Egyelőre nem tudni, a kormány meghosszabbítja-e az eredeti tervek szerint június végéig élő kamatstop rendelkezést, amely a tavaly október 27-ei szinten rögzíti a rövid kamatperiódusú lakáshitelek kamatait. Arról, hogy júliustól mi vár az adósokra, Orbán Viktor kormányfő nem tudott nyilatkozni a választásokat követő nemzetközi sajtótájékoztatóján, és a két héttel későbbi kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter sem tudott biztosat mondani.

A kérdés azért égető, mert a választásokat megelőző osztogatás – a 25 év alattiak adómentessége, a gyermekes családoknak visszajáró személyi jövedelemadó, illetve a teljes 13. havi nyugdíj – olyan mértékben fosztotta ki a költségvetést, hogy soha nem látott magasságba emelkedett az első negyedév végére a költségvetés hiánya, miközben folyamatosan gyorsul az infláció, ami részben éppen az osztogatások számlájára írható. A pénzromlás lassítására az egyetlen eszköz a kamatemelés, amellyel él is a jegybank, ennek hatására viszont emelkednek a hitelkamatok is, ebben az évben húsvét után már harmadik alkalommal.

A kamatstop esetleges júliusi kivezetése miatt elsősorban az a 470 ezer lakáshiteles aggódhat, akinek változó kamatozású hitelét jelenleg óvja az első félévben érvényes kamatkorlátozás. Számukra az is nagyon kedvező, hogy bankjuk a kamatstop kivezetését követően nem csaphatja hozzá a még hátralévő fizetési kötelezettséghez a január óta elmaradt kamat- és tőketartozást.

 

Ők jellemzően olyan volt devizahitelesek, akik elfogadták a bankjuk által a forintosításkor ajánlott változó kamatozású kölcsönt, és azóta sem váltottak fix kamatozású hitelre.

Rövid távon azok vannak biztonságba közülük, akiknek június vége előtt fordul a szerződésük, mert ők még – a banki hitelek alapját adó – tavaly októberi 2,02 százalékos buborral, illetve az arra rakódó banki kamattal folytathatják a törlesztést, szemben a jelenleg érvényben lévő 6,47 százalékos buborral. Vagyis a szerencsések harmadakkora kamat után fizethetik a havi törlesztőt, mint akik most szerződnek változó kamatozású lakáshitelre. A kamatstop kivezetését követő kamatforduló után azonban előbbieknek is az egekbe emelkedhet a havi törlesztőrészlete, ezért a lehető leggyorsabban érdemes lenne fix kamatozásúra váltani hitelüket.

Hogy hozzávetőlegesen mekkora lehet a havi törlesztőrészlet emelkedése a kamatstop kivezetését követően, arra jó becslést ad a Bankmonitor példája, amelyet a 24.hu idéz. Egy olyan lakáshitel esetében, amelyből még 10 millió forint kifizetése és 10 éves futamidő van hátra, áprilisban forduló kamatperiódusa pedig három hónapos, a kamatfelár – amennyit a bank a buborra rátesz – 3,5 százalékos, a következő a helyzet: jelenleg, azaz a kamatstop idején a havi törlesztőrészlet 108 600 forint, amely június 30. után 131 900 forintra emelkedik majd. A 23 300 forintos pluszteher a havi fizetési kötelezettség több mint 21 százalékos emelkedését jelenti. Amennyiben a futamidő végéig maradna a kamatstop, 2,8 millió forintot takarítana meg az adós.

A kamatemelkedésnek azonban még nincs vége, hiszen a jegybank jelzése szerint a folyamatosan növekvő infláció miatt tovább fog emelkedni a következő hónapokban a kamatkörnyezet. Ha az emelkedés a mostani tempóban folytatódik, akkor hamarosan 7,5–8 százalék is lehet a bubor értéke. Ebben az esetben a példában említett hitel havi törlesztője a következő kamatfordulónál már 140 500 forint lesz, ami 30 900 forintos, azaz csaknem 30 százalékos emelkedést jelent.

Annak, aki szeretne megszabadulni ettől a fenyegetéstől, érdemes megfontolnia, hogy mielőbb fix kamatozásúra váltsa hitelét, mert az idő előrehaladtával egyre szigorúbbak lesznek a hosszabb időre fixált kamatozású hitelek feltételei.

 

A betéti kamatok emelkedése ugyanakkor jelentősen alatta marad a hitelkamatok növekedésének. Döntő többségük alig emelkedett tavaly óta, de még a legjobb betétlekötés is alig 3,55 százalékot fizet, mértéke messze van a hitelkamatoktól. A jelenséget szakértők több dologgal magyarázzák. Egyrészt a bankok közötti verseny nem kellő erőssége okozhatja ezt a lemaradást, más vélekedések szerint a kamatstop relatíve nagy terhet ró a pénzintézetekre, amelyet valamelyest ellensúlyozhatnak azzal, hogy alacsonyan tartják a betéti kamatokat. Végül az is tény, hogy jelenleg egyébként is nagy a bankok likviditása, tehát nincs szükségük pótlólagos forrásokra, így nem ösztönzik magas betéti kamatokkal az ügyfeleket, hogy bankban kössék le forintjaikat.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/18. számában jelent meg április 29-