A katari focivébé befutói
Edvi László
A huszonkettedik labdarúgó-világbajnokságot 2022 őszén, november 21. és december 18. között rendezik. Természetesen nem őszi körülmények között, hiszen a helyszín a Perzsa-öbölben található kis ország, Katar, ahol az átlaghőmérséklet ilyenkor 20 fok körül van.
A négyhetes tornán harminckét válogatott vesz részt, a selejtezők jelentős része a múlt héten zárult. A szokásoknak megfelelően Katar a rendezési jog elnyerésével automatikusan résztvevője lett a mezőnynek, mint utólag kiderült, ez a válogatott lesz az egyetlen, amely először vesz részt a világbajnokság végjátékában.
A selejtezőkből a négyszeres világbajnok Németország csatlakozott először hozzá. A sorozat közben szövetségi kapitányt váltó Nationalelf nagy meglepetésre elveszített egy mérkőzést (ez száz év alatt harmadszor fordult vele elő vb-selejtezőn), de kétség nem férhetett ahhoz, hogy mosolyogva lesz első. A második helyre a Duisburgban győző Észak-Macedónia futott be, ám a pótselejtezőn elbukott.
Németország kvalifikációja után egy nappal Dánia jutott ki a vb-re. Imponáló teljesítménnyel, a kilencedik meccs hajrájáig gólt sem kapott. Végül a második helyen végző Skócia legyőzte, és pótselejtezőt vívhat majd Ukrajnával, ha a háborús helyzet megengedi. A német és a dán válogatott még októberben kijutott a tornára, és november közepén, az európai selejtezők zárultával újabb nyolc csapat érkezett a harminckettes táblára.
Az uralkodó világbajnok, Franciaország kijutásához kétség sem férhetett. A sorsolás pillanatában és később sem. Érdekes, hogy Ukrajnát egyszer sem tudta legyőzni, de ez nem nagy szenzáció, mert szomszédunk a nyolcból hat meccsen jó volt a döntetlenre. A további kettőt pedig megnyerte, így második lett. Belgium szintén veretlenül, két döntetlennel lépett tovább.
Az első ikszet még tavaly márciusban Csehországban játszotta, a másodikat a zárónapon Walesben. Az a találkozó a hazaiaknak volt csak fontos, mert azzal az egy ponttal a brit csapat megszerezte a második pozíciót. Ám a harmadik helyre szoruló Csehországnak sem kellett szomorkodnia, mert a Nemzetek Ligájából pótselejtezőt érő két hely egyikét ő kapta. A másikat meg Ausztria, de egyikük sem ment sokra a lehetőséggel. Wales még reménykedhet, ő fogadja a skót–ukrán továbbjutóját.
Spanyolország nehezen érvényesítette a papírformát. Elsősorban azért, mert szeptemberben kikapott Svédországban. Ám a skandinávok maguk dobták el az így megszerzett sanszot, mert Görögországban és Georgiában is vereséget szenvedtek. Pótselejtezőre kényszerültek, ahol nyertek Csehország ellen, de alulmaradtak Lengyelországgal szemben. Anglia is – mi ne tudnánk! – magabiztosan masírozott ki Katarba. Magyarország negyedik lett itt, és a második helyet elérő Lengyelország is kijutott a vb-re, mert a pótselejtezőben neki sorsolt első ellenfelét, Oroszországot kizárták, a másodikat, Svédországot pedig legyőzte.
A sorsoláskor mindenki által biztos elsőnek gondolt Hollandia az utolsó napon úgy fogadta Norvégiát, hogy akár harmadik is lehet. Ám vendége Erling Haaland nélkül semmire nem volt képes, csodára várt, és még második sem lett. Törökország futott be oda, de őt Portugália kiütötte a pótselejtezőn.
A horvát–orosz versenyfutás sokáig érdekesen alakult. A dolgukba eleinte még beleszólt két csapat, Horvátország Szlovéniában kapott ki, Oroszország pedig Szlovákiában, de a végén egymás között döntötték el az első helyet. A sorsdöntő, spliti meccsen a szakadó eső miatt játékra alkalmatlan pályán egy óriási potyagól döntött Horvátország javára. Oroszországot pedig még a pótselejtezőkből is kizárták. Ennek mennyire örült Lengyelország – több okból is!
Az előbb felsorolt nyolc válogatott tulajdonképpen a papírformának megfelelően végzett csoportja élén, két helyen viszont meglepetéselsőség született. Portugáliát úgy előzte meg Szerbia, hogy az utolsó játéknapon kettejük találkozóját a 90. percben szerzett Mitrović-góllal megnyerte. Olaszország pedig úgy szorult Svájc mögé, hogy nem szenvedett vereséget, és csak két gólt kapott.
Ám hiába rúghatott játékosa, Jorginho a Svájc elleni mindkét meccsen tizenegyest, mindkettőt kihagyta. Így Svájc mehet a vb-re, Olaszországot pedig a pótselejtezőn hazai pályán legyűrte Észak-Macedónia, így kilenc találkozón kapott három góljával kiesett. Ám legyőzője sem jutott el Katarba, mert vereséget szenvedett Portugáliától, mely saját dolgát jócskán megnehezítve, de ott lesz a vb-n. Ez a tizenkét válogatott megy Európából, és a Wales–Skócia–Ukrajna trióból még egy, de hogy melyikük, az a háború miatt június előtt nem fog kiderülni.
A többi kontinens közül a legnagyobb hagyományokat ápoló Dél-Amerika négy csapatot küldhet Katarba. Ott a legegyszerűbb és a legigazságosabb a rendszer: a tíz nevező mindegyike tizennyolc mérkőzést játszott, és a tabella első négy helyezettje utazhat a vb-re. A várakozásoknak megfelelően a három világbajnoki címet birtokló ország, Brazília, Argentína, Uruguay végzett az első három helyen, a negyedikre némi meglepetésre Ecuador futott be. Ide inkább az előző négy Copa Américából kettőt megnyerő Chilét várta mindenki. Esetleg Kolumbiát. Ez a két ország nem lesz ott a vb-n, az ötödik helyen végző Peru még interkontinentális selejtezőn kijuthat.
Peru a pótvizsgát az ázsiai térség egyik csapata ellen vívja majd, az Egyesült Arab Emírségek–Ausztrália párharc győztesével találkozik. A két válogatott a térség sorozatának végső, kétszer hat csapatos fázisában a csoportjában a harmadik pozícióban végzett, így szerzett jogot – avagy kényszerült? – erre a pluszerőpróbára. A csoportok első két helyezettje, Dél-Korea, Japán, Irán és Szaúd-Arábia automatikusan kvalifikálta magát a világeseményre.
A másik interkontinentális selejtezőt a CONCACAF, vagyis az Észak- és Közép- Amerikát magában foglaló térség végső fázisának negyedikje, Costa Rica vívja az óceániai torna győztesével, Új-Zélanddal. Utóbbi régióból érthetően senki nem kerülhet a világ legjobb harminckét válogatottja közé közvetlenül, de ha sikerül legyőznie Új-Zélandnak Costa Ricát, akkor hadd jöjjön. A CONCACAF utolsó, nyolccsapatos csoportjából az első három, Kanada, Mexikó és az Amerikai Egyesült Államok jutott a vb-re. Vagyis Dél-Amerikához és Ázsiához hasonlóan ott sem történt nagy meglepetés.
Fotó: MTI / EPA / Nusad Szekkajil
Április 1-jén (nem tréfaként, hanem nagyon komolyan) elvégezték a sorsolást, annak ellenére, hogy három hely még kiadó a harminckettes mezőnyben. A sors ügyesen „szortírozott”, nincs egyetlen olyan kvartett sem, ahová három igazán erős csapat került volna. És minden négyesből ketten mennek tovább.
Több mint hét hónappal a nyitó találkozó előtt, úgy tűnik, a rangos válogatottak mosolyogva lesznek túl ezen a fázison, bár senki nem is sejti, mire lesznek képesek az európai nagy bajnokságokban játszók úgy, hogy a vb előtt nyolc-tíz nappal még a klubjukban szerepelnek. Ez adhat némi esélyt a kicsiknek.
Az első, november 21-étől december 2-áig tartó szakaszban talán csak a Mexikó–Lengyelország és a Szerbia–Svájc versenyfutás kínál izgalmat, ezek vesztesein kívül kizártnak tűnik, hogy nagy csapat elbúcsúzzon. Ez viszont azt jelenti, hogy a harmadik héttől szenzációs vb-t látunk majd!
Afrikában viszont voltak, igaz, nem óriásiak. Már a pótselejtező tízcsapatos mezőnyét sem érte el Dél-Afrika és Elefántcsontpart. Aztán az öt oda-vissza vágós párviadalban akadtak nagy drámák. Kamerun a 124. percben született góllal ütötte ki Algériát, Szenegál egy olyan büntetőpárbajban Egyiptomot, ahol a nézők végig lézerrel világítottak a vendégjátékosok szemébe, Ghána pedig idegenben lőtt góljával Nigériát, mely találkozó után a csalódott hazai szurkolók megtámadták a levonuló ghánai játékosokat.
A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség remélhetőleg ez utóbbi két esetben a szankciók mellett dönt, ha már Európában lassan levegőt venni is csak csendben-illedelmesen lehet egy focimeccsen. Az Afrikát illető további két helyet Tunézia és Marokkó szerezte meg.
A svéd Zlatan Ibrahimović, a norvég Erling Haaland, cseh Patrik Schick, az osztrák David Alaba, az olasz Gianluigi Donnarumma, Leonardo Bonucci, Ciro Immobile, Lorenzo Insigne és Jorginho, a chilei Alexis Sánchez és Arturo Vidal, a kolumbiai James Rodríguez, az egyiptomi Mohamed Szaláh – néhány nagy név, aki biztosan nem lesz ott a vb-n.Rossz ország állampolgáraként születtek? Foci szempontjából Haaland biztos, és talán Alaba is. A többiek nem. Válogatottjukkal azonban nem tudták kiharcolni a részvétel lehetőségét. Ennek nemcsak ők, de mi, semleges rajongók is nagy vesztesei vagyunk, ugyanis a mai, csapatjátékot előtérbe helyező világban is az egyéniségekre kíváncsi a szurkolók többsége.Az olasz sztárok különösen sokat veszítettek, hiszen az Európa-bajnok egymás után a második vb-ről marad le. Ez azt jelenti, hogy aki 2014-ben, húsz-huszonkét évesen még nem került be a vb-keretbe, az 2026-ban már öregedő harminckét-harmincnégy évesen aligha fog. A négyszeres világbajnoknál egy generáció legjobbjai úgy fejezik majd be a pályafutásukat, hogy nem jártak a világ legnagyobb focieseményén.
Nyitókép: Reuter Connect