának korábban elképzelhetetlen áldozatokat kell hoznia a sikerért.
Csonka Eszter pontosan tudja, mit jelent áldozatot hozni. „Amikor versenyre készültem, minden reggel felálltam az otthoni taposógépemre, és éhgyomorra megcsináltam a kardióedzést. Majd levittem a kutyáimat sétálni, munkába mentem, közben edzettem két órát, megint levittem a kutyákat, és este újra a kardióedzés következett. Ez csak így működik, mindent a cél érdekében” – mesélte. Majd hozzátette, a legutolsó versenyfelkészülése alatt annyira kizsigerelte magát, hogy egyik napról a másikra nem tudott felkelni. „Felhívtam az édesapámat, és megkérdeztem, nagy csalódást okoznék-e, ha most abbahagynám a felkészülést. Azt válaszolta, hogy már régen ezt kellett volna tennem.” Ugyanakkor a testépítés életmentő volt a számára. 17 évesen, mielőtt belekezdett, anorexiával küszködött, saját bevallása szerint a sport hozta vissza az életbe, segített, hogy megalkossa azt a testet, amiben szeret élni.
Ami a szobrásznak egy kupac agyag, a festőnek az üres vászon, az a testépítőnek a saját teste
„Egy színész akármennyire tehetséges, akkor sem tud ennyire más világot megjeleníteni. Ide kell az a 20-30 év tapasztalat, ami a mi szereplőink mögött van, hogy a film igazán emberszagú legyen” – mondja az amatőr szereplőkről a film egyik rendezője, Nemes Anna, akit régóta foglalkoztat a testépítők világa. A Magyar Képzőművészeti Egyetemre járt festő szakra, ahol testépítőnőkről is készített képeket. A festményeket látva Szirtes János képzőművész megkérdezte, miért nem foglalkozik mozgóképpel. Akkor ébredt rá, mennyi mindenről lehetne mesélni a body building világán keresztül. Megosztotta az ötletet Csuja László rendezővel, és elkezdtek a filmterven dolgozni. Közben, amolyan kutatómunkaként, egy dokumentumfilmet is forgatott négy magyar testépítőnőről, így ismerte meg Csonka Esztert. (Szép szörnyeteg címmel a dokumentumfilm is elkészült, ám még bemutatásra vár.)
„Nem gondoltam volna, hogy olyan ember, aki soha nem foglalkozott testépítéssel, aki életében nem vett a kezébe súlyzót, ennyire erősen képes beleélni magát a mi helyzetünkbe. Elképesztő, mennyire eltalálták a testépítés lelki okait, a ténykedésünk mozgatórugóit” – mondja a két rendezőről Turós György. Csonka Eszterhez hasonlóan neki sem volt korábban színészi tapasztalata, edzőként dolgozik és testépítés-fitnesz versenyeken bíráskodik.
A rendezők szerint a testépítés és a képző- vagy a filmművészet világa nem is áll olyan távol egymástól. Nemes Anna úgy véli, ez is művészet, mert a művészet lényege, hogy alakítsanak, változtassanak a dolgokon. Ami a szobrásznak egy kupac agyag, a festőnek az üres vászon, az a testépítőnek a saját teste. Ezt próbálja formálni, és így fejezi ki önmagát, a testét használja mint médiumot. A filmes szerint a body building abból a szempontból is rokonítható a képzőművészethez, hogy ez a sport is erőteljesen az arányokról szól. Csuja László úgy véli, a halálközeliség is közös pont. A művészek azzal a transzcendens igénnyel, hogy legyűrjék a halált, hogy valamiképpen fennmaradjanak, műalkotásokat hoznak létre. Amikor a testépítők elérik a versenyformájukat, a rengeteg edzés, a diéta és a vízmegvonás miatt a végsőkig ki vannak gyúrva és ki vannak száradva. „Ezek halálközeli állapotok. A verseny nemcsak arról szól, hogy bizonyítsák az erejüket, hanem játszanak is a halállal, kifeszítik magukat a végletekig, amivel erőt vesznek a félelmeiken, a szorongásaikon” – magyarázza Csuja.
Az amerikai kritikusok, akik a járvány miatt csak online formában megrendezett Sundance Filmfesztiválon már látták a Szelídet, többnyire méltatták a filmet. Többen Darren Aronofsky amerikai rendező A pankrátor című filmjéhez hasonlították, így a Variety filmes szaklap kritikusa is, aki szerint a film „kritikát fogalmaz meg az elérhetetlen testkép utáni hajszáról, megmutatva, mekkora árat fizet mindezért a lélek, amely a testben lakozik”. Az amerikai Paste magazin szerint a rendezők két lenyűgöző amatőr színészt találtak a filmjükhöz, amelynek óriási szíve van a hatalmas izmok alatt. A Thrillist amerikai online életmódmagazin szerzője a fesztivál legjobb filmjei közé sorolta a Szelídet, mert szerinte „Edina érzelmi és lelki küzdelmeit ugyanolyan gondos odafigyeléssel kezeli, mint fizikai kihívásait”. Csuja László fontosnak tartja elmondani, hogy nemcsak a testépítők világáról akartak mesélni, hanem kitágítva a szépségideál fogalmáról szólni, hogy mennyiféle szépség létezik. „Első blikkre Edina ijesztő lehet egy hétköznapi néző számára, de a film arról is szól, hogyan érted és szereted meg őt, hogyan mászol bele a világába. Mindenki keresse meg a saját útját, hogyan tud otthon lenni, hogyan találja meg a békéjét a saját testében” – fogalmaz.