Az OSZK legfelső emeletén járunk, az itt kialakított tágas terem zsúfolt gépparkja high-tech labornak tűnik, kissé szokatlan látvány egy könyvtárban. A papírzizegést, a könyvek lapjainak halk muzsikáját gépek moraja váltja fel: itt működik ugyanis a közgyűjtemény újonnan átadott digitalizáló-központja, amely Közép-Európa legnagyobb és legmodernebb eszközparkjával dicsekedhet. A gépek már belefeledkeztek a munkába: a galérián működő fotóstúdió berendezésein éppen XVIII. századi kottákat, a nagyterem jókora gépein öreg térképeket, plakátokat no és persze könyvek tucatjait mentik át az online térbe. A digitalizáció tétje nem kicsi: a könyvtár által őrzött szellemi örökséget kell átmenteni a jövő nemzedékei részére.
Harminchatmillió kattintás
Minderre a kormány 2016-os döntésének köszönhetően nyílik lehetőség, Szőcs Géza egykori kulturális államtitkár támogatásával akkor indult útjára a digitalizálási program.
– Az OSZK korszerűen teheti közzé és jelenítheti meg mindazt, amit nemzeti értékként őriz. A digitalizáció a modern kor parancsa, a központ átadásával majd két évtizedes adósságot sikerült törleszteni: Mátyás corvinái, Kossuth hangja vagy akár barokk kori kották Clevelandből vagy Kolozsvárról éppúgy elérhetők lesznek, mint Budapestről – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az átadón.
Rózsa Dávid, a nemzeti könyvtár főigazgatója kiemelte, folyamatosan növelik az online portfóliót, ebben hatalmas segítséget jelent a digitalizáló-központ. A bibliotéka digitalizációs szolgáltatásaira csak 2021-ben 36 millió megkeresés érkezett. A kormány által nyújtott támogatásoknak köszönhetően az OSZK-ban új kutatótermet is létrehoztak, és megújult a zirci apátságban található műemlék könyvtár barokk terme is. Háromszor akkora összeg jut állománygyarapításra, mint korábban, 2023-ra pedig elkészül az OSZK archivális raktára. A kormány támogatásával megvalósult fejlesztésben létrejött kapacitás tényleg impozáns: 23 millió könyv online tárolására és keresésére ad lehetőséget. Csak hozzávetőleg: körülbelül tízmillió dokumentum van most az intézményben. Ráadásul a nemzeti könyvtár eddig nyolcvan különböző adatbázisban tárolt adatvagyonát egyetlen adatbázisba integrálhatja.
Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, a nemzeti könyvtár, a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért felelős miniszteri biztos megjegyezte, a digitális adatvagyon integrációja akkor lesz sikeres, ha az egyes intézmények nem elkülönülve, szigetekként teszik közzé saját digitalizációjuk eredményeit, hanem az egész nemzeti kulturális adatvagyon egy egységben, ingyen válik olvashatóvá – ehhez pedig akár jogszabály-módosítást is érdemes végrehajtani.
Barokk aranykor
A digitalizáló-központ átadását követően együttműködési megállapodás is létrejött az OSZK és a Haydneum – Magyar Régizenei Központ között. Ez utóbbi hazánk egyik legfiatalabb intézménye, 2021 közepén alapították. Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke elmondta, az új digitalizáló-központ lehetőséget ad – a Haydneum szakértő munkatársainak bevonásával – a hazánkban fellelhető, jelentős kulturális értéket képviselő, 1600 és 1850 között született zeneművészeti és zenetudományos emlékek feldolgozására.
– Joseph Haydn a XIX. század elejére már rendkívül nagy ismertséggel és elismertséggel bíró szereplőjévé vált a nemzetközi művészeti életnek. Magyarországhoz való viszonya jól feltárt terület, ám még mindig sok a tennivalónk a hazai Haydn-kultusz előmozdításáért – mondja Vashegyi György, hozzátéve, hogy az OSZK Színháztörténeti és Zeneműtárában őrzik az Esterházy hercegek kottaarchívumát.
– A korabeli Esterházy hercegi udvar gazdagságára csupán egyetlen példa: Esterházy „Fényes” Miklós az 1760-as években Párizsban Madame de Pompadour teljes műkincshagyatékát felvásárolta, hozzá kell tenni, a hölgy a francia történelem egyik legnagyobb művészetpártolója volt – fejti ki az MMA elnöke, hangsúlyozva, hogy az Esterházy hercegek rajongói voltak a kultúrának, a művészetnek: az 1734 és 1833 közötti időszakban olyan zenegyűjteményt vásároltak fel Európából, amely minden tekintetben a legmagasabb színvonalat képviselte.
A Haydneum és az OSZK együttműködése elsősorban az Esterházy-hagyaték feldolgozását célozza: a gyűjtemény nemcsak Haydn mintegy száz eredeti kéziratát, műveinek korabeli másolatát foglalja magában, hanem az eszterházai operaház Esterházy Miklós számára előadott itáliai operarepertoárjának kéziratos forrásait, ezzel együtt az Esterházy-udvar zeneéletét dokumentáló Acta musicalia dokumentumait is. A Haydneum küldetésének megfelelően a digitalizáció során újonnan feltárt művek később akár koncerttermekben vagy lemezfelvételen is hallhatók lesznek.
Könyvek bölcsőben
A digitalizáló-központ különleges berendezései között Kukár Barnabás Manó, a központ vezetője kalauzol. A high-tech géppark egyik legkülönlegesebbje az a robotszkenner, amely vákuumtechnológiával szívja fel és sűrített levegővel hajtja át a könyv lapjait: óránként több mint ezer oldalt képes beolvasni. A gépek egy része úgynevezett V bölcsős eszköz, vagyis a szkenneléshez nem szükséges száznyolcvan fokra kihajtani a könyvet, így a gerince nem sérül. Ezek a berendezések lehetővé teszik az üzemszerű, tömeges digitalizálást, miközben mód van a hangfelvételek, mozgógépek átmentésére is.
Egészen más megoldásokat kell alkalmazniuk azonban a manufakturális, vagyis az állományvédelem szempontjából nagyobb körültekintést igénylő anyagoknál, hiszen a több száz éves kéziratok, kódexek szkennelésénél figyelembe kell venni például, hogy milyen állapotban van a papír, fényérzékeny tintát használtak-e, vagy tartozik-e a dokumentumhoz mondjuk pecsét, amit ugyancsak nem lehet üveg alá szorítani. Ezekhez a különleges dokumentumokhoz speciális fotótechnikai eszközöket használnak, és persze restaurátor is felügyeli a műveleteket. Vagyis a központban mostantól mindent digitalizálnak: a Pray-kódextől az elmúlt néhány évtizedben megjelent kötetekig minden fellelhető lesz online, persze a szerzői jogok figyelembevételével.