A hazai lakóépületek energetikai felújításával évente mintegy 2 milliárd köbméter földgázt lehetne megspórolni – mondta lapunknak Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) éghajlatvédelem- és energiaprogram-vezetője. Ez átlagosan a teljes hazai éves földgázfogyasztás ötödét, az import negyedét jelenti. Ez az adat egyébként az aktuális Nemzeti Energiastratégiában is szerepel, vagyis a kormány is tisztában van a lehetőséggel.
Amennyiben az Eurostat 2020-as adatait nézzük – amikor a magyar gázfelhasználás magasabb, 12 milliárd köbméter volt –, akkor az éves fogyasztás hatodát takaríthattuk volna meg ily módon. Ebből a 12 milliárd köbméterből egyébként mintegy 11,5 milliárd volt az orosz gáz. Vagyis az épületek, lakások energiahatékony felújításával jelentős mértékben csökkenthetjük a szinte totális orosz gázfüggőséget, amely 2010 után, az egymást követő Orbán-kormányok regnálása alatt vált 95 százalékossá.
Amióta Oroszország lerohanta Ukrajnát, prioritássá vált az Európai Unióban, így hazánkban is az orosz energiahordozókról való mihamarabbi leválás. Az Európai Parlament április 7-én már az orosz kőolaj-, földgáz-, szén- és nukleárisüzemanyag-import azonnali, teljes körű embargóját követelte. De már a háború kitörése előtti uniós tervek is az energiatakarékosságra, a fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentésére irányultak.
Idehaza látványos eredményt érhetnénk el már azzal is, ha nem rossz lakásfelújításokra dobjuk ki a pénzt, hanem megfelelően figyelembe vennénk az energiahatékonysági szempontokat.
A Magyar Energia- és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint nálunk a háztartások a legnagyobb energiafogyasztók, a lakóingatlanok az ország teljes energiafelhasználásának 32 százalékát fogyasztják, miközben a környező országokban, például Ausztriában mindössze 23 százalék, Szlovákiában pedig csak 20 százalék ez az arány. A Knauf Insulation szakemberei kiszámolták, hogy a családi házakban felhasznált energia 75 százalékát fűtésre (és egyre nagyobb arányban hűtésre), 12 százalékát a használati meleg víz előállítására, 13 százalékát pedig a ház elektromos berendezéseinek működtetésére és a világításra fordítjuk. A háztartások fűtésének 56 százaléka földgáz alapú, míg 32 százaléka tűzifa.
Az energiahatékonyság növelése a magasba szökő energiaárak miatt is minden eddiginél sürgetőbbé válik, hiszen a valódi megtakarítást az el nem használt energia jelenti. Ez persze nem jelenti azt, hogy mindenki kabátban ücsörögjön a hideg lakásban télen, hanem például azt, hogy az energiapazarló épületeinket átalakítjuk. Lakóépületeink 70 százaléka nem megfelelő ilyen szempontból: a rossz nyílászárók, a korszerűtlen fűtőberendezések és a rosszul vagy egyáltalán nem hőszigetelt homlokzatok mellett a tetőn keresztül is rengeteg energia távozik feleslegesen.
Mindezek miatt alapvető fontosságú az épületfelújítások számának és mélységének növelése Magyarországon is, csak a lakóépületeket tekintve nagyságrendileg évi százezer lakóingatlan energetikai mélyfelújítására lenne szükség – állapítja meg a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) egyik tanulmányában. Sajnos az utóbbi években végrehajtott lakásfelújítások jó része komfort célú, részleges felújítás volt – állapította meg Botár Alexa – pedig igazából a mélyfelújításnak – amelyben a hőszigetelés, a fűtési rendszer korszerűsítése és a nyílászárók cseréje is benne van – lenne értelme, ez ugyanis tartósan 60 százalék feletti megtakarítást hoz.
Az intézet felmérése szerint a következő öt évben 1,4 millió lakás esetében terveznek valamilyen energiahatékonysági felújítást. Ezek a korszerűsítések súlyos milliókba, sőt, tízmilliókba kerülnek majd, és a családok többségének nincs annyi megtakarítása, hogy saját erőből ilyen nagyságrendű beruházásba kezdjen.
Korábban szakértők hatalmas nemzetstratégiai hibának nevezték, hogy az Orbán-kormány a 2014–2020 közötti időszak uniós forrásaiból nem támogatta a lakóépületek energetikai korszerűsítését. Az új költségvetési ciklusban az EU minden eddiginél több uniós forrást nyújt az energiahatékonyságra, és Magyarország figyelmét külön felhívták ennek fontosságára.
Mozgástér tehát van, de a szakértő szerint a hazai uniósforrás-költési tervekben – helyreállítási terv és operatív programok – az épületek, különösen a lakóépületek energetikai felújítására szánt pénzek, eszközök nem elegendők. A jelenlegi szabályozás sem köti energiahatékonysági feltételhez például az állami támogatásokat (csok). – Sokkal átfogóbb, többéves támogatási rendszerre lenne szükség, és az uniós valamint a hazai pénzeket külön az alacsony jövedelmű és külön a közepes jövedelmű háztartásokra kellene célozni. Előbbiek esetében – miután nekik nincs önerejük – 90–95, utóbbiaknál 30–40 százalékos lehetne a vissza nem térítendő támogatás mértéke – vélekedett a szakértő.
A problémákat jól jelzi a jelenleg futó, az EU helyreállítási alapjából és a magyar költségvetésből finanszírozandó, nagy lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázat, amelyre óriási volt a túljelentkezés. Miután a jogállamisági problémák miatt az EU még nem hagyta jóvá hazánk helyreállítási tervét, és az uniós pénz egyelőre nem jön, a választások előtt a kormány nem kockáztathatta meg, hogy felfüggessze a 201 milliárd forint keretű programot, így azt a megoldást választották, hogy gyakorlatilag minden jogosult pályázó megkaphatja az igényelt forrást. Ehhez felhígították a pályázati feltételeket és eltörölték azokat a plusz pontokat, melyeket az kaphatott, aki például hátrányos helyzetű járásban tervezte a beruházást. Pedig korábban ezzel kívánta elérni a kiíró a pályázat célzottságát, azt, hogy valóban az inkább rászoruló családok kapják meg a 100 százalékos támogatást kínáló pénzeket.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/16. számában jelent meg április 14-én.