A szaúdiakat semmi sem hatotta meg
Hordószövetség
A szaúdi–orosz energiapaktum egyelőre ellenáll az ukrán válság okozta kihívásoknak. Az USA nyomásával dacolva Szaúd-Arábia nem növeli az olajtermelést, ami Moszkvának kedvez.
Keresztes Imre
Szaúd-Arábia sokáig nem számított Oroszország szövetségesének, a hidegháború idején az ideológiai szembenállásuk miatt ellenségek voltak. A közeledésre az 1990-es évek eleje után sem került sor, majd 2016-ban a Szaúd-Arábia vezette, 13 tagországot tömörítő Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és a kartellen kívüli Oroszország által összefogott tíz ország a kőolajtermelés szabályozásáról kötött megállapodást. Az OPEC+ néven ismertté vált szövetség erejében sokan nem bíztak – voltak is súrlódások –, de a paktum egyelőre kiállta az eddigi legnagyobb próbáját, az ukrán válságot.
Nem szívesen üzletelnek embargó alatti országokkal
Az OPEC+ a hétvégén újfent megerősítette, hogy ragaszkodik a felhozatali korlátozásokhoz, Szaúd-Arábia pedig kerek perec kijelentette, nem növeli a termelést. Az olaj ára a napokban már megközelítette a hordónkénti száz dollárt, ezért nemrég Joe Biden amerikai elnök telefonon győzködte Szalmán szaúdi királyt a felhozatal fokozására, de az uralkodó nemet mondott, sőt utána nyilatkozatban hangsúlyozta az OPEC+-megállapodás „történelmi szerepét”. A szaúdiakat az sem hatotta meg, hogy Biden két magas rangú küldöttet is Rijádba menesztett, a szaúdi fővárosban tartott nemzetközi energiafórumon pedig Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) feje biztatta a legnagyobb kőolaj-exportáló ország képviselőit. Több elemző sem emlékszik arra, hogy Szaúd-Arábia ennyire nyíltan elutasította volna legfontosabb szövetségese, az USA olajtermelés-növelésre vonatkozó kérését.
Az olaj jegyzésének a koronavírus-járvány első évében, 2020-ban történt összeomlása után – az amerikai könnyűolaj (WTI) ára rövid időre még negatív tartományba is fordult – meghozott napi 10 millió hordós kitermelési korlátozáshoz, illetve annak tavaly augusztusi megújításához mind a szaúdiak, mind az oroszok ragaszkodnak. Az OPEC kulcsszava az óvatosság, vagyis a kvótát csak az ütemterv szerint havonta napi 400 ezer hordóval növelik idén februártól.
Ám szakértők szerint az OPEC+ össztermelése még az önkorlátozás szintjénél is alacsonyabb. Az OPEC+ valós felhozatala napi 1 millió hordóval kevesebb, mint a megengedett mennyiség, ez a globális fogyasztás nagyjából 1 százaléka. Ennek egyik fő oka, hogy a szövetség számos résztvevője nem rendelkezik fölösleges kapacitással. A járvány miatt ugyanis elmaradtak a befektetések és a felújítások, amelyeket a pandémiát megelőző években is visszafogtak az olajpiaci turbulenciák és a klímaválság miatti bizonytalanságok. Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek rendelkezne számottevő pluszkapacitással, de ők sem sietnek kihasználni azt. A szaúdiak jelenleg napi 10 millió hordónyi olajat termelnek ki, a kapacitásuk 12 millió, vagyis még a monarchiának is hónapokig tartana a teljes kihasználtság elérése, ha egymaga akarná teljesíteni az OPEC+ szakaszos termelésfokozását.
Mindez rossz hír Bidennek és zene Vlagyimir Putyin orosz elnök füleinek. Bár az olaj jegyzése e hét elejére átmenetileg visszakúszott a hordónkénti 95 dollár alá, a WTI ára tavaly december eleje óta mintegy 40 százalékkal emelkedett, a globális irányadó Brent típusé pedig hétéves rekordot döntött. Az ukrajnai válság miatt viszont ismét emelkedésnek indult az olajár. Mindez fűti az inflációt, az USA-ban például egy gallon (3,8 liter) benzin ára három és fél dollár körül van, majd’ egy dollárral több, mint egy éve. Ami az idei félidős amerikai kongresszusi választások miatt nem jön jól Bidennek és a demokratáknak.
