– Az Agrármarketing Centrum (AMC) 2013 óta jellemzően a karácsonyi, illetve a farsangi ünnepkörhöz kapcsolódva népszerűsíti a sertéshúsfogyasztást. Miért van erre szükség?
– Szeretnénk, ha folytatódna a tíz éve tartó pozitív tendencia, amely a hazai sertéshús fogyasztásában a kampányaink kezdete óta megfigyelhető. A háztáji tartás leépülésével a 2000-es évek elejétől kezdődően visszaesett a fogyasztás, 2013-ban egy főre már csak 24 kilogramm jutott; ezt tíz év munkájával sikerült fejenként évi 32-33 kilogrammra feltornázni. A növekedést a kampányunk mellett erőteljesen támogatta a sertéshús áfájának öt százalékra való csökkentése 2016-ban, valamint a hazai vásárlóerő dinamikus bővülése is. Egyes fogyasztói csoportban így már nem a mennyiségi, hanem a minőségi sertéshúsfogyasztás-emelésre törekszünk, hiszen ez is képes javítani a szektor jövedelmezőségét, ami létkérdés most, a hektikusan változó piaci körülmények közepette.
– Ezért is népszerűsítik kiemelten a mangalicahúst?
– A mangalica véleményem szerint a magyar mezőgazdaság egyik nagy büszkesége. Mindent képvisel, amire szükségünk van: stabil, családi gazdasági háttér, magas hozzáadott érték, prémium minőségű, egészséges és exportképes termékek. Célunk, hogy a hazai fogyasztók minél szélesebb körben ismerkedjenek meg a mangalicával, és büszkék legyünk a fajtára, hiszen csak a miénk, de egyre többen szeretnének hozzájutni a világpiacon is. Talán kevesen tudják, de az 1990-es évek elején majdnem eltűnt ez a fajta a magyar állattenyésztésből, holott 1833 óta igen nagy ívet futott be, elsősorban a zsír tartósításban betöltött szerepe miatt. Az elektromosság rohamos terjedésével és a hűtőgépek megjelenésével a XX. század derekától elveszítette korábbi pozícióját, helyét átvették a gyorsabban és magasabb húskihozatallal nevelhető fajták. A kilencvenes évektől azonban, néhány tenyésztőnek hála, újra felívelő pályára állt a fajta hazai tartása, ekkor már elsősorban élettani hatásainak és gasztronómiai értékének köszönhetően. Mára arról számolhatunk be, hogy a világ csúcskategóriás éttermeinek étlapján is megtalálhatóak a mangalicából készülő fogások, továbbá a mangalicahús fontos alapanyaga immár a világhírű spanyol és olasz sonkakészítőknek.
– Mitől egyedi minőségű a mangalica húsa?
– A mangalica lassabban gyarapszik, mint a klasszikus fehér sertés, és kétszer-háromszor annyi ideig él. Ezalatt jelentős szalonnaréteget növeszt a bőre alatt, amely az állat élete során beivódik a húsába, gyönyörű márványosságot kölcsönözve neki. Ez ad egyedi pikantériát a húsnak, és ezért keresik a világ számos pontján topkategóriás éttermek séfjei. Zsírja és húsa nagy mennyiségben tartalmaz esszenciális aminosavakat, B-vitaminokat és ásványi anyagokat. A megfelelő konyhatechnológiát alkalmazva ráadásul a koleszterintől sem kell félnünk. Elmondhatjuk, hogy a mangalica fogyasztása változatos étrendbe illesztve jó hatással van az egészségünkre.
– Milyen helyzetben van jelenleg a sertéságazat?
– Az elmúlt három-négy évben soha nem látott, hektikus mozgás jellemzi a világ sertéspiacát, amit alapvetően az afrikai sertéspestis (ASP) vírusa gerjeszt. Kína mint a világ legnagyobb sertéshústermelője és egyben -fogyasztója önmaga képes mozgatni a világpiacot akár állategészségügyi, akár piaci lépéseivel. Jelenleg ott tartunk, hogy a kínai sertésállomány – a korábbi években elszenvedett igen nagy számú kényszervágást követően – gyorsan épül vissza, amire az európai piac nem képes ilyen ütemben reagálni. Európában emiatt kínálati piac van, ami mélyre lökte az élő sertés felvásárlási árát. Ezzel egy időben küzd a szektor a drámai takarmányár-növekedéssel, és további jelentős erőforrásokat igényel az ASP és a Covid–19-járvány elleni védekezés is. Nehéz tehát a helyzet, bízunk abban, hogy a piac mielőbb korrigál, és megszűnik a veszteséghalmozás a szektorban.
– Hogyan segít az agrárkormányzat a sertéstenyésztők helyzetén?
– A közös agrárpolitika és a brüsszeli szabályozás jelentősen korlátozza a tagállami beavatkozási lehetőségeket. Mindezek ellenére a minisztérium, a kamara és az AMC is teljes mellszélességgel ott áll az ágazat szereplői mellett. A sertéstartók januártól állategységenként 500 ezer forintos tehermentes hitelre jogosultak, amely a 150-200 millió forintos összeget is elérheti. Ez a likviditásuk szempontjából létkérdés lehet. Kedvező változás történt továbbá a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben, amely eddig kizárólag a természeti károk enyhítésére nyújtott segítséget, most viszont minden olyan egyéb kár esetében is fizet, amely 30 százalékot meghaladó jövedelemcsökkenést eredményez. A Vidékfejlesztési Program forrásaiból gyakorlatilag folyamatosan pályázhatók a fejlesztési források. Az AMC pedig – ahogy az elmúlt tíz esztendőben mindig – idén is kiemelt erőforrásokat mozgósít a hazai sertéshús és készítményei fogyasztásának ösztönzésére.