– Mai grafikonunkon a közfoglalkoztatottak számának havi átlaga látható. Ki számít közfoglalkoztatottnak?

– Akik a közfoglalkoztatási programban részt vesznek. A közfoglalkoztatás speciális munkaviszony, amely elősegíti, hogy a munkaerőpiacról valamilyen okból kiszorult inaktívak sikeresen bekerüljenek, illetve a munkanélküliek visszakerüljenek a foglalkoztatásba. A közfoglalkoztatók a központi költségvetésből támogatást kaphatnak annak fejében, hogy átmeneti munkalehetőséget nyújtanak hosszú ideje sikertelenül állást keresőknek. A közfoglalkoztatók legnagyobb része települési önkormányzat.

– A forrásokra kinél kell pályáznia az önkormányzatnak?

– A belügyminisztériumnál, ott van erre költségvetési keret.

 

– Milyen a tipikus pályázó település?

– Olyan, ahol nagyon kevés a munkalehetőség. Többnyire az ország keleti részén, de a Dunántúlon is vannak ilyenek, Baranyában, Somogyban például. Egy ideje már csak hátrányos foglalkoztatási helyzetű települések önkormányzatai számára van nyitva a lehetőség, mert ma az ország nagy részén inkább a munkaerőhiány a jellemző, nem a munkalehetőség hiánya.

– Mi a program célja?

– Az egész programnak az a célja, hogy ahol csak lehet, próbáljuk meg az aktív korú embereket a segélyezés jelentette szűkös megélhetésből a munkaerőpiacra bevonni. Korábban akik évtizedeken keresztül segélyekből éltek, erre be is rendezkedtek, az életvitelük, a mentalitásuk is ehhez alkalmazkodott, és el sem tudták képzelni, hogy ők valaha is rendes munkát kaphatnak. Őket igyekezett ebből a helyzetükből kimozdítani a program. Nemcsak munkát kaptak, hanem különböző képzésekben is részt kellett venniük.

– Hogyan aránylik a közfoglalkoztatotti fizetés a segélyekhez?

– Mindenképpen magasabb, hogy legyen miért fölkelni reggel, elmenni munkába, elvégezni a feladatot. De a minimálbér alatt marad, hogy megérje átmenni a rendes foglalkoztatásba. A KSH szerint 2020-ban a közfoglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 81 800 forint volt havonta, amikor a minimálbér 161 ezer.

– Munkavállalóként hogyan kerül be az ember ebbe a rendszerbe?

– Jelentkezni is lehet, de az önkormányzat is megkeresi az érintetteket. Fontos tudni, hogy ezeknek a munkáknak az elvégzésére valóban szüksége van az önkormányzatnak. Arra is volt példa, hogy az ambiciózus polgármester maga teremtett munkahelyet, például zöldséget termeltek a helyi óvoda, iskola konyhájára. Sokan később szociális szövetkezetté alakultak, és az már normál foglalkoztatás.

– Mennyi a munkaidő?

– A heti negyvenórás, teljes munkaidőtől a különféle részidőkig változó. Olyanokról volt szó, akik évtizedek óta nem dolgoztak, sokuktól rögtön teljes munkaidős teljesítést elvárni nem lehetett.

– Biztosítási jogviszonyt létrehoz a közfoglalkoztatás?

– Természetesen.

– Nézzük a grafikont. Mit olvashatunk le róla?

– Közfoglalkoztatás 2010 előtt is volt, bár eléggé alacsony hatékonysággal, kevesen tudtak átmenni az elsődleges munkaerőpiacra. Az emberek gyakran csak addig maradtak benne, amíg újra jogosultak nem lettek valamilyen segélyre. E kettő között ingáztak.

– 2008-tól növekedést látunk. Mi áll ennek a hátterében?

– 2008-ban olyan döntés született, hogy a közfoglalkoztatásba próbálják átirányítani a munkanélkülieket, különösen olyan településeken, ahol a válság következtében bezárt a meghatározó munkaadó. A 2010-es kormányváltás után majdnem üres volt az államkassza, ezért a 2011-es csökkenés.

– Onnan viszont egyenletes emelkedést látunk.

– Koncepcionális váltás következett be, az lett a cél, hogy az egész rendszer az elsődleges munkaerőpiac felé nyíló kapu legyen. Erre teremtették meg az akkoriban évről évre bővülő költségvetési forrást. A csúcsot, mint látható, 2016-ban értük el. Ettől az évtől az elsődleges és a közfoglalkoztatási görbe kettévált, az előző tovább emelkedett, az utóbbi süllyedni kezdett.

– Miért?

– Bővült a gazdaság, jelentősen nőtt a munkaerőigény, egyre többen átléptek az elsődleges munkaerőpiacra. Fontos tény, hogy 2020-ban már járvány volt, az emberek mégsem estek ki a foglalkoztatásból, még a legalacsonyabb végzettségűek sem, akiket korábban a közfoglalkoztatás nagy számban alkalmazott. Bennük ugyanis addigra kialakultak azok a készségek, amik bent tartották őket a rendes munkahelyeken. Magyarán megtanultak dolgozónak lenni.

– Ebből a szempontból van-e kimutatás a romákról?

– Külön kimutatás nem készül, de az teljesen nyilvánvaló, hogy a foglalkoztatásban az alacsony iskolai végzettségűek körében nem tudott volna ilyen jelentős javulás bekövetkezni, ha a romák nagy számban nem állnak munkába. Végül hadd hívjam fel a figyelmet egy adatra. Az intenzív kormányzati munka eredményeképpen 2010-től máig úgy nőtt közel egymillióval a munkahelyek száma, hogy a közfoglalkoztatottak száma lényegében majdnem visszacsökkent a kiinduló helyzetbe.