A kis léptékű takarékossági tippek az átlagfogyasztás határán billegőket menthetik meg
„Fázom, megszoktam” – láthatóbb az energiaszegénység
A kis léptékű takarékossági tippek az átlagfogyasztás határán billegőket menthetik meg
Fázom, megszoktam – válaszolja a nyugdíjas hölgy teljes természetességgel, amikor a terézvárosi energia-tanácsadó irodában arról kérdezik, hogy fázik-e télen a lakásában. Még csak panasz sincs a hangjában. Ő is a rezsiemelés miatt
van itt. Bár a lakásában a helyzet eddig sem volt ideális – egy szobát fűt árammal 20-21 fokra, a fürdőszoba
és a konyha hideg – de a 70 év feletti, egyedül élő nyugdíjas leg alább a kormány által meghatározott átlagfogyasztás határán van. Egy kis segítséggel elkerülheti a költségemelkedést – ehhez kap tanácsokat a terézvárosi piacon.
Budapest VI. kerületében európai uniós program részeként, az Energiaklub szakmai támogatásával nyitott meg a tanácsadó iroda, amelyet a kerületi önkormányzat üzemeltet, miután munkatársaik megtanulták a felmérés és a tanácsadás módszertanát. Július 23-án fogadtak először ügyfeleket, nyári hőségben, de már a „rezsicsökkentés
csökkentésének” bejelentése után. Sokan megfordulnak itt ügyfélfogadási időben, szombaton 9 és 12 között. A hölgy után egy idős úr következik. Egy nyugdíjas korú pár ezért inkább úgy dönt, később visszajönnek, de elmondják:
hallottak az irodáról, ezért kanyarodtak erre. Barát Endre, Terézváros önkormányzatának fenntarthatósági referense, aki egy önkéntessel tart ügyeletet az irodában, arról számol be, volt olyan nyugdíjas, aki már a nyitás napján itt várakozott. Az üvegfalú üzlethelyiségbe egy asztalt állítottak be három székkel, néhány további széket a várakozóknak, és a szerény helyiség falára kiragasztották a PowerPoor, az energiaszegénység ellen küzdő uniós projekt plakátjait. A kirakat körbe van rakva öntapadós ablakszigetelő gumiszalagokkal, amelyekből egy hatméteres csomagot ingyenesen adnak a tanácsadásra érkezőknek. Az üzletekben 800–1000 forintért vásárolható ilyen, de
vannak drágább típusok is.
A nyugdíjas hölgy lelkiismeretesen válaszol a kérdésekre, amelyeket előre meghatározott módszertan alapján tesznek fel, hogy felmérjék a helyzetét. Több mint 100 négyzetméter, 1870-es évekbeli ház. Van éjszakai áram – szerencsére, mert minden órára jár az átlagfogyasztás után a rezsicsökkentés. Erre többnyire bojler van rákötve, nála is – A bojler fogyasztása a határon van, meg kellene nézetnie – mondja neki Barát Endre. – A tévét ki szokta húzni? – Nem, csak kikapcsolom. – Készenléti módban is vesz fel áramot – magyarázza Barát, és megmutat egy időzítős csatlakozót, ami meghatározott időben áramtalanítja a tévét. Hosszasan nézegetik a számlákat, a hölgy nehezményezi, hogy mennyi tétel van rajta, 27 százalék csak az áfa. – Látja, hogy mi mindent rápakolnak? Erről senki
nem beszél! – teszi szóvá.
A tanácsok, amelyeket itt adnak, úgynevezett kis léptékű tanácsok: nem oldják meg az átlagot jelentősen túllépők helyzetét, de arra elegendők lehetnek, hogy átbillentsék a fogyasztót az átlagfogyasztás alá. Okos energia-felhasználással tízezreket is meg lehet takarítani évente. – Egy hölgy azt mondta, új bojlere van, lecserélte, de kiderült, hogy ez azt jelenti, hogy tízéves a bojler, és még nem volt vízkőtelenítve. Egy másik hölgynek van egy
hatalmas fagyasztóládája, neki is azt javasoltuk, hogy mérővel nézze meg, mennyi energiát fogyaszt, mert havonta akár ezrekben is lehet mérni egy ilyen készülék költségét. Ha nincs tele, akkor ráadásul a levegőt hűti – közli Barát.
Az eddigi ügyfeleik elmondása szerint többnyire már eleve tudatos fogyasztók. Nem fűtenek 18–20 fok fölé, és eddig is fáztak, vagyis energiaszegénységben éltek. – Van, aki alacsonyra veszi a termosztátot, mindenhol LED-izzója van, de egyszerűen nagy a lakás, és négy és fél méter belmagasságú. Másfél millióval többet kell majd fi zetnie évente a gázfűtésért, mint eddig. És nem jogosult semmilyen támogatásra, mert eljár dolgozni – folytatja a sort Barát Endre.
Sok idős embert fogadtak az iroda eddigi nyitvatartása alatt, aki egyedül él nagy, akár 100 négyzetméteres lakásokban, a fenntarthatósági referens szerint mégis nehéz lenne nekik azt mondani, hogy költözzenek el. – Látjuk, hogy büszkék az otthonukra, ott élték le az életüket, az identitásuk része, oda tartoznak.
A gázt illetően kisebb a mozgástér a spórolásra, mint az áram esetében, de lelkére köthetik az ügyfeleknek, hogy télen röviden érdemes átszellőztetni a lakást, és ha még lehet, egy fokkal alacsonyabbra állítani a fűtést. A külső szigetelés vagy a műanyag ablak beszerelése nemcsak anyagi nehézségekbe ütközhet, hanem az is akadálya lehet,
hogy a belvárosban sok esetben műemlék épületről van szó. Fűtés szempontjából nem előnyös az sem, hogy a belvárosban sok lakást rövid távú kiadásra hasznosítanak, és télen általában kisebb a forgalom. Ilyesmire panaszkodik a nyugdíjas úriember is, aki a hölgy után következik: – Alattam nem laknak, felettem nem laknak, mellettem kétoldalt nem laknak – sorolja. – A gázt részben kiváltani képes fatüzelésű kályha ezekben a házakban
nem jön szóba, hiszen a kéményeket átalakították a gázfűtéshez, ahol pedig ez nem sikerült, gyakran éppen emiatt tértek át elektromos fűtésre – számol be a gyakorlati nehézségekről a szakember.
Az Energklubnak több másik, úgynevezett RenoPont-irodája is van országszerte, ott beruházásokkal kapcsolatban adnak tanácsot. Volt, aki úgy érkezett a tanácsadásra, hogy szeretné a belmagasságot csökkenteni, őt ezekhez az irodákhoz irányították. A beruházást nem mindenki engedheti meg magának. Terézvárosban csak kis léptékű
energiatakarékossági tanácsokat adnak, sokszor energiaszegénységben élőknek. – A rezsiemelés előtt ez nem volt téma, pedig sok ügyfél már az eddigi árak mellett is energiaszegénységben élt, jövedelmének jelentős hányadát kellett
energiára fordítania – teszi hozzá Barát Endre.