Pesszimista forgatókönyvvel állt elő az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC). 2022-es jelentésükben azt írják, a globális klímaváltozás súlyosbodásával a jelenleg művelésre alkalmas területek körülbelül egyharmada az évszázad végére művelhetetlenné válik, ezáltal a világ kalóriafogyasztásának közel háromnegyedét adó négy termény, vagyis a kukorica, a rizs, a búza és a szója globális hozama akár 30 százalékkal is visszaeshet. Magyarország számára kifejezetten vészjósló, hogy a kukoricatermesztésben legalább 60, rosszabb esetben 80 százalékos csökkenést prognosztizálnak.

A trópusi országokban már most is szenved a mezőgazdaság a klímaváltozás hatásaitól, de egyes területeken, többek között Kelet-Ázsiában és Észak-Európában nőtt a búza terméshozama a meghosszabbodó tenyészidőszaknak köszönhetően. A Kárpát-medencében azonban inkább a negatív hatások érvényesülnek.

– Nem beszélhetünk stabil melegedésről, elsősorban arról van szó, hogy egyre extrémebb lesz az időjárás, ami már most hatással van a szabadföldi zöldségfélék termesztésére – mondja a Demokratának Antal Gyula, a Syngenta zöldségvetőmag-üzletágvezetője, hozzátéve, hogy a korai vetésű zöldségfélék, mint a borsó, a hagyma, a gyökérzöldségek vetési ideje egyre inkább kitolódik. A tavasz ugyanis később érkezik meg, hiába tapasztalhatunk sokszor már februárban is kellemes meleg időt, ez csalóka.

Nyár eleji havazás

A gazdálkodóknak arra lenne szükségük, hogy biztonsággal el tudják vetni ezeket a zöldségféléket. Azonban egyre tovább fenyeget a megfázás vagy a fagyás veszélye.

 

– Elhúzódik a tél, későn jön a rendkívül rövid, de annál extrémebb tavasz. Ilyenkor még bármikor előfordulhat fagy vagy hóesés; ha az elmúlt évekre visszatekintünk, március második felében és áprilisban volt ilyenre példa – mutat rá az agrárszakember.

Az, hogy esetleg már februárban is pólóra vetkőzhetünk egy-egy hétvégén a napsütésben, nem segít a gazdákon, de az sem, hogy az ősz kitolódik, és novemberben, de akár még decemberben is lehet meleg az időjárás. Ugyanis a fényviszonyok ettől még nem változnak, hamarabb sötétedik, tehát nem tud az egész vegetáció későbbre tolódni. Vagyis lényegesen rövidebb idő alatt kell a gazdáknak megoldaniuk a termelést.

– Kedvelt a hazai görögdinnye, amelynek éppen elnyújtani szeretnék a gazdák a szezonját, ezért a korai ültetésnél különböző trükkökkel, például fátyolfóliás vagy alagutas takarással próbálkoznak, hogy nyár elején már tudjanak érett dinnyét a piacra vinni – mondja Antal Gyula.

Ugyanakkor a tavaszi hideg miatt ez egyre kockázatosabb, a szélsőséges időjárás arra kényszeríti a termelőket, hogy minél később ültessék a dinnyét. És bár elvileg volna lehetőség a termesztés kitolására szeptemberig, a fogyasztási szokások nem teszik lehetővé. A dinnye ugyanis csak nyáron kelendő, ősszel már a sütőtök népszerű.

Borúlátás a Kárpát-medencében

Az IPCC-jelentés arra hívja fel a figyelmet, hogy a globális átlaghőmérséklet 1,5 Celsius-fokos emelkedése esetén az alkalmazkodás és a veszteségek együttesen 63 milliárd dollárba fognak kerülni, míg 3 fokos melegedés esetén a költségek is duplázódnak, 128 milliárd dollárra rúgnak majd. A klímaváltozás erősödésével nemcsak a termelőknek kell egyre többet költeniük alkalmazkodásra, de mivel a növények biológiai korlátai miatt egy ponton túl már képtelenség alkalmazkodni, a becsült költségekből a veszteségek egyre nagyobb szeletet vágnak ki. Ráadásul Antal Gyula szerint Magyarországon meglehetősen borúlátó forgatókönyvvel kell számolnunk.

– A Syngenta eleve azért telepítette Magyarországra a kísérleti nemesítőállomását, mert hazánk a kontinentális klíma szívében fekszik, így nálunk rendkívül szélsőséges az időjárás a mérsékelt égövön belül. Előfordul itt a mediterrán országokra jellemző hőség és az északiakra jellemző hideg egyaránt. Tehát amit itt nemesítenek és működik, jó eséllyel másutt is elültethető – mutat rá a szakértő.

Viszont ez azt is jelenti, hogy a kellemetlen éghajlati változások minket még jobban érintenek, az extremitások gyakoribbak lesznek.

– Az elmúlt télen gyakorlatilag nem volt csapadék, úgy mentünk neki a tavasznak, hogy három-négyszáz milliméter hiányzott a talajból – hívja föl rá a figyelmet Antal Gyula, hozzátéve, az áprilisi hó miatt nem tudni, lesz-e idén kajszibarack; még most szembesülünk azzal, milyen károkat okozott ez a csonthéjasoknál.

Extrém körülményekre nemesíteni

A Syngenta vezetője elmondja, próbálnak ezekre az extrém körülményekre nemesíteni, minél inkább klímarezisztens fajtákkal előállni, de ez nem megy egyik napról a másikra, hosszadalmas, fáradságos, idő- és pénzigényes. A termelők megtehetnék, hogy fűtött üvegházban vagy fóliasátorban védett körülmények között ültetik el kora tavasszal a paradicsomot, paprikát, uborkát, így a hektikus időjárás nem tenné tönkre a termést, csakhogy az irgalmatlanul megugró energiaárak éppen ezt lehetetlenítették el. Ezzel párhuzamosan a járványhelyzet mellékhatásaként az egekbe szöktek a szállítási költségek, tengeri fuvardíjak, ami az importzöldséget, -gyümölcsöt is megdrágítja.

– Egyre kevésbé lesz jellemző, hogy Szenegálból, Brazíliából, több ezer kilométerről érkezzenek hozzánk a zöldségek, sokkal inkább előtérbe fognak kerülni a hazai termékek – véli a szakértő. Élelmiszerhiány, úgy látja, Magyarországon nem lesz, arra viszont fel kell készülni, hogy előtérbe kerül a szezonalitás.

– Kénytelenek leszünk visszatérni ahhoz a világhoz, amikor nem ettünk januártól decemberig friss paradicsomot, paprikát. Télen maradnak a savanyúságok, kora tavasszal jöhet a retek, saláta, aztán ha elkezd érni, a paradicsom és az uborka – mondja Antal Gyula.

Az IPCC szerint az, hogy mekkora változásra kell felkészülnünk, attól függ, milyen gyorsan sikerül mérsékelni a klímaváltozást: minden egyes tized fok melegedéssel súlyosbodnak a hatások, ezért minél hamarabb alacsony kibocsátású, fenntartható pályára kell állítani a gazdaságot, és emellett el kell kezdeni felkészülni az immár elkerülhetetlen változásokra.