Átfogó technológiaváltás előtt állunk, amely egyben korszakváltás is, állítja Lantos Zoltán.
– Átléptünk az adatkorba, az adat lett a legfontosabb erőforrásunk. Egész világunk erre kezd ráépülni, ez lett a technológiai fejlődés alapja.
Mint mondja, döbbenetes az információtechnológia fejlődése, hiszen lényegében számítógépet hordozunk a zsebünkben, a csuklónkon, lassan a szemüvegünkben is. Létrejöttek azok a szuperszámítógépek is, amelyek révén képesek vagyunk nagyon gyorsan elvégezni olyan nagy bonyolultságú számításokat és elemzéseket is, amelyeket eddig sohasem.
Lantos Zoltán példaként a genomszekvenálást, a teljes emberi örökítőanyag leolvasását említi. Mint mondja, ezelőtt húsz évvel ez rendkívül bonyolult és költséges művelet volt. Ma már ez mindössze 600 dollárba kerül, és néhány év múlva az ára legfeljebb 100 dollár lesz. Ez azt jelenti, hogy a genetikai vizsgálat bekerülhet a mindennapi diagnosztikába, attól kezdve megkezdődhet a betegségek hátterének egyénre szabott felderítése. Mint Lantos Zoltán kiemeli, tele vagyunk ilyen és hasonló típusú lehetőségekkel. Mondhatni már ma is mindannyiunknak létezik egy digitális ikertestvére, ami azt jelenti, hogy a különböző adatbázisokban jól kirajzolódik a digitális lenyomatunk. Az adatokból kiolvasható a viselkedésünk, hogyan működik a szervezetünk. Ha az információkat egymással összekötve elemezzük, a mainál lényegesen hatékonyabban tudjuk alkalmazni az orvostudomány, a bio- és nanotechnológia, valamint az idegtudományok fejlődésében rejlő lehetőségeket.
– Akár már öt éven belül megszokott használati eszközök lesznek azok a készülékek, amelyek például figyelmeztetnek rá, hogy kevesebbet alszunk a megszokottnál, ezzel pedig kockáztatjuk, hogy a következő héten néhány kilót felszedünk magunkra – mondja a könyv szerzője. – Hiszen ma már tudjuk, hogy a kialvatlanság, a fáradtság azzal jár, hogy többet eszünk. A sok-sok embertől beérkező adatokból pedig előrejelző algoritmusokat is kifejleszthetünk.
A másik, óriási fejlődés előtt álló területet Lantos Zoltán abban látja, hogy a bio- és nanotechnológia révén képesek leszünk rá, hogy akár sejtszinten beavatkozzunk a szervezet működésébe, leállítva, korrigálva a megindult kóros folyamatokat. A harmadik nagy terület a meghibásodott szervek cseréje, pótlása, ebben a biotechnológia fejlődésének is komoly szerepe lesz. Mindezeknek köszönhetően szerinte 10-30 év múlva elérhetjük, hogy számos ma még rettegett betegség, mint amilyen a rák is, gyógyíthatóvá válik. Hiszen ezeknek az eszközöknek a segítségével időben észrevesszük a kóros folyamatok beindulását, és kidolgozhatjuk a személyre szabott terápiát.
Az órába, mobiltelefonba, akár fülbevalóba rejtett okoseszközök észrevehetetlenek lesznek a környezetünk számára, ugyanakkor hozzásegíthetnek ahhoz, hogy a gyors visszajelzésnek köszönhetően egészségközpontúvá váljon az életünk. Lantos Zoltán szerint ez végső soron azt eredményezheti, hogy az állami egészségpolitika is megváltozzék, a betegségközpontú egészségügy helyét az egészség megőrzése, fenntartása kerülhet a középpontba. Ugyanezek az eszközök hozzásegítenek minket ahhoz, hogy a rólunk felhalmozódott adatok a megfelelő helyre, például a háziorvosunkhoz, vagy éppen a velünk szerződésben álló szolgáltató cégekhez kerüljenek.
A rólunk szóló adatok kezelésétől Lantos Zoltán szerint nem kell megijedni. Magyarországon az uniós előírásoknál is szigorúbb törvény szabályozza ezt a területet, és már ma is központilag gyűjtik az egészségügyi adatainkat. Ennek egyik előnye, hogy nem kell mindenhová magunkkal cipelni a leleteinket, a TAJ-számunk alapján bárhol bele tud nézni egy orvos a „kartonunkba”, ha éppen ott szorulunk segítségre.
Lantos Zoltán szerint, ha tíz év múlva visszatekintünk a húszas évek elejére, csodálkozni fogunk azon, mennyire másként viszonyultunk saját egészségünkhöz, és mennyire megváltoztak a gyógyulás, a gyógyítás feltételei.