Hibajavító

Kamatcsökkentést hirdettek lakáshiteleikre a kormánykedvenc üzletemberekhez köthető Magyar Bankholding tagjai, holott a piaci trend éppen ellentétes ezzel. A jó ajánlatok a gazdagoknak szólnak.

REVICZKY ZSOLT

Gyenis Ágnes

Első hallásra meglepő, hogy júniustól olcsóbb lakáshiteleket kínál a Magyar Bankholding két tagja, az MKB és a Takarékbank: egyes, tipikusnak ítélt konstrukcióknál 0,6 százalékpontos kamatcsökkentést hajtottak végre. Történetesen éppen akkor, amikor a Magyar Nemzeti Bank újfent emelte az alapkamatot, reagálva a fokozódó inflációs nyomásra. És nem sokkal annak bejelentése után, hogy a kormány – épp a kamatnyereségen kereshető állítólagos extraprofit okán – az idén 250 milliárd forintnyi különadót szed be a magyarországi bankoktól, megtöbbszörözve az eddigi évi 60 milliárdot. A közgazdasági logika szerint ilyenkor pont a hitelkamatok emelése lenne a logikus lépés. A hungarikumok sorába lépett pénzpiaci képződmény, a Bankholding viszont azt üzeni, hogy nemcsak az e konzervatív szektorban szokatlan, átláthatatlan tulajdonosi struktúrájával, hanem az árazási politikájával is szembemegy a főárammal. A hivatalos indoklás szerint az unortodox döntés azért született, hogy „ellensúlyozzák a hitelfelvételi kedv várható csökkenését”.

Kiugróan jó árat azonban csak az kap tőlük, aki legalább havi 600 ezer forint jövedelmet csorgat be hozzájuk. Mint Argyelán József, a Bankmonitor elemzője kiszámolta, e módos ügyfelek az MKB-tól 6,63, a Takarékbanktól 6,74 százalékos teljeshiteldíj-mutató (thm) mellett vehetnek fel 30 millió forintos lakáshitelt húsz évre, tíz évre rögzített kamattal. A többi bank 6,9–8,3 százalékért adja ugyanezt. S hogy ez mennyit számít, az abból is látszik, hogy az ezt a kölcsönt ennyi időre a harmadik legolcsóbban kínáló UniCredit gazdag ügyfele összesen 1,2 millió forinttal többet fizet vissza, mint az MKB-é. Közben az átlagos adós, aki 15 millió forint hitelt vesz föl használt lakásra ugyancsak húsz évre, egy évtizedre fixált kamattal, nem jár ilyen jól. Ha egyedülálló, és a KSH által márciusra kimutatott 273 700 forintos mediánbért keresi, 7 százalék feletti thm mellett kapja csak meg a kölcsönt, igaz, még így is a legolcsóbban a piacon. Ha viszont egy külön-külön hasonló jövedelmű házaspárról van szó, már nem a holdingtagok ajánlata a legjobb, hanem a 7 százalék alatti hitelt is nyújtó UniCredité.

A lakáshitelek jelenlegi kondíciói nem tarthatók fenn

Eddig az MKB és a Takarékbank egyáltalán nem tartozott a legolcsóbban hitelezők közé, sőt egy április 19-ei kamatemelés után majdnem a legdrágábbak voltak. A mostani látványos leárazás a korábbi erőteljes emelés kevésbé erőteljes korrekciója – vélekedik egy banki szakember. Azt pedig még a Bankholding is kimutatta a HVG kérdéseire adott válaszában, hogy a rendkívül előnyös, akár 6,4 százalékos kamattal felvehető akciós, minősített fogyasztóbarát hiteleik a kivételek, a többieknél a kamat – és főleg a thm – inkább 7,5–8,5 százalék között van, amivel a piaci középmezőnybe tartoznak.