Oroszország, a világ egyik legnagyobb kőolajtermelője viszont örülhet a nagyobb bevételeknek. De ugyanilyen fontos lehet Putyin számára az is, hogy az Ukrajna esetleges megtámadása miatt beígért nyugati szankciók visszaüthetnek. Ha Oroszország nem is főként az USA-nak és Európának adja el az olaját, a világon felhasznált minden tizedik hordó kőolaj orosz lelőhelyekről származik. Vagyis a világgazdaság egészére kihat a kiesése, tovább drágítva az olajat. A belengetett nyugati szankciók ugyanis nemcsak az orosz szénhidrogén-ágazatot érintenék, hanem a pénzügyi szektort is. Főként ez gátolná az orosz olaj eladását, hiszen a kereskedők nem szívesen üzletelnek embargó alatti országokkal. Szakértők szerint a szóban forgó nyugati korlátozások a világ kőolajkínálatának a 7 százalékát tüntetnék el a piacról.
Az oroszoknak szükségük van az OPEC-re, ahogy Szaúd-Arábiának is az oroszokkal folytatott közös energiapolitikára. Az OPEC+ mögött Putyin és Mohamed szaúdi trónörökös szoros együttműködése áll, márpedig a herceg pária lett Nyugaton Jamal Khashoggi szaúdi újságíró 2018-as brutális meggyilkolása, a nőkkel szembeni jogtiprások és a jemeni polgárháborúban elkövetett szaúdi háborús bűnök miatt. Rijádban továbbra is sértődötten veszik tudomásul, hogy Biden még mindig nem fogadta Mohamedet. A szaúdi diplomácia azért is fordul Oroszország és Kína felé, mert az öbölbeli olajmonarchiák úgy érzik, gyengül az USA közel-keleti biztonsági elkötelezettsége. Szaúd-Arábia és Oroszország tavaly már katonai együttműködési megállapodást is aláírt.
Rijádban ennek ellenére szakmai indokokkal magyarázzák a szokatlan érzéketlenséget. Szaúdi értékelés szerint ugyanis a geopolitikai félelmek miatt magas az olajár, a kereslet-kínálat egyensúlyban van. Sőt az OPEC jelentése azt állította, hogy az idei első negyedévben napi 1,4 millió hordó a kínálati többlet. Ezért a kartell attól tart, hogy a termelés növelése megint olajfelesleget okoz.
A szaúdi óvatosságot egy másik geopolitikai folyamat, az iráni atomalku felújításáról szóló tárgyalás is indokolhatja. Állítólag közel a megállapodás, és ha megszűnnek a Teherán elleni szankciók, akkor – mint azt a kartell jelezte – Iránt is integrálja az OPEC+ megállapodásba. Iránnak vagy 80 millió hordónyi tartaléka halmozódott fel, amit gyorsan a piacra tud önteni, és rövid időn belül napi 1,3 millió hordóval képes növelni jelenlegi termelését, ami épp elég lenne a drágulás megfékezéséhez. Szakértők szerint a megállapodás siettetését az USA részéről éppen a magas olajár, illetve az ukrán válság eldurvulása indokolhatja.
a szaúdiakat az sem hatotta meg, hogy Biden két magas rangú küldöttet is Rijádba menesztett
Ami viszont feltűnően hiányzik a képletből, az az amerikai palaolaj. A nem hagyományos kitermelés tengerentúli forradalma az utóbbi években nemcsak az amerikai felhozatalt vitte csúcsszintekre és tette az USA-t hosszú idő után exportőrré, de korábban az olaj jegyzésére is meghatározó módon hatott. Az oilprice.com szakportál véleménye szerint az amerikai palaolaj-termelés azért nem lőtt ki a jelenlegi magas árak ellenére, mert a termelők most elsősorban nem a korábbi pénzügyi nehézségeiket okozó beruházások fokozására és a termelés felfuttatására, hanem a részvényesek érdekeire figyelnek.
Akárhogy is, a 23 országot tömörítő OPEC+ a globális olajtermelés több mint 44 százalékát adja, és a bizonyított tartalékok 81,5 százalékával rendelkezik. Vagyis a piac befolyásolásában már temetett OPEC az oroszokkal együtt megint meghatározó tényezője a kőolajágazatnak.