Hetek óta tartó várakozás és találgatások után megjelent a rezsicsökkentés módosításáról szóló rendelet a Magyar Közlönyben. A bejelentés értelmében augusztus elsejétől a villamos energiánál az évi 2523 kilowattóra (kWh), azaz 210 kWh/hó fogyasztásig háztartásonként marad a rezsicsökkentés során közel évtizede meghatározott ár, azaz 36 forint/kWh. Az efeletti fogyasztásnál pedig mérsékelt piaci árat, 70,1 forintot kell fizetni kilowattóránként. Ez az összeg lényegesen kisebb a valós piaci árnál, azaz 268 forintnál, így még az átlag feletti fogyasztás is közel négyszer kevesebbe kerül a kormányzati intézkedésnek köszönhetően. Érdemes megjegyezni, hogy az éjszakai áramnak 23,1 forint/kWh lesz az ára a fogyasztási korlátig, efelett pedig 62,9 forint a kedvezményes tarifa. A hőszivattyúkat érintő B Geo nevű árszabásra ez a módosítás nem vonatkozik, ott továbbra is a teljes rezsicsökkentett árat kell fizetni.

Jutányos áron kapjuk a gázt is, a nyár utolsó hónapjától 1729 köbméteres éves fogyasztásig, vagyis 144 köbméter/hóig marad a 102 forintos tarifa köbméterenként. Ezen felül 747 forint lesz az új lakossági piaci ár köbméterenként, ami harmadával alacsonyabb a versenypiaci 1020 forintnál. A rendelet azonban lehetővé teszi, hogy az árak negyedévente változzanak.

Megmaradó kedvezmények

A Magyar Közlöny megjelenésével párhuzamosan Németh Szilárd rezsicsökkentésért felelős kormánybiztos a Bálványosi Szabadegyetemen bejelentette, megmarad a gáz esetében a 300 ezer nagycsaládost érintő többletkedvezmény: a háromgyerekeseknél 600, a négygyerekeseknél 900, az ötgyerekeseknél 1200 köbméterrel emelkedik a fogyasztási limit, és így tovább fölfelé gyermekenként 300 köbméterrel. Eddig ezt a kedvezményt 26 ezren vették igénybe.

– Egy új kedvezményt is bevezetünk, a társasházak esetében azt tapasztaltuk, hogy nagy problémát okozhat, ha több albetét, azaz önálló mérésű lakás van, de csak egy gázmérőt szereltek be. Ebben az esetben ha nyilatkozik a társasház a szolgáltatónál, akkor a kedvezmény például egy 60 albetétes társasháznál a hatvanszorosára nő, mert minden magyar háztartást megillet ez a kedvezmény – hívta fel rá a figyelmet Németh Szilárd.

Az a tény, hogy a részletszabályok megjelenése előtt egy héttel kilátásba helyezte a kormány a rezsicsökkentés módosítását, utólag tévesnek bizonyult találgatásokra, rémhírek terjedésére adott lehetőséget az interneten. Egy közösségi oldalakon megosztott táblázat például azzal riogatott, hogy egy eddigi 22 ezres villanyszámla közel ötszörösére nő, ugyanekkor a gázszámla pedig több mint a duplájára. Sőt, egyes hírportálok egyenesen milliós havi számlákat vizionáltak annak ellenére, hogy az még valós piaci áron sem lett volna reális. Az Átlátszó egy olyan grafikont készített a részletszabályokat tartalmazó bejelentés előtt, amelyen Magyarországot a gázt és áramot a legdrágábban árusító kelet-közép-európai országként tüntetik fel.

Ezzel szemben a kormány kidolgozta hétpontos energia-veszélyhelyzeti tervét, amelynek egyik pontja, hogy Magyarország 1,5 milliárd köbméterről 2 milliárdra növeli majd a hazai gázkitermelést. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter múlt hét csütörtökön tárgyalt Szergej Lavrov orosz kollégájával, hogy a hosszú távú szerződésekben rögzített mennyiségen felül további 700 millió köbméter pluszföldgázt tudjon beszerezni hazánk a Gazpromtól, és a jelek szerint ennek aligha lesz akadálya.

– Magyarországon menetrend szerint zajlik a gáztározók feltöltése, amelyek szintje jelenleg az éves fogyasztás 27,3 százalékán áll, és a következő hetekben napi mintegy húszmillió köbméternyi beszállítási kapacitás áll majd rendelkezésre erre a célra a déli útvonalon, illetve a Szlovákia és Ausztria felőli interkonnektoron – mondta az ezzel kapcsolatos sajtótájékoztatón a magyar tárcavezető.

A kormány ígéretéhez híven a villamos energia is biztosítottnak látszik, szakértők szerint ugyanis a paksi atomerőmű annyi olcsó áramot termel, amennyi elegendő a lakossági felhasználóknak. Weinhardt Attila, a Portfolio elemzője szerint a jelenleg 2032-ig garantált üzem­idejű paksi áramtermelés az elmúlt években lefedte a rezsicsökkentés keretében eladott árammennyiséget. Az atomerőmű ugyanis nettó 11,5 forintért állít elő egy kilowattóra áramot. Segíti a lakosság villamos energiával való ellátását az is, hogy felgyorsították a Paks II. beruházását, ahol már csupán néhány engedély hiányzik, hogy a tényleges munkálatok idén szeptembertől elkezdődhessenek.

Kedvező magyar ár

A rezsicsökkentés módosításával együtt továbbra is az egyik legolcsóbb a magyarországi gáz és áram Európa-szerte. Ugyanakkor ez nem csak a kormányzati intézkedésnek köszönhető: a nyugati országok többségében több mint tíz energiaszolgáltató közül választhatnak az állampolgárok, amelyek a piaci áron felül kezelési költséget számolnak fel, és az adó összegét is ráterhelik a fogyasztókra. Mivel a többletköltségeket a honlapokon nem tüntetik fel, ezért nem egyszerű kiszámolni, mennyi a gáz- és a villanyátlagár ezekben az országokban. A finn VaasaETT energetikai tanácsadó cég elemzése szerint Svédországban nagyjából európai szinten a legdrágábbnak számító 25 eurócentet kell fizetni kilowattóránként jelenleg a gázért, áramért viszont 26 eurócentet, amely majdnem megegyezik az uniós átlaggal. A nem uniós tagú, de Oroszországgal baráti viszonyt ápoló Szerbia a magyarországinál is olcsóbban, 3,1 eurócentért adja lakosainak a földgázt, az áram azonban 33 centbe kerül. Ausztriában a földgázért évente közel 3500 eurót fizetnek európai átlagfogyasztás esetén, azaz négyszer annyit, mint Magyarországon (756 euró). Ez az arány pedig közel ötszörösére nő a villamos energiánál: míg Ausztriában évi 3000 kilowattóráért 1410 eurót, hazánkban 312-t fizetnek a fogyasztók.

A magyar kormány tehát ha módosítással is, de még mindig tartani tudja a mérsékeltebb rezsiárakat. Hogy a most létrehozott lakossági piaci árszint hosszabb távon is maradhat-e, elsősorban azon múlik, hogy Oroszország le tudja-e szállítani hazánknak a kért földgázmennyiséget, továbbá hogy zavartalanul bővíthetjük-e az ország ellátását biztosító paksi atomerőművet.