A hangzatos kamatcsökkentés motivációja az ügyfélszerzés, a növekedés, ami szükséges ahhoz, hogy fenntartsák a kormányhoz közel álló vállalkozások intenzív hitelezését. Valamelyest már előre is léptek ebben, miután az MKB veheti meg a csődbe ment Sberbank 330 milliárd forintnyi hitelállományát. S amint most a HVG-nek írták, „lényegében arról van szó, hogy a kedvezőbb piaci pozíció elérése s ezáltal több ügyfél és nagyobb volumenű ügyletek bevonzása reményében csökkenti a két bank bizonyos esetekben a hitelkamatot. A nagyobb portfólió megfelelő kompenzációt jelenthet az alacsonyabb árazásra, mivel a hitelnyújtás költségei arányaiban kevésbé emelkednek, mint a bővülésből tervezett bevételek.” A mindennapi ügyfél viszont pont azzal a leegyszerűsített logikával gondolkodik, amivel a kormány is érvel: a bankok halálra keresik magukat a hitelkamatokon, hiszen a betétekre közben alig fizetnek valamit. A jegybank statisztikái szerint a lakossági pénzekre átlagosan még egy százalékot sem. Épp a Bankholding friss kutatásából derül ki, hogy az ügyfelek 52 százaléka folyószámlán, kamatmentesen tartja a pénzét; a legjobb esetben is csak 4-5 százalék körüli betéti kamatokért nem mozdítja meg.

„Rövid távon valóban nagyot nyerünk az alacsony betéti kamatokon, de ez nem változtat azon, hogy a lakáshitelek jelenlegi kondíciói nem tarthatók fenn” – tesz meghökkentő kijelentést egy bankigazgató. Szerinte ugyanis a banki matek jobban jön ki, ha az MNB által kínált egyhetes, legutóbb 6,75 százalékon meghirdetett betétbe vagy állampapírokba teszik a forrásaikat, mint ha vállalnák a számukra macerás és kockázatosabb lakáshitelezést. Ugyanakkor az is igaz, hogy ha szűkíteni tudnák a kamatrésüket, akkor a leendő különadó alapja is kisebb lenne, bár a számítás részletei még nem ismertek. A Magyar Bankszövetség pénteki, a legújabb bankadót ellenző közleményében azt fejtegeti, hogy „a bankszektor a legkedvezőbb üzleti környezetben is egy számjegyű tőkearányos nyereséget ért el (…) azaz a versengő, sokszereplős bankszektorban extraprofit nem keletkezhet”. Hozzátették: ha a kormány külön megsarcolja a magyarországi bankokat, azzal „egyenlőtlen előnyhöz juttatják a határon átnyúló szolgáltatásokat kínáló külföldi cégeket”.

A bankok halálra keresik magukat a hitelkamatokon, mert a betétekre alig fizetnek valamit

Az egymásnak ellentmondó szempontok eredőjeként a nyár folyamán a lakáshitelek kamata 8-9 százalékra, a thm pedig még feljebb futhat fel – mérlegelik a helyzetet a HVG által megkérdezett bankárok. Hozzászámítva az MNB szerint már jócskán túlértékelt ingatlanárakat, a lakáshitelpiac növekedése óhatatlanul lelassul. Ennek hatásai alól a Bankholding sem tudja kivonni magát, ehhez a mostani, az adósoknak csak bizonyos köreit vonzó akciója kevés. A HVG információi szerint az MNB elemzői a lakáshitelek állományának tavalyi, 15 százalékos bővülése után az idén csak 5 százaléknyi hízást, nagyjából 1100 milliárdnyi új kihelyezést várnak. S abból is 300 milliárd forint a maximum 2,5 százalékos kamatú MNB-s zöldhitel, amire már nem fogadnak be további kérelmeket a bankok. „Új családi házra vettük volna fel a maximális 70 milliót körülbelül havi 350 ezer forintos teherrel, egy piaci hitel törlesztése viszont majdnem félmillió lenne, így egyelőre albérletben maradunk” – jellemezte saját szemszögéből a viszonyok megváltozását egy szülés előtt álló kismama.

Az ügyfelek érdeklődését vélhetően az új, rugalmas konstrukciók megjelenése keltheti fel. Az OTP-nek például egyetemisták javasoltak egy olyan megoldást, ami figyelembe veszi a lakásvásárlás utáni extra kiadásokat – mondja Kormos Zoltán, a bank egyik igazgatója. Az első évben a tőkét még nem kell törleszteni, cserébe persze később az átlagosnál magasabbak lesznek a részletek. Eddig sokan a drágább személyi kölcsönökkel kényszerültek átvészelni ezt az időszakot, ám az MNB előírásai szerint a bankok még a fizetőképes ügyfeleknek is csak korlátozottan engedhetik meg a túlzott eladósodást.