A kormányzati megszorítások elérték a kultúrát is: veszélybe kerülhetnek az olyan látványos presztízsberuházások, mint a Liget-projekt vagy Demeter Szilárd popcentruma.

Lesznek még beruházások, de nem most – fogalmazott Csák János kulturális és innovációs miniszter június 21-ei bemutatkozó beszélgetésén. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) szervezte esten a frissen kinevezett tárcavezető – konkrétumok nélkül ugyan, de – kimondta azt, amit jó ideje sejteni lehetett: a kormány a gazdasági helyzetre tekintettel leállítja a nagy kulturális beruházásokat. Ezzel rövid távon akár több száz milliárd forintot is megtakaríthat, a projektek jövője azonban a halasztással kellően bizonytalanná válik ahhoz, hogy a döntés az egyes tervek végét jelentse. Összeszedtük, mi minden eshet áldozatul a megszorításoknak.

„Április 3-án a magyar emberek megerősítettek minket abban, hogy jól tettük, hogy megcsináltuk, és úgy gondolják, hogy még, még, még” – mondta Orbán Viktor a Néprajzi Múzeum már említett megnyitóján, a Liget-projekt sikerére utalva. A miniszterelnök (szövegírója) szokásához híven ügyesen fogalmazott, amikor a „még, még, még” felkiáltást a közönségnek tulajdonította, így a kulturális beruházások leállításakor sem kérhetjük számon kijelentését.

Mivel a miniszter általános filozófiai igazságokba csomagolt előadásában alig hangzott el konkrétum, a kevés egyértelmű célzás különös jelentőséggel bírhat. Nem véletlen talán, hogy Csák éppen a Néprajzi Múzeumot említette név szerint. A május elején, Orbán Viktor jelenlétében átadott épület a Liget-projekt egyik legfontosabb elemeként készült el, a Városliget múzeumi negyeddé alakítása – amelyet a kormány előszeretettel emleget „Európa legnagyobb kulturális beruházásaként” – pedig komoly anyagi ráfordítást igényelt már eddig is, és az építőipari árrobbanás miatt a becsült végösszeg jelentősen megnőhet. Korábban a beruházást irányító Városliget Zrt. rendszeresen beszámolt az aktuális kiadásokról, ám mióta elérték a 300 milliárd forintot, mellőzik a tájékoztatást.

 

A park átalakításának középpontjában kezdetektől fogva a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) új épülete állt. Az időközben elbontott Petőfi Csarnok helyére, Pritzker-díjas japán sztárépítészek tervezte légies monstrumot a múzeumi negyed ékkövének szánták, ennek megfelelően alakult a költségvetése is. Az eredetileg 26 milliárdra becsült épület ára előbb 48 milliárdra emelkedett, 2020 nyarán pedig már 73 milliárddal számolt a Városliget Zrt. Anélkül ugrott tehát majdnem a háromszorosára az összeg, hogy egyetlen kapavágást ejtettek volna a területen, a múzeumnak így minden esélye megvan rá, hogy már a rajt előtt elbukjon.

„Egy ekkora beruházás, mint az új Közlekedési Múzeum, nyilván nincs könnyű helyzetben most, amikor a háború és az infláció miatt az egész világ gazdasági nehézségek elé néz” – mondta egy június 20-ai kiállításmegnyitón Vitézy Dávid, az intézmény főigazgatója (aki államtitkári kinevezése miatt hamarosan leköszön posztjáról). Ha az óvatos előrejelzést Csák János egy nappal későbbi megjegyzésére reagáltatjuk, nagyjából képet kaphatunk a Kőbányára tervezett új múzeumi komplexum jövőjéről. A Városligetből – a lebontott Pfaff Ferenc-féle, a millenniumi kiállításra épített Közlekedésügyi Csarnokból – az egykori Északi Járműjavító megújuló, a látványtervek szerint egy lebegő pályaudvart idéző csarnokaiba költöző Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum (MMKM) hasonló sorsra juthat, mint az MNG.

Ez különösen annak fényében tűnhet szomorú fordulatnak, hogy a múzeum március végén, az országgyűlési választások hetében kapta meg az építési engedélyt. A futurisztikus csarnokot a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda tervezi 7,8 milliárd forintért. Vitézy Dávid három hónapja még arról beszélt, hogy az utolsó fázisába lépett a folyamat, már a kiviteli terveket készítik, 2023 elején pedig kiírhatják a pályázatot az építési munkálatokra. A kivitelezés összege egyelőre nem ismert, de aligha okozna meglepetést, ha a rendkívül látványos létesítmény költségvetése megközelítené az MNG új épületéét.

Vélhetően más árkategóriában mozog, jelentőségét illetően azonban nem elhanyagolható a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) új épülete, amelyet, bár 2020 júniusában nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított a kormány, ugyancsak utolérhet a beruházásstop. A Városliget fasor és Bajza utca sarkán álló telekre, az egykori BM Kórház (korábban Korvin Ottó Kórház) helyére tervezett komplexumra 2021 szeptemberében írt ki pályázatot az építészeti központot fenntartó Magyar Művészeti Akadémia (MMA). A tenderre összesen 36 pályamű érkezett, a zsűri azonban nem talált olyan munkát, amely „egyértelműen és általánosságban jó megoldást kínált volna a kiírásban megfogalmazott, komplex problémakörre”. Az építészetnek szentelt múzeum egyelőre tehát még papíron sem létezik, ami aligha javítja az esélyeit.

A terület Bajza utca felé eső részén ugyanakkor elkészült a Pécsi Eszter és Fischer József tervei alapján épült, 1936-ban átadott modernista Walter Rózsi-villa rekonstrukciója. Az erősen leromlott állapotú ház felújítása az elmúlt évek egyik legörömtelibb fejleménye volt. Miközben a kormány által módszeresen felszámolt örökségvédelem hiányában a kormányközeli ingatlanfejlesztők egymás után rombolják le a főváros jelentős modern épületeit, a Bajza utcai villa úgy nyerte vissza régi arcát, hogy korszerű kiállítóhelyként az aktuális elvárásoknak is tökéletesen megfelel. A hagyományőrzés és a tradíciókra való reflexió egysége pozitív üzenetet hordoz, félő azonban, hogy a példaértékű rekonstrukció jó ideig magányosan hirdeti majd a kulturális örökség megőrzésének fontosságát.

 

A fentiekhez képest már szinte lábjegyzetnek tűnik, mégsem feledkezhetünk el az Iparművészeti Múzeumról (IMM) sem, amely lassan öt éve zárva tart az épület rekonstrukciója és kibővítése miatt. Mivel a Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezte, Üllői úti szecessziós palota munkálatai különféle okok miatt a mai napig nem kezdődtek el, az eredetileg 2020-ra ígért átadóra akár a következő évtizedig is várhatunk. Nem könnyíti meg a múzeum helyzetét, hogy a kormány már eddig sem rajongott a felújítás ötletéért, és különösen nem az IMM gazdálkodásáért, erről árulkodik legalábbis, hogy folyamatosan visszatartották, majd többször is visszavonták a beruházáshoz elengedhetetlen állami támogatást. Ennek fényében az IMM a megszorítások legkönnyebb áldozatának tűnik.

Lényegesen fajsúlyosabbak a magyar kulturális életet évek óta meghatározó Demeter Szilárd projektjei, amelyek azonban az ötletgazda személye ellenére elbukhatják az állami (közpénz-) milliárdokat. Egy tavaly júniusi kormányhatározat értelmében a bő 600 millió forintos alaptőkével induló Magyar Kultúráért Alapítvány (MKA) – a Demeter vezette csúcs szerv, a Petőfi Kulturális Ügynökség vagyonkezelőjeként – megkapta egyebek mellett az óbudai Zichy-kastélyt, a Hajógyári-sziget több mint 30 hektáros déli részét, az alkotóházakat és művésztelepeket birtokló Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.-t, illetve a Bem rakparton álló Andrássy-palotát. Utóbbiban rock- és jazzközpontot hoznának létre, a Hajógyári-szigeten pedig egy (pop)kulturális központot: a tervekben több ezer fős rendezvényhelyszín, kiállítóterem, rockmúzeum, pajtaszínház, gasztrofalu, próbatermek és társművészeti terek szerepelnek. De idővel a Petőfi hídnál horgonyzó A38 Hajót is felúsztatnák a sziget mellé. A költségekről Demeter a Népszavának korábban annyit mondott, hogy egyik tétel sem lesz 2 milliárdnál olcsóbb, és csak a Hajógyári-sziget átalakítását 64 milliárdra becsülik.

„Április 3-án a magyar emberek megerősítettek minket abban, hogy jól tettük, hogy megcsináltuk, és úgy gondolják, hogy még, még, még” – mondta Orbán Viktor a Néprajzi Múzeum már említett megnyitóján, a Liget-projekt sikerére utalva. A miniszterelnök (szövegírója) szokásához híven ügyesen fogalmazott, amikor a „még, még, még” felkiáltást a közönségnek tulajdonította, így a kulturális beruházások leállításakor sem kérhetjük számon kijelentését. Később ugyan hozzátette, hogy a múzeumi negyednek „teljesen el kell készülnie”, de a céldátumot még véletlenül sem jelölte ki, az örökkévalóság felé nyitott ígérettel tökéletesen bebiztosítva magát. Ugyanígy tartózkodik a kormány elismerni a megszorítás tényét, holott a Csák János által mondottak egyértelműen erre utalnak.

A listát hosszan lehetne folytatni, egyebek mellett a Budavári Palota rekonstrukciójával vagy a Természettudományi Múzeum Debrecenbe költöztetésével, a beruházásstop várható hatásainak csak a fantáziánk szab határt. A kulturális fejlesztések leállításával megspórolt összeg csupán becslés, de a fent említett projektek halasztása akár 300-400 milliárd forint megtakarítást is jelenthet.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2022/27. számában jelent meg, július 1-jén.