A magyar kultúra napja: a vers örök

Forrás: HVG-gyűjtés

ÁBRA

A kortárs magyar kultúra legtekintélyesebb alakjai

Január 22. 1989 óta a magyar kultúra napja. (A korabeli források szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le a Himnusz kéziratát.) Az ünnep alkalmából a kultúra különböző területeire kiterjedő adatgyűjtésünk során a magyar alkotókra, illetve műveikre koncentráltunk.

Jól látszik, hogy a Covid elleni küzdelem is nyomot hagyott például a színházlátogatottsági adatokon, mégsem igaz a cicerói mondás, hogy „háborúban hallgatnak a múzsák”: az első és második járványhullámot elhozó 2020-as évben jelentősen nőtt a magyar szerzők versesköteteinek példányszáma. ¬

ÁBRA

Magyar filmbemutatók és filmnézők

Alföld (Debrecen), Életünk (Szombathely), Forrás (Kecskemét), Hévíz (Hévíz), Jelenkor (Pécs),

Óbudai Anziksz (Bp., III. kerület), Pannonhalmi Szemle (Pannonhalma),

Partium (Vásárosnamény), Séd (Veszprém), Somogy (Kaposvár),

Tempevölgy (Balatonfüred), Tiszatáj (Szeged)

TÁBLÁZAT

A legtöbbször játszott magyar darab*

Néhány idős alkotó

Dávid Katalin (98 éves) Széchenyi-díjas művészettörténész

Fahidi-Pusztai Éva (96 éves) író, holokauszttúlélő

Kurtág György (95 éves) Herder-, illetve Kossuth-díjas zeneszerző

Békés Itala (94 éves) színésznő

Kende Péter (94) társadalomtudós, esszéista

Lator László (94 éves) költő, műfordító

Losonczi Ágnes (93 éves) szociológus, társadalomkutató

Görgey Gábor (92 éves) író, volt kulturális miniszter

Ritoók Zsigmond (92 éves) klasszika-filológus, akadémikus

TÁBLÁZAT

A legtöbb nézőt vonzó magyar színdarab*