Mint a mesében, szinte varázsütésre tárul szemünk elé a versailles-i kastélyparkot idéző franciakert ölelésében fekvő Wenckheim-kastély tornyokkal, obeliszkekkel, boltívekkel díszített impozáns épülete. Különleges érzés fogja el az embert, ha arra gondol, hogy csaknem 150 évvel ezelőtt alighanem a napjainkban is használatos ösvényeken érkeztek a kastély főbejáratához az Erdődy, Károlyi, Draskovich, Bolza, Teleki, Dessewffy, Csekonics, Zichy, Esterházy, Szapáry és Cziráky grófok címeres hintói. A kastély főúri építtetőinek – Wenckheim Krisztinának és férjének, Wenckheim Frigyesnek – nyári rezidenciáján élénk társasági élet folyt. Évente ezer látogatót fogadtak, amiről a fennmaradt ezüstcsatos kígyósi vendégkönyv sok ezer bejegyzése tanúskodik. A família tagjai szívesen szerepeltek a korabeli újságok társasági rovataiban, mai szóhasználattal élve igazi celebek voltak. Életük nyilvános és kevésbé ismert fejezeteit kelti életre a gyönyörűen felújított kastélyban márciustól látogatható interaktív játékos kiállítás.
A stílszerű kastély
A Békés vármegye területének nagyobb részét kitevő gyulai uradalmat – Kígyóspusztával együtt – III. Károly király adományozta 1720-ban harruckerni lovag Harruckern János György császári élelmezési főhadbiztos, magyar udvari kamarai tanácsosnak, későbbi Békés vármegyei főispánnak. A bárói rangra emelt család férfiágának kihalása után a Harruckern örökösök egy ideig közösen hasznosították az uradalmat, majd az 1790-es években a birtok felosztása mellett döntöttek. A kígyósi uradalom a XIX. század közepén Wenckheim Krisztinára szállt, aki 1875 és 1879 között – a királyi főpohárnokmesteri és titkos tanácsosi címet is viselő – férjével, Wenckheim Frigyessel új kastélyt emeltetett Ókígyóson.
Az 1897-ben kiadott Wenckheim családi „Emlék-Album” szerint: „Az ókígyósi az 1879. évi június 18-án nyittatott meg, mely Ybl Miklós terve után építtetett közel másfél millió költségen. Általános vélemény, hogy az országnak stílszerűség, kényelem és fejedelmi pompára nézve legszebb kastélya. A csabai és aradi útvonal mentén egy természetes magaslatról uralkodik a síkság felett, 35 öl magas tornyával, hármas csúcsban végződő tetőjével, obeliszkjeivel s apró tornyocskáival gyönyörű látványt nyújt. Az egész renaissanse stylusban épült s belső berendezése is a stylnak megfelelő; remek fogadótermei, könyvtárszobája és ebédlője, úgy mint harmincz vendégszobája és melléképületei valóban csodálni való látványosságot képeznek…”
A rezidenciát a kor legmodernebb technikai vívmányaival szerelték fel, a pinceszinten elhelyezett gőzgép a toronyba pumpálta fel a vizet, onnan került a vasból készült csővezetékbe, amely a kastély szobáit, valamint a parkot és az istállót is ellátta. A kastély körül gázlámpák világítottak, a világítógázt a konyha épülete mögött, az úgynevezett gázházban fejlesztették, a melegről légfűtés gondoskodott. A kastély építésével egy időben egzotikus fákkal tarkított angolparkot hoztak létre, és létesítettek egy helyi források által táplált romantikus hangulatú mesterséges tavat is, amely ívelt hídjaival ma is különleges színfoltja a festői tájnak.
A kastély egészen a második világháború kitöréséig a vidéki főúri társasági élet egyik központjaként működött. A család leszármazottai 1944 augusztusában a közelgő orosz front elől külföldre menekültek. 1947-ig Bécsben éltek, ahol egy csokoládégyárban dolgoztak, majd Argentínába és a világ más országaiba emigráltak. Az épületet a II. világháború után államosították, majd mezőgazdasági és élelmiszeripari szakiskolát helyeztek el benne.
A rezidencia műemléki helyreállítással egybekötött turisztikai fejlesztése 2019 és 2022 között a Nemzeti kastélyprogram keretében, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. koordinálásában valósult meg 1,7 milliárd forint európai uniós és 1,5 milliárd forint hazai forrásból. A felújított kastély üzemeltetéséről a NÖF Nonprofit Kft. gondoskodik.
Megszólít a múlt
Dr. Temesváry-Kovács Anett létesítményvezető-helyettes tájékoztatása szerint a II. világháború végén gazdátlanul maradt kastély értékeit és berendezési tárgyait a környéken élők széthordták, az épületben jóformán semmi nem maradt. A nagyszalon enteriőrét eredeti fotók, archív felvételek és dokumentumok alapján rekonstruálták. A fogadószalonról többek között a Vasárnapi Újság mint fontos korabeli ízlésformáló hetilap is megemlékezett, így a szakemberek a felújítás során hiteles forrásból tájékozódhattak. A tanuló- és olvasószobaként is használt, menyházai márvány kandallóval ellátott könyvtárszobában sikerült helyreállítani az eredeti berendezés részét képező kazettás mennyezetet és a könyvespolcokat. Az állványokon azok a kiadványok sorakoznak, amelyek a Békés Megyei Könyvtárból, illetve a szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtárból kerültek vissza Kígyósra, a család egykori tulajdonaként. Nem a kastélyból származik, de korabeli a felújításon átesett fényűző csillár.
Továbbsétálva megcsodálhatjuk a ház úrnőjének századfordulós hangulatot idéző női kisszalonját, hálószobáját és fürdőjét, azzal a földbe mélyesztett csempézett medencével, amely a feltárásnak köszönhetően ismét eredeti állapotában látható. Háromdimenziós képet vetítő hologramprojektor segítségével ismerhetjük meg a korabeli divatot és láthatjuk, hogyan segítette a személyzet például a ház úrnőjének öltözködését. Valósághű történeteken keresztül közvetlenül is megszólít bennünket az inas, a komorna és a nevelőnő, megidézve az arisztokrata család életének mindennapjait.
A gróf birodalma
A grófnő birodalmából falba vájt rejtekajtón át egyenesen a gróf dolgozószobájába jutunk. Wenckheim Frigyes innen intézte a mintagazdasággá fejlesztett, jól jövedelmező, százezer holdas birtok ügyeit. A grófi pár rendszeresen szervezett vadászatokat, fiuk, József szenvedélyesen szerette a repülést is. Ő vásárolta az első hazai magánrepülőgépet 1930-ban. A gép számára hangárt és leszállópályát építtetett a birtokon. Ehhez kapcsolódóan a teremben elhelyezett VR-installáció segítségével madártávlatból is láthatjuk a kastélyt, mintha a család magángépének utasai lennénk.
A kiállítás utolsó szobájában, a grófi pipázóban helyezték el a múltból megmaradt kevés tárgyak egyikét, a család eredeti fiókos kártyaasztalát, rajta a „Zichy J. tartozik 1000 pengővel, 1936” – felirattal. Korabeli szokás szerint ugyanis az urak a kártyaasztalra jegyezték fel a játék hevében felhalmozott tartozásaikat.
A kastély jelenleg tárlatvezetéssel látogatható, a közeljövőben azonban bevezetik a személyre szóló digitális vendégkártyát, amelynek segítségével az érdeklődők maguk fedezhetik fel a palota titkait, miközben különböző interaktív eszközöket indíthatnak el. A napfényes fotószobában korabeli jelmezekbe bújva készíthetnek portréfényképeket, kipróbálhatják a személyzetet hívó csengőrendszert, a kastély történetéhez kapcsolódó filmeket nézhetnek, és akár festményt is restaurálhatnak digitálisan. De megkóstolhatják az egykori családi ebédlőben kialakított, elegáns Krisztina Kávézó finom csemegéit is.
És miközben az interaktív tárlaton felfedezik a csaknem 150 éves kastély titkait, a régi szalonok újra életre kelnek, mint egykor Wenckheimék idejében…
A DÚSGAZDAG ÖRÖKÖSNŐ
Wenckheim Krisztinának, „az ország leggazdagabb árvájának” nemcsak az élete regénybe illő, de már születését is rendkívüli események előzték meg.
Édesapja, Wenckheim József Antal egészen 67 éves koráig gyermektelenül élt. Ekkor szeretett bele kulcsárnője 22 éves lányába, és feleségül kérte. A Wenckheim-rokonság nem fogadta kitörő lelkesedéssel a késői frigyet. A gróf öccse, Wenckheim Károly morbid módon egy komplett halottashintót küldött bátyjának nászajándékul az esküvőre. E történet később Jókai Mór Egy magyar nábob című regényének alapjául szolgált.
A „magyar nábob” fiatal felesége néhány hónappal kislánya születése után meghalt. A bánatba belebetegedő gróf hamarosan követte hitvesét. Lányuk, a hároméves korában árvaságra jutó Krisztina hatalmas vagyont örökölt. Néhai apja előrelátóan gondoskodott neveltetéséről. A kislány bejárta egész Európát, hat nyelven beszélt, kiválóan rajzolt, zongorázott és énekelt. Tehetségét vasárnapi matinékoncertjein maga Liszt Ferenc is elismerte. A széleskörűen művelt főúri hölgy egy ideig Erzsébet császárné udvarhölgyeként is szolgált. Ebben szerepet játszhatott, hogy nyolcévesen személyesen is találkozott Ferenc József császárral és Sisivel, akiket verssel és virágcsokorral köszöntött Kígyóson.
Miután 1872-ben unokatestvére nőül vette, hét gyermeknek adott életet.
A jótékonyságáról ismert grófnő a Nőegylet elnökeként csaknem fél évszázadon át patronálta a rászorulókat: nőket, időseket, betegeket, hajléktalanokat. A gyerekeknek árvaházat építtetett, a szegények számára népkonyhát tartott fenn, de férjével együtt támogatták a gyulai főgimnázium létesítését és a városi kórházat is.