Ha nem elég az elszántság

Pusztán orvosilag nagy sikernek látszanak az új fogyasztóinjekciók, csak az a baj, hogy nagyon drágák.

Reménykedhetnek az elhízottak. Már létezik olyan gyógyszer, amelynek hatása az olyan gyomorműtétéhez fogható, amely a legradikálisabb megoldás a szaknyelven obezitásnak nevezett állapot ellen, és nem is minden érintettnek ajánlják. Az új injekció nemrég ismertetett kipróbálásának végére az alanyok megszabadultak a testsúlyuk majdnem negyedétől, ami gyógyszeres kezeléssel mindeddig elképzelhetetlen volt.

Ennyit a reményről. A valóság egyelőre az, hogy az amerikai Eli Lilly készítményéről a tudományos publikáció és a szakmai vita még hátravan, bár amerikai és angol lapok így is lelkes nyilatkozatokat idéztek szakértőktől. Nagyobb gond, hogy a kezelés igen költségesnek ígérkezik. Egy tavalyi hasonló, de csekélyebb hatású (15 százalék körüli fogyást eredményező) gyógyszer, a Novo Nordisk gyártmánya az USA-ban havonta pontosan 1349 dollárba és 2 centbe, vagyis nagyjából félmillió forintba kerül, és hasonló lehet majd az új medicina ára is, legalábbis kezdetben. Ez még amerikai mércével is sok, mivel a kezelést a páciensnek élete végéig folytatnia kell, ahhoz hasonlóan, ahogyan például a vérnyomáscsökkentőket vagy a koleszterinszabályozókat is tartósan szedni kell. A sokéves injekciókúra így feltehetőleg drágább lenne még a sebészeti beavatkozásnál, a bariátriai műtétnél is, amelynek során a a gyomor befogadóképességét csökkentik. Igaz, a számításnál azt is figyelembe kell venni, hogy a műtét hatása sem tart örökké.

Ha az Eli Lilly gyógyszere beválik, illetve ha a hasonlókat tökéletesítik (ami már folyamatban van), akkor olyan mértékű súlycsökkenés válhat lehetővé, ami valóban megváltoztatja az elhízottak életét és egészségi állapotát. Hiszen önmagában az elszántság és a diétázás többnyire sajnos nem elegendő. Ezt jelzi az Eli Lilly majdnem másfél éves, két és fél ezer ember bevonásával végzett gyógyszerkipróbálásának eredménye is. Az alanyok mindegyike szakszerűen diétázott, ám a placebót kapó emberek súlya mindössze két és fél százalékkal csökkent, ami megfelel a hasonló kísérletek eredményeinek.

Magyar­országon a férfiak 70 százaléka túlsúlyos

Nem véletlenül. „Az elhízás önálló, krónikus népbetegség, amely élethosszig tartó kezelést igényel. Nincs rá rövid távú megoldás: ha a kezelést abbahagyják, kiújul” – ad hátteret Barna István, a Semmelweis Egyetem docense, akinek egyik szakterülete az obezitológia, és aki az idén megkapta az Elhízástudományi Társaság nagydíját. Felnőttkorban már csak azért sincsenek csodák, mert a baj kialakulásában a legnagyobb szerepe annak van, hogy a fiatalkori elhízás során megváltozik a zsíranyagcsere, és úgy is marad. Egyértelmű, hogy az elhízott felnőttek 60 százaléka már gyerekkorában is elhízott volt, és – hangsúlyozza a szakértő – „ebben a környezet szerepe a meghatározó, csak kisebb mértékben a genetika”. Az eredmény: Magyarországon a férfiak 70, a nők 54 százaléka túlsúlyos vagy éppen elhízott – azaz nem egyszerűen kövér, hanem a maga 30 fölötti testtömegindexével orvosi értelemben veszélyeztetettnek vagy betegnek számít. Egyszerűbben mérve: férfiaknál például a 102 centi fölötti haskörfogat már kifejezetten veszélyes, de a baj már 94 centi fölött jelentkezik.

Az új gyógyszerekkel a fogyás annak köszönhető, hogy a hatóanyagok (az Eli Lillynél a tirzepatid, a Novo Nordisknál pe­­dig a más adagolásban, vércukor­csökkentőként idehaza is kapható szemaglutid) azoknak a hormonoknak, az inkretineknek a családjába tartoznak, amelyek lassítják a gyomor kiürülését, szabályozzák az inzulintermelést, és teltségérzést keltve csökkentik az étvágyat. Az inzulinnal függ össze, hogy a gyógyszerkutatók épp azért figyeltek fel az inkretinekre, mert a felnőttkori cukorbetegség kezelése közben tapasztalták a hatóanyagok súlycsökkentő mellékhatását. Innen jött az ötlet, hogy megfelelő – a diabétesz kezeléséhez szükségesnél nagyobb – adagban a mellékhatásból komoly fogyás lehet. Apropó mellékhatás: az injekcióknál kevés ilyet tapasztaltak, és azok sem súlyosak.

Idehaza egyelőre nem érdemes sok reményt fűzni az újdonságokhoz. Az egészségbiztosító nem támogatja a már forgalomban lévő testsúlycsökkentő gyógyszereket sem, amelyeknek a havi költsége 15–35 ezer forint. Az efféle takarékosság nem ismeretlen például Amerikában sem, viszont a brit egészségbiztosító finanszírozza a szemaglutid alapú orvosságot, de csak a különösen rászoruló betegeknél. Nem támogatják idehaza a bariátriai beavatkozásokat sem. Akiknek tehát magánklinikán ballonnal csökkentik a gyomruk befogadóképességét, azok másfél millió forintos, a gyomorszűkítő műtétre vállalkozók kétmilliós kiadásra számíthatnak. Ráadásul az egészségbiztosító a műtétek után esetleg jelentkező szövődmények kezelését sem finanszírozza.