Közhelyes a megállapítás, hogy a politika mindenhova beeszi magát, azaz nincs olyan szegmense az életünknek, ahol ne ütköznénk bele. A napokban azonban két, a politika emberekre gyakorolt hatásait vizsgáló kutatás is napvilágot látott, és mindkettő képes újat mondani a témáról.

Az egyik tanulmányban a Brüsszeli Szabadegyetem két munkatársa a politikai bizalom és a társadalmi helyzet kapcsolatát vizsgálta, és azt találták, hogy minél alacsonyabb jövedelmű valaki, annál kevésbé bízik meg a politikusokban. Thierry Bornand és Olivier Klein a vagyoni helyzet szempontjából Belgium talán leghektikusabb és gazdasági szempontból legproblematikusabb régiójában, a déli, francia nyelvű, 3,6 millió lelkes Vallóniában készítette felmérését. Ebben 1304-en vettek részt, akiket összesen 11 vagyoni kategóriába soroltak, amelyek közül a havi ezer eurónál kevesebbet keresők kerültek a legszegényebb, a havi 7000 eurónál többet keresők a legfelső kalapba.

A két szakember az anómia felől elemezte a politikai bizalom kérdését. Az Émile Durkheim francia szociológus által 1893-ban leírt jelenség egy társadalmi állapot, amelyben a társadalom korábban közös normái és értékei szétesnek vagy eltűnnek. Az anómia átmeneti fázis, amely a társadalmi, gazdasági vagy politikai struktúrák drasztikus és gyors változásának időszakaiban jelentkezik.

A Social Psychological Bulletin című szaklapban publikált belga tanulmány szerint az alacsony társadalmi-gazdasági státuszú emberek több „anómiát” érzékelnek a társadalomban, mint a magasabb jövedelemmel bírók, ami azt is megmagyarázza, hogy a szegényebbek miért bíznak kevésbé a politikában. „A politikai bizalom nem csupán annak értékelése, hogy a politikusok mit tesznek vagy nem. A kérdést az is befolyásolja, hogy az egyének hogyan látják a társadalom egészét. Ha az emberek azt érzékelik, hogy az erkölcsi normák vagy a társadalmi bizalom csődöt mond, akkor a politikai bizalom is hanyatlik” – írják a tanulmány szerzői. „Minél alacsonyabb jövedelemmel bír valaki, annál inkább azt érzi, hogy a társadalom szövete felbomlik. Más szóval, a társadalmi-gazdasági státuszbeli különbség olyan elem, amely egyéni szinten csökkenti a politikai bizalmat, függetlenül a kormány teljesítményétől vagy eredményeitől” – írják. Ezenkívül azt is kimutatták, hogy az „anómia” csekélyebb egymás közötti bizalommal is jár. A szerzők úgy vélik, a szociálpolitikán és az egyenlőtlenségek csökkentésének hatékonyságán múlik, sikerül-e megtörni az ördögi kört, amivel a társadalmi-gazdasági helyzet és az „anómia” közötti összefüggés is csökken.

Az amerikai Houston Egyetemen egy másik kutatásban a politikai hovatartozás és a koronavírus-oltások közötti összefüggéseket vizsgálták. A felmérést tavaly december 22. és március 2. között végezték 2587 texasi és Houston vonzáskörzetében élő személy bevonásával. Az eredmények szerint a magukat konzervatívnak mondó válaszadók haboztak leginkább, hogy beadassák-e maguknak a Covid–19-cel szemben védőoltást, míg a magukat liberálisnak vallók nagyobb valószínűséggel adatták be már akkor a vakcinát és az egyik vagy mindkét emlékeztető oltást. A felmérésben a magukat liberálisnak mondó résztvevők 75,6 százaléka volt teljesen beoltva, a mérsékeltek esetében 60,3, míg a konzervatívoknál 56,6 százalék volt ez az arány.

A 45 év felettiek körében a megkérdezett fehérek között 67,5, az afroamerikaiak körében 61,1, míg a spanyol ajkúak között 60 százalékos volt az oltottak aránya. A szakemberek szerint a kutatás egyik legérdekesebb megfigyelését az influenza- és a koronavírus-oltások kapcsolatáról tették. Ezek szerint azon válaszadók 87 százaléka, akik évente felvették az influenza elleni védőoltásokat, a koronavírus-vakcinákat és emlékeztető oltásokat is beadatták. Ezzel szemben azok 66 százaléka, akik soha nem kaptak influenza elleni védőoltást, nem kérte az első Covid–19-cel szembeni oltást sem.

A kutatók arra is kíváncsiak voltak, milyen anyagi juttatás mellett lennének hajlandók a magukat nem beoltók felvenni a vakcinát. A válaszadók 16 százaléka ingyen is megfontolná a lépést, ám 18 százalék 250, 21 százalék 500, míg 24 százalék csak 750 dollár ellenében oltatná be magát. Ami pedig a tájékozódást illeti, a szakemberek arra is rákérdeztek, hogy a résztvevők mely hírforrásokra hagyatkoztak leginkább. A többség a televíziót jelölte meg a legmegbízhatóbb és leghitelesebb forrásnak: a demokraták 17 százaléka leggyakrabban a CNN-t, a republikánusok 23,4 százaléka pedig a Fox Newst választja. Életkor szerint a fiatalabb, 18 és 44 év közötti válaszadók viszont arról számoltak be, hogy ők inkább az internetre támaszkodnak, míg a 45 éves és idősebb válaszadók maradtak a televíziózásnál.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/28. számában jelent meg július 8-án.