Mostohasors?

A magyar felső­oktatásban mindössze hat egyetem nem került alapítványi kézbe – eddig. A Műegyetemen elképzelhető ugyanis a modellváltás.

FAZEKAS ISTVÁN

ABudapesti Corvinus Egyetem 2019. július 1-jétől alapítványi fenntartású magánegyetemmé vált, ez volt az első fecske a magyar felsőoktatás átalakításban. Sőt sokáig azt lehetett hinni, hogy ez lesz a kivétel, ám egy év múlva újabb hat, utána pedig már szinte az összes állami egyetem – a nagy vidéki tudományegyetemeket is beleértve – modellt váltott. A 64 felsőoktatási intézményből mára csupán hat maradt állami fenntartásban: a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem; a Magyar Képzőművészeti Egyetem; a bajai Eötvös József Főiskola; a kormánypárthoz sok szálon kötődő Nemzeti Közszolgálati Egyetem; illetve a két nagy és erős presztízsű fővárosi intézmény, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME); valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE).

A magyar felsőoktatásban tehát egy erősen pluralizált szerkezet alakult ki 24 egyházi, 16 magán-, 6 állami és 21 közalapítványi fenntartású, de szintén magánegyetemmel. Ezek a csökkenő létszámú intézmények versengenek a hallgatókért, s igyekeznek minél jobb oktatókat is csatasorba állítani. „Ha lesz pénzük az egyetemeknek, és azzal önállóan gazdálkodhatnak, akkor meg tudnak szerezni olyan oktatókat, akik miatt vonzó lesz az adott intézmény a magyar és külföldi hallgatók számára” – mondta tavaly nyáron Stumpf István a HVG Diploma különszámának. Ezzel a kormánybiztos fel is hívta a figyelmet arra, hogy bár fennen hangoztatják a modellváltás önkéntességét, az állam nagyon könnyen tud olyan helyzetet teremteni, hogy ne nagyon legyen más választásuk az intézményeknek. Például a pénzcsapok csavargatásával.

a  csökkenő létszámú intézmények versengenek a  hallgatókért

Stumpf ugyan január elején az InfoRádióban büszkén kijelentette, hogy a kormány a nem modellváltó intézmények oktatóinak is garantálta a kétszer 15 százalékos béremelést, ám például az infrastruktúra modernizálására és a sztároktatói fizetések finanszírozására nem biztos, hogy ezeknél is jut majd forrás. Ha pedig az állami egyetemről a jó fizetésért elmennek a professzorok az alapítványiakhoz, akkor magukkal viszik például a kutatási projektjeiket is, és ez súlyos presztízs- és anyagi veszteséget okozhat. Így az állami egyetemek nehéz helyzetbe kerülhetnek a versenyben. Stumpf mindenesetre hangsúlyozta, hogy a kormányzat nyitott arra, hogy – akár a választások után – velük is tárgyalni kezdjen a modellváltásról, ők is pályázhatnak kutatási pénzekre, de az új finanszírozási modellnek nem alanyai.

Lapunk úgy tudja, hogy az ELTE részéről komoly szándék egyelőre nem merült fel a magánosításra, de azt biztosan szeretné elérni az egyetem, hogy a modellváltó intézményekhez hasonlóan velük is kössön az állam hosszabb távon is kiszámítható forrásokat garantáló szerződést. Az ELTE egy sok különböző kart magában foglaló mamut­intézmény, amelynek egyes részeinél – mint például az Informatikai Kar, a Gazdálkodási Kar vagy a TTK – elvileg észszerű lehetne áttérni egy szabadabb gazdálkodásra. Más karoknál viszont, amelyek az ELTE erősségei – gondoljunk csak például a pedagógusképzésre vagy a bölcsészkarra –, nem igazán képzelhető el egy, a piaci működéshez közelítő modell.

a  jelenlegi költségvetési szinten két évig tud működni az  egyetem

Más helyzetben van a BME. Úgy tudjuk, az egyetem vezetése január első napjaiban levelet írt Palkovics Lászlónak a működési nehézségek, a költségvetési támogatások folyamatos csökkenése miatt. Ebben megbeszélést kezdeményeztek a miniszterrel a BME-vel kapcsolatos további tervekről, hangsúlyozva, hogy becslések szerint a jelenlegi költségvetési szinten két évig tud működni az egyetem. Ettől a levéltől függetlenül Palkovics január 15-ére meghívta a BME vezetését Zalaegerszegre, a Zalazone tesztpályára (ennek ügyvezetője a BME korábbi kancellárja, Barta-Eke Gyula) egy szakmai egyeztetésre. A találkozóról az egyetem honlapján van is egy termelési riport jellegű, semmitmondó beszámoló, pedig ott valószínűleg szóba került a modellváltás lehetősége is. Január 10-én ugyanis volt egy vezetői értekezlet, ahol egy forrásunk szerint Kotán Attila kancellár is felszólalt, és azt mondta, hogy a zalai találkozón a gyors modellváltás mellett fog érvelni. Telefonon elértük Kotánt, ám ő ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta. Annyit mondott, hogy minden benne van a honlapon található beszámolóban, ami a nyilvánosságra tartozik.

A parlament ugyan még ülésezik a választások előtt, de már nemigen tűzi napirendre a kérdést, még akkor sem, ha Zalaegerszegen volt is ilyen megállapodás. Ha Orbán Viktornak hívják a kormányfőt április után, akkor jó eséllyel a BME is alapítványosodik. Ha áprilisban az ellenzék kap felhatalmazást a kormányzásra, akkor viszont – decemberben bejelentett oktatási programjuk szerint – felülvizsgálják az egyetemek alapítványi fenntartását, mert „vissza szeretnék állítani a nemzeti kormány demokratikus kontrollját az államilag fenntartott felsőoktatásban”. Hogy ezt pontosan hogyan tudnák megvalósítani, azt nem részletezték. Az Orbán-kormányhoz közeli emberekből, sőt miniszterekből is álló egyetemi kuratóriumok tulajdonjogát ugyanis kétharmados parlamenti többség nélkül nem lesz könnyű megváltoztatni